Sikerek, átalakítások, blokád, bezárás, majd újranyitás – az Ódry Színpad hányatott sorsáról

Hatvanhat éve nyílt meg az Ódry Színpad, amely bemutatkozási lehetőséget adott a színművészeti főiskolásoknak, majd egyetemistáknak. Alig egy éve bezárt, és az új tanévben lehet, hogy újranyit.

Noha számtalan kultikus előadás készült a Vas utcai Ódry Színpadon, többször előfordult, hogy nem nagyon tudtak vele mit kezdeni. Legutóbb az SZFE úgynevezett modellváltásakor adták vissza a református egyháznak, de most úgy néz ki, visszabérli az egyetem. 

 

Olyan szép, mint a Vígszínház

„A fiatalok gyémántcsiszoló műhelyének szánjuk”

 

– jelentette ki Olthy Magda főigazgató, amikor 1959. február 19-én megnyitott a 350 nézőt befogadni képes, 3 millió forintból épült Ódry Színpad a Vas utca 2/c-ben. Ez az épület korábban, a Horthy-korszakban a Keresztény Ifjúsági Egyesület (KIE) Nemzeti Szövetségének adott otthont, magába foglalva a protestáns helyőrségi templomot. Majd Budapest ostroma alatt a templom súlyos károkat szenvedett, 1950-ben pedig az egyesület feloszlatásával az ingatlan állami tulajdonba került. Ebből jött létre az Ódry Színpad.

Az Esti Hírlap még a megnyitó előtt arról írt, hogy a Fővárosi Vígszínház szépségével és korszerűségével vetekszik az új teátrum. Az Iparművészeti Főiskola belsőépítészeti tanszakos hallgatói új, a hagyományosabbnál mozgalmasabb, színesebb kiképzési lehetőséget hoztak létre. Az iparművészetisek cserébe színművészetis előadásokat és fellépéseket kaptak viszonzásként.

 

Miért is volt szükség az Ódryra?

Korábban színházakban mutathatták be a főiskolások a vizsgaelőadásaikat, de hiába voltak sikeresek ezek a produkciók, kevésszer játszhatták, mert ütköztek a vendéglátó színház repertoárjával.

Az Ódry nyitó előadását 1959-ben Szinetár Miklós rendezte, Nestroy–Heltai Jenő Lumpáciusz Vagabundusz avagy a három jómadár című darabját állította színpadra.

A színművészeti főiskola vezetősége a megnyitó előtt szerződést kötött a színházakkal a kísérleti előadásaik bemutatására, mivel a színinövendékek csak heti kétszer-háromszor léptek itt fel. Sőt, a vidéki színházak is bemutatkozhattak ezen a színpadon.

Az első pár hónap után, 1959. július 11-én a Magyar Ifjúság arról írt, bár megismerhettek sok pár tehetséges fiatalt az Ódry első látogatói, jó lenne, ha a frissen készült, korszerű kis színház a fiatal magyar írók és a modern külföldi drámák otthona is lehetne.

Nem tudni, hogy erre reagáltak-e az intézmény vezetői, amikor meghirdettek egy pályázatot egy- és háromfelvonásos kortárs kamaradarabokra. Sajnos nem árasztották el őket remekművekkel a szerzők, összesen 1 kabarétréfa és egy háromfelvonásos mű érkezett az első időszakban.

Vas utca 2/c, Ódry Színpad, a Vígszínház kamaraelőadása. George Bernard Shaw: Az orvos dilemmája, Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva
Forrás: Fortepan/Kotnyek Antal

 

A színpad hányatott sorsát mutatja, hogy többször hozzácsapták egy-egy színházhoz: a Nemzetihez, a Víghez és az Operetthez is. Kamaraként működött, de csak rövid ideig. A 80-as évek végén több kisebb játszóhelyet is kialakítottak az épületen belül, valamint a Rákóczi úti szárnyban.

Legendás felvételik, előadások

Az Ódry Színpad a legtöbb színész számára különleges emlékkel bír. A felvételi helye volt, majd szerepelhettek itt akár olyan kortársakkal, akikkel soha többé nem kerültek egy színpadra. Az első sikereik színhelye lehetett, és először játszhattak együtt már befutott művészekkel is. A rendezői vizsgaelőadásokra akár olyan színészeket is hívtak, akik történetesen nem jártak a színművészetire, mert nem vették fel őket. Csoportos szereplőként kezdték valamelyik vidéki színházban, és egy-egy rendező-igazgató hitt a tehetségükben, és váltak kiváló művészekké.

Persze arról ugyancsak legendák szólnak, kik hogyan kerültek be a színművészetire.

 

A Tükör című hetilapban 1965-ben arról írtak, előfordult, hogy olyan fiatalból lett növendék, aki csak drukkoló barátját kísérte el a felvételi vizsgára. Akadt, aki tíznél is több verssel készült, de egyet sem tudott elmondani, egy másik jelentkező viszont egyetlen verset sem ismert, de a vizsgáztató tanárok meglátták benne, hogy mennyire rátermett.

 

Forrás: MaNDA

 


Készültek olyan produkciók is az Ódryn, amelyek akkora sikert arattak, hogy a rendező-tanár egy kőszínházba is átvitte. Ilyen volt például a Kerényi Imre rendezte János király, amelyet 1984-ben a Várszínházban is megrendezett. A frissen végzett színészek közül ment az előadással Hirtling István, Funtek Frigyes és Mácsai Pál.

Híres volt Máté Gábor első osztálya, amely 2002 nyarán, harmadévesként az akkori Madách Kamarában (ma Örkény Színház) Dylan Thomas A mi erdőnk alján-t mutatták be, majd 2007-től AlkalMáté Trupp néven tizennégy éven át minden nyáron létrehozott egy-egy előadást. Évről évre egyik osztálytársuk életét dolgozták fel, a helyszín kezdetben a Zsámbéki Rakétabázis volt, később a Jurányi Inkubátorház. Az utolsó előadást 2021-ben tartották, következő évben a társulatról egy könyv is megjelent.

AlkalMáté Trupp    Forrás: PORT/Toldy Miklós
Máté Gábor és Horvai István színészosztályába járt Czukor Balázs, Dömötör András, Fenyő Iván, Gál Kristóf, Járó Zsuzsanna, Jordán Adél, Kovács Patrícia, Máthé Zsolt, Mészáros Béla, Mészáros Máté,  Péter Kata, Szandtner Anna, Száraz Dénes és  Vajda Milán.

De olyan végzősök is akadtak, akik független társulatot alapítottak, mert kevesen kaptak szerződést kőszínháznál. Ilyen volt például a HOPPart Társulat.

A demokrácia bázisa

 

Forrás: SZFE Facebook-oldal

 

Az SZFE modellváltásának metódusa miatt protestáló egyetemisták központja lett 70 napra az Ódry Színpad, a hallgatók és az oktatók ugyanis úgy vélték, megszűnt az egyetem autonómiája. A színpad a demokrácia bázisává alakult, megpróbálták megőrizni a szabad alkotás színterét és játszóterét. Az épületnél néma kiállásukkal, őrállással tiltakoztak az SZFE és más egyetemek diákjai, továbbá neves művészek. „A kiállunk az egyetemünk szabadságáért #freeszfe” molinó hosszú ideig lógott az épület homlokzatán. Ezzel egy időben több – évtizedek óta oktató – tanár felmondott. Az Ódry Színpadon futó előadások jó részét fővárosi színházak fogadták be, ezzel is támogatva a hallgatókat. A demonstrációnak végül az akkor hatályos járványügyi intézkedések miatt vetettek véget.

Komplett színiosztályok és a végzősök nagy része távozott az egyetemről, majd a Freeszfe diplomamentő-programjában tanult tovább külföldi egyetemeken.  

Az új vezetés azonban eldöntötte, az Ódryt visszaadja a református egyháznak, 2021-ben leszedték a feliratokat. Úgy gondolták, kapnak egy új kampuszt, ahol dolgozhatnak, továbbá a Rákóczi úton lévő Uránia mozi is pótolhatja majd a Vas utcai színpadot. (Egy épületben van ugyanis a mozi az SZFE-vel.) 

A búcsúelőadás a Cabaret volt három évvel később, 2024 júniusában –  az SZFE, a Freeszfe Egyesület, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Pesti Magyar Színiakadémia, a Debreceni Egyetem, valamint a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának koprodukciója.

Nemrég azonban kiderült, mégis igényt tart az színművészeti egyetem az Ódry Színpadra. Idén ünnepli ugyanis fennállásának 160. évfordulóját az intézmény. Ennek alkalmából pedig gálaműsort tartottak az Urániában, ahol a kuratórium vezetője, Vidnyánszky Attila elmondta: a modellváltáskor karnyújtásnyira volt egy új kampusz, ami sajnos a vírus, a válság és a háború miatt távolabbra került. A helyzetet újragondolták, és elérték, hogy az Ódry Színpad visszakerüljön az egyetemhez. Mint az Index tudósításából kiderült: 

ötven évre kapták meg a református egyháztól igen kedvező feltételekkel, a tervek szerint ősszel birtokba is vehetik majd a diákok.

 

Nyitókép: Mikola Gergő és Törőcsik Franciska a Lépésről lépésre című előadásban