A tűzszüneti területek mutatják legjobban, hol értek el sikereket az ukránok
A korábbi teljes kudarc után az utóbbi napokban működni látszik az energetikai létesítményekre amerikai közvetítéssel létrejött orosz-ukrán tűzszünet, a hasonló fekete-tengeri egyezmény sorsa azonban több mint bizonytalan.
Előzmények: miután elvileg életbe lépett, egy héten keresztül nem sok jele volt annak, hogy a felek betartanák az energetikai infrastruktúra elleni támadásokra vonatkozó tilalmat. Az oroszok például a Doneck megyei Szlovjanszkot borították sötétbe, az ukránok egy orosz olajtárolót semmisítettek meg.
Az utóbbi napokban már több részlet derült ki arról, hogy mely létesítmények kerültek a védett körbe, és ezeket egyelőre nem is támadják.
Az ezen a héten letárgyalt fekete-tengeri tűzszünettel kapcsolatban sokkal több a kérdőjel, már csak azért is, mert az oroszok ebbe csak olyan feltételekkel mennének bele, amelyek egy részére az EU máris nemet mondott.
Itt nem is voltak jellemzőek az összecsapások az utóbbi hónapokban, bár az oroszok támadták Odessza kikötőjét, de egyébként mindkét fél tengeri kereskedelme jobbára zavartalanul zajlott.
Felülnézet: ukránbarát források, elemzők mindkét alkut előnytelennek tartják Ukrajna szempontjából, mert olyan területeken korlátozza a lehetőségeit, ahol komoly csapásokat mért az orosz képességekre az olajipari létesítmények és a fekete-tengeri flotta támadásával.
Ezt látszólag megerősíti, hogy az oroszok az utóbbi napokban ukrán nagyvárosok lakóövezeteit támadták nagyméretű drónokkal, rengeteg embert megsebesítve. Ezt nem tudják megtorolni az ukránok az orosz gazdaság legfontosabb szektora, az olajipar elleni csapásokkal.
Kharkiv residential buildings struck by Russian drones tonight.
The energy infrastructure ceasefire negotiated by the U.S. leaves Russia free to keep murdering Ukrainian civilians — while Ukraine (which follows the rules of war) can’t hit Russia’s oil export infrastructure in… pic.twitter.com/dSfVNTymDW
Igen, de: az energetikai infrastruktúra elleni támadások leállítása Ukrajnának is fontos. A korábbi károk miatt rendszeresek voltak az áramszünetek, ami nemcsak a mindennapi életet nehezíti, hanem például a hadiipari termelést is.
A légvédelem munkáját is könnyebb megszervezni, ha számolni lehet azzal, hogy erőműveket nem vesznek célba az oroszok. (Korábban például vízierőműveket is támadtak.)
Az orosz olajipar valóban sok kárt szenvedett, de a Szabad Európa Rádió és egy ukrán elemző intézet közös elemzése szerint még messze van attól, hogy a háborút és az orosz hátország működését lényegesen befolyásoló mértékben romoljon a teljesítménye.
Támadható célpontból így sincs hiány Oroszországban, ezt mutatja például az Engelsz-2 légibázis elleni igen sikeres csapás.
Ukraine’s general staff claims that last week’s drone strike on Russia’s Engels-2 bomber airbase destroyed nearly 100 air-launched cruise missiles.
Independent imagery confirmed that the strike leveled a Russian ammunition depot on the base. pic.twitter.com/QdhApCbpm5
Tágabb kontextus: az igaz, hogy az oroszok olyan területen tűnnek legalább némileg kompromisszumkésznek, ahol nekik is van veszítenivalójuk, és ez valójában az utóbbi évek váratlan ukrán sikereit mutatja.
A háború előtt fel sem merült senkiben, hogy Ukrajna a fronttól sok száz kilométerre lévő olajipari célpontokat veszélyeztessen, ráadásul a károk egy részét nehéz kijavítani a nyugati szankciók miatt.
Az is teljesen váratlan volt, hogy a hagyományos értelemben vett haditengerészetet jórészt nélkülöző Ukrajna részben megsemmisítette az orosz flottát a Fekete-tengeren, részben a keleti kikötőkbe szorította vissza.
Mi várható? Az oroszok minél több engedményt igyekeznek kisajtolni az amerikaiakból aránylag szerény vállalásokért cserébe, így általános tűzszünetre biztosan nem érdemes a közeljövőben számítani, és a már letárgyaltak betartása is bizonytalan.
Ahogy egyre közeledik a még Joe Biden elnöksége alatt jóváhagyott fegyverek leszállításának vége, fogy az amerikaiak befolyása is Ukrajnára. Így nem várhatóak nagy egyoldalú ukrán engedmények amerikai nyomásra sem.
A felmorzsoló hadviselés esélyei továbbra is az oroszoknak kedveznek, de maximális céljaik elérésétől messze vannak. A szankciók egy részének feloldása növelné az orosz gazdaság erejét, de stabil energiaellátás és biztonságosabb hajózás mellett az ukrán is jobban teljesíthet, így mindkét fél tovább tarthatja fenn harcképességét.
Alapvető élelmiszerekért ma már nem éri meg kimenni, a zöldség-gyümölcs, cigaretta, olajos mag és divat-ékszer vonalon azonban maradtak jó lehetőségek.
A külkereskedelem olyan, mint a labdarúgás: mindenki ért hozzá, de a versenyképes termék nem elég, azt jól el kell tudni adni – mondta az OTP Business Bistro eseményén a Rév Group Holding Zrt. alapítója, Rév András. A külföldi terjeszkedés legnagyobb pénzügyi buktatóiról beszélt az „Exportálni mindenáron?" című panelbeszélgetésen az EPS-Global Zrt. igazgatójával, Déri Ivánnal, és a HEPA Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettesével, Artner Gáborral. Az esemény médiatámogatója a G7 volt.
A kis- és középvállalkozásoknál könnyen összemosódhat a vezető, a tulajdonos és a HR-es szerepe. Ugyan a HR-es gondolkodásmód szuperképesség lehet cégvezetőként, de kevesen rendelkeznek vele, mondta Szabó Szilvia, a METU HR-kutatócsoportjának vezetője az OTP Business Bistro eseményén, amelynek médiapartnere a G7 volt. Szerinte az adatvezérelt HR-megoldások ebben segíthetik a kisebb vállalatok vezetőit.
Nagyobb mértékben emelkedett egy év alatt az átlagkereset, mint a medián kereset, akár bruttó, akár nettó értékben nézzük – többek között ez is látszik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból.
A jövő évi költségvetés részleteiről tárgyalt a kormány, a 2026-os tervezetet jövő héten küldik el a Költségvetési Tanácsnak, és május 6-án terjesztik az országgyűlés elé – a kormányinfón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a sarokszámokat ismertette.
Minden ötödik norvég munkavállaló töltött valamennyi időt fizetett betegszabadságon 2024 utolsó negyedévében. Ez ráadásul nem kirívó adat a gazdag észak-európai országban, az elmúlt években jelentősen megnőtt a betegszabadságon töltött napok száma, ami még ott is nagy pénzügyi terhet ró a költségvetésre.
Nem következett be pozitív gazdasági fordulat Magyarországon 2025 elején, ráadásul a jelenleg aktuális amerikai vámok a vártnál jelentősen negatívabb hatást gyakorolnak a növekedésre.
Minél nagyobb egy vállalkozás, annál digitalizáltabb, és bár a nagyobbak optimistábban tekintenek a jövőbe, a mikrocégek számára is nyitva áll az út a növekedés irányába – derült ki a Mastercard frissen publikált, több mint 1200 magyar kkv válaszait tartalmazó, reprezentatív kutatásából. Szoros tehát az összefüggés a digitalizáció által elősegített hatékonyságjavulás és a cégek mérete között, de a katás egyéni vállalkozók és a mikrocégek is könnyen előre léphetnek egy-két jól kiválasztott fejlesztéssel.
Óriási költségekkel jár, hogy a száj- és körömfájás miatt beragadt az export, és nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen kárenyhítést kapnak a piaci szereplők.
(Magyar Zsuzsanna a HOLD Alapkezelő részvényelemzője.)
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei szezonban olyan magas költségek voltak, amelyek arra kényszeríthetik az utazókat, hogy jövőre újragondolják, mennyit is ér a síelés által nyújtott eufória.