A tűzszüneti területek mutatják legjobban, hol értek el sikereket az ukránok
A korábbi teljes kudarc után az utóbbi napokban működni látszik az energetikai létesítményekre amerikai közvetítéssel létrejött orosz-ukrán tűzszünet, a hasonló fekete-tengeri egyezmény sorsa azonban több mint bizonytalan.
Előzmények: miután elvileg életbe lépett, egy héten keresztül nem sok jele volt annak, hogy a felek betartanák az energetikai infrastruktúra elleni támadásokra vonatkozó tilalmat. Az oroszok például a Doneck megyei Szlovjanszkot borították sötétbe, az ukránok egy orosz olajtárolót semmisítettek meg.
Az utóbbi napokban már több részlet derült ki arról, hogy mely létesítmények kerültek a védett körbe, és ezeket egyelőre nem is támadják.
Az ezen a héten letárgyalt fekete-tengeri tűzszünettel kapcsolatban sokkal több a kérdőjel, már csak azért is, mert az oroszok ebbe csak olyan feltételekkel mennének bele, amelyek egy részére az EU máris nemet mondott.
Itt nem is voltak jellemzőek az összecsapások az utóbbi hónapokban, bár az oroszok támadták Odessza kikötőjét, de egyébként mindkét fél tengeri kereskedelme jobbára zavartalanul zajlott.
Felülnézet: ukránbarát források, elemzők mindkét alkut előnytelennek tartják Ukrajna szempontjából, mert olyan területeken korlátozza a lehetőségeit, ahol komoly csapásokat mért az orosz képességekre az olajipari létesítmények és a fekete-tengeri flotta támadásával.
Ezt látszólag megerősíti, hogy az oroszok az utóbbi napokban ukrán nagyvárosok lakóövezeteit támadták nagyméretű drónokkal, rengeteg embert megsebesítve. Ezt nem tudják megtorolni az ukránok az orosz gazdaság legfontosabb szektora, az olajipar elleni csapásokkal.
Kharkiv residential buildings struck by Russian drones tonight.
The energy infrastructure ceasefire negotiated by the U.S. leaves Russia free to keep murdering Ukrainian civilians — while Ukraine (which follows the rules of war) can’t hit Russia’s oil export infrastructure in… pic.twitter.com/dSfVNTymDW
Igen, de: az energetikai infrastruktúra elleni támadások leállítása Ukrajnának is fontos. A korábbi károk miatt rendszeresek voltak az áramszünetek, ami nemcsak a mindennapi életet nehezíti, hanem például a hadiipari termelést is.
A légvédelem munkáját is könnyebb megszervezni, ha számolni lehet azzal, hogy erőműveket nem vesznek célba az oroszok. (Korábban például vízierőműveket is támadtak.)
Az orosz olajipar valóban sok kárt szenvedett, de a Szabad Európa Rádió és egy ukrán elemző intézet közös elemzése szerint még messze van attól, hogy a háborút és az orosz hátország működését lényegesen befolyásoló mértékben romoljon a teljesítménye.
Támadható célpontból így sincs hiány Oroszországban, ezt mutatja például az Engelsz-2 légibázis elleni igen sikeres csapás.
Ukraine’s general staff claims that last week’s drone strike on Russia’s Engels-2 bomber airbase destroyed nearly 100 air-launched cruise missiles.
Independent imagery confirmed that the strike leveled a Russian ammunition depot on the base. pic.twitter.com/QdhApCbpm5
Tágabb kontextus: az igaz, hogy az oroszok olyan területen tűnnek legalább némileg kompromisszumkésznek, ahol nekik is van veszítenivalójuk, és ez valójában az utóbbi évek váratlan ukrán sikereit mutatja.
A háború előtt fel sem merült senkiben, hogy Ukrajna a fronttól sok száz kilométerre lévő olajipari célpontokat veszélyeztessen, ráadásul a károk egy részét nehéz kijavítani a nyugati szankciók miatt.
Az is teljesen váratlan volt, hogy a hagyományos értelemben vett haditengerészetet jórészt nélkülöző Ukrajna részben megsemmisítette az orosz flottát a Fekete-tengeren, részben a keleti kikötőkbe szorította vissza.
Mi várható? Az oroszok minél több engedményt igyekeznek kisajtolni az amerikaiakból aránylag szerény vállalásokért cserébe, így általános tűzszünetre biztosan nem érdemes a közeljövőben számítani, és a már letárgyaltak betartása is bizonytalan.
Ahogy egyre közeledik a még Joe Biden elnöksége alatt jóváhagyott fegyverek leszállításának vége, fogy az amerikaiak befolyása is Ukrajnára. Így nem várhatóak nagy egyoldalú ukrán engedmények amerikai nyomásra sem.
A felmorzsoló hadviselés esélyei továbbra is az oroszoknak kedveznek, de maximális céljaik elérésétől messze vannak. A szankciók egy részének feloldása növelné az orosz gazdaság erejét, de stabil energiaellátás és biztonságosabb hajózás mellett az ukrán is jobban teljesíthet, így mindkét fél tovább tarthatja fenn harcképességét.
Válsághelyzetekben eddig dolláreszközökbe, amerikai kincstárjegyekbe menekültek a befektetők, most azonban egészen mást látunk, ami megkérdőjelezi az eddigi viszonyítási pontokat.
A világ sok országában óriási a megkönnyebbülés azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a szerdán életbe lépett „kölcsönös" vámok alkalmazását, és Kínát leszámítva ehelyett csak a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám marad érvényben. Bár ez sem kevés a kiinduló állapothoz képest - ráadásul az ágazati, például autóipari vámok érvényben maradtak -, érdemes megnézni, mely országok nyernek a legtöbbet a szerda esti Trump-bejelentéssel.
Legalább 104 százalékosra emelkedtek szerdán az Egyesült Államok kínai termékekre kivetett vámjai a 34+50 százalékos emelés életbe lépése nyomán. A CNN számítása szerint a tényleges terhelés ennél is magasabb, az USA teljes kínai importjára vetítve átlagosan 125 százalékos.
Lemondott az inflációkövető áremelésről a kormány nyomására a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az élelmiszer-kiskereskedelemben bevezetett árrésstophoz hasonló szektorális intézkedéseket.
Féléves mélypontra süllyedt a magyar háztartások állampapír-állománya februárban, miközben jelentős pénz áramlott a befektetési alapokba – írta a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank friss adatait elemezve.
Törvényjavaslatot nyújt be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy az állami beruházásoknál feltárhassák a teljes vállalkozói láncot, „egészen addig, aki a nyelét fogja a lapátnak”.