Miután a legutóbbi Kormányinfón a 444 nem kapott lehetőséget, ezúttal a kormányzati sajtótájékoztató végén feltehettünk néhány kérdést Gulyás Gergelynek.

Az első kérdéskör arról szólt, hogy ha Orbán Viktor szerint „az erős vezetők békét csinálnak, a gyengék háborút”. Miután a kormány álláspontja, hogy Oroszország hadserege megtámadta Ukrajnát, adódik a kérdés, hogy ezek szerint Vlagyimir Putyin gyenge vezető-e. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ez szellemes magyarázat, amiért gratulál is, de nem ért vele egyet. Szerinte abban nincs vita, hogy Oroszország indította el a háborút, de a miniszterelnök már a háborús időszakról beszélt, és a nem háborúban lévő vezetőkről – márpedig Donald Trump békét akar. Gulyás egyébként nem menne bele Putyin jellemzésébe, de a gyenge szót nem használná rá. (A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs szerint ez a kérdés értelmezhetetlen.)

Azt is megkérdeztük, hogy ha a Budapest Pride-ot most a gyerekvédelemre hivatkozva tiltották be, akkor ezek szerint 15 évig sérültek a gyerekek jogai. Elnézést kérnek-e amiatt, mert 15 év kétharmad után csak most léptek fel egy évente egyszer megrendezett felvonulással szemben, ami – a kormányzat narratíva alapján – potenciálisan gyerekek tömegeinek az egészségét károsíthatta meg? Gulyás szerint eddig azért volt Pride, mert az amerikai nagykövet vonult az elején, és a két csizma közül, ami eddig a mellkasukon volt, az egyik (az amerikai) lekerült. Arra nem tudott válaszolni, hogy mit tiltanának még be, ha lehetőségük lenne rá, csak külföldi nyomásra nem tehetik meg.

Arról, hogy az MNB alapítványai több 100 milliárd forintot tüntethettek el a Fidesz-KDNP törvénymódosításának hála, Gulyás azt mondta, az nem a kormány felelőssége. Valóban volt vita még 2013-14-ben arról, hogy ez közpénz-e, de azt az Alkotmánybíróság rendezte. Arra a kérdésre, hogy nem kínos-e, hogy a sajtó szólt előre, hogy ez lesz, mégsem történt semmi, Gulyás azt mondta: 2018-ig rendben volt a gazdálkodás, ezt erősítette meg egy akkori ÁSZ-jelentés is. Gulyás szerint biztosan így is van, legfeljebb kisebb szabálytalanságok voltak addig, generálisan rendben volt minden.

Megkérdeztük azt is, hogy bejöttek-e a kormány számításai az új, Trump-féle amerikai kormánnyal kapcsolatban, innen ugyanis egyelőre annyi látszik, hogy éppen szétesik a transzatlanti szövetség, vámháború indul Amerika és az EU között, a magyar kormány pedig az új amerikai kormányra hivatkozva korlátozza a gyülekezési jogot a Pride betiltásával. Ez már az, amit vártak, vagy lesz még rosszabb is? Gulyás szerint nem gondolják, hogy Trump megváltó lenne, arra is lehetett számítani, hogy a vámpolitikai lépések negatív hatással lesznek az EU gazdaságára. De az új amerikai elnök mindent megtesz azért, hogy béke legyen, és jó esély lesz arra, hogy sikerrel járjon, és ez sokat fog hozni.

Ráadásul Gulyás szerint már nincs olyan amerikai nagykövet, aki mindennap beleszól a magyar belpolitikába. Arra a kérdésre, hogy bele is szólt-e, Gulyás elismerte, hogy semmilyen hatása nem volt. Hogy akkor miatta nem merték-e eddig betiltani a Pride-ot, arra Gulyás azt mondta, Pressman csak egy szerencsétlen kis végső harcosa volt a birodalomnak. Gulyás Gergely egyébként 2014-ben azt mondta a Pride-dal kapcsolatban, hogy: „Én helyesnek tartom azt az alkotmányos szabályozást, – független attól, hogy egy rendezvény tetszik vagy nem tetszik, egy demonstrációval egyetértek vagy sem, – ez a jog mindenkit megillet. Ezt az államnak nem csupán tiszteletben kell tartania, hanem biztosítania is kell.” Most azt mondta, ez egy ténymegállapítás volt, de arra, hogy változott-e valami, nem válaszolt egyértelműen.