A kecskeméti egyetem fenntartója, a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) azért nem vett igénybe befektetési tanácsadót a vagyona döntő részét érintő befektetési döntés során, mert azt „a PADME alapítvánnyal fennálló több mint tíz éves kiváló partnerségi kapcsolat, valamit számos egyeztetés előzte meg”. Részben így magyarázza az NJEA az Állami Számvevőszék felé, hogy miért vásárolt a jegybanki alapítvány tulajdonában álló Optima Befektetési Zrt.-től 127 milliárd forintnyi közpénzből vállalati kötvényeket befektetés gyanánt, és azt a pénzt miért nem inkább magyar állampapírba vagy banki betétbe helyezte el. A vállalati kötvények mellett szólt az alapítvány szerint, hogy azok biztonságosak, kedvező kamatozásúak és likvidek, vagy legalábbis annak hitték őket, aztán kiderült, hogy mégsem azok. Mindezek mellett

még a magyar állampapírokat is már-már kockázatosnak ítélték meg, ami egy állami alapítású és állam által adott vagyonnal gazdálkodó alapítványtól meglehetősen szokatlan és furcsa gondolatmenetnek tűnik.

Miről is van szó?

Matolcsy György jegybankelnöki posztról történő távozása után adta ki az Állami Számvevőszék a jelentéseit, amelyekben a jegybank és a jegybanki PADME alapítvány, valamint a hozzájuk kötődő Neumann János Egyetemért Alapítvány hosszú távú befektetési döntését vizsgálta.

Ez utóbbi alapítványt 2020-ban hozta létre az állam közérdekű vagyonkezelő alapítványként, a működéséhez évente 400 millió forint közpénzt biztosított, ezen felül kapott még 44,4 milliárdot infrastruktúra-fejlesztésre, 100 milliárdot pedig az egyetem fejlesztésére. Ebből a vagyonból aztán 127,5 milliárd forintot három részletben a PADME Alapítvány tulajdonában álló OPTIMA Befektetési Zrt. által kibocsátott tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, vállalati kötvénybe fektetett be 2021-ben.

Ezzel teljes, közpénzből képzett vagyonának a 80 százalékát odaadta a jegybanki alapítványhoz kötődő társaságnak, amely így kedvező feltételekkel jutott forráshoz.

A számvevőszék jelentése szerint a befektetés előtt az alapítvány saját könyvelőjével készíttetett egy összehasonlító elemzést, amivel több gond is volt. Egyrészt az mindössze négy A4-es oldal terjedelmű volt, holott a befektetett összeg nagysága ennél alaposabb elemzést indokolt volna.

„Az Alapítvány a befektetési döntést megelőzően – annak ellenére, hogy a befektetni tervezett összeg nagyságrendje és koncentrációja azt szükségessé tette volna – külső szakértőt nem vett igénybe és kétséges, hogy a döntéshozók egy ilyen volumenű befektetés tekintetében hozott döntés kapcsán kellő kompetenciával rendelkeztek”, olvashat az ÁSZ jelentésében.

Az elkészített dokumentum kizárta az állampapírokat, sőt a vállalati kötvények kockázatát (az ÁSZ szerint tévesen) egyenértékűnek minősítette az állampapírokéval, nem gondolt a befektetés diverzifikációjára, ami csökkenthette volna a kockázatokat, nem vette figyelembe a jövőbeli tendenciákat, és azt is szóvá tette az ÁSZ, hogy az alapítvány könyvelője ugyanaz a személy volt, aki az Optima tulajdonosánál, a PADME alapítványnál is.

Az NJEA végeredményben a jelentés szerint nem gazdálkodott felelősen a rá bízott vagyonnal, sőt, azt nem is az eredeti célnak megfelelően használta fel, hiszen a pénzt nem gyarapításra, befektetési céllal kapta, hanem az alapítvány és az egyetem működésére, fejlesztésére, infrastruktúra-fejlesztésre.

Döntésével, hogy a vagyona 80 százalékát egyféle befektetési formába teszi, kockára tette a saját vagyonát.

Ráadásul a kötvények visszaváltásánál is késlekedés volt, hiába tárgyal erről a felügyelőbizottság és a kuratórium, sokáig nem tett lépéseket az alapítvány. A jelentés szerint az NJEA helytelenül járt el akkor is, amikor nem gondoskodott a kötvényt kibocsátó Optima Befektetési Zrt. pénzügyi, vagyoni helyzetének folyamatos nyomon követéséről.

Az ÁSZ szerint ha az alapítvány másként és megalapozottabban dönt, netán időben visszaváltja a kötvényét és más befektetési formát választ, jobban járhatott volna anyagilag is.

Magyarázat mindenre

Mindenekelőtt az egyetemi alapítvány nagyon szerette volna elérni, hogy az ÁSZ ne hozza nyilvánosságra a jelentését, ezt öt oldalon keresztül indokolta, egyebek mellett olyan érvekkel, mint hogy a jelentésben szereplő információk alkalmasak az MNB-be vetett bizalom gyengítésére, és fokozhatják a forint elleni spekulációs támadások kockázatát is.

A számvevőszék jelentésére reagálva már rögtön a dokumentum elején azt sugallta az NJEA, hogy még ebben a fázisban nem is várható el a tökéletes, hibátlan működési környezet, hiszen szerintük az ÁSZ jelentéséből is világosan látszik, hogy még nem egy kiforrott működési rendszerről van szó, nincs mindenre hivatalos útmutatás, ilyen rendszerek még nem is voltak eddig a költségvetés alrendszerében.

„(Az) észrevételek is rámutatnak arra, hogy hivatalos útmutatás hiányában, törvényalkotó és a törvényt alkalmazó alapítványok folyamatosan dolgozzák ki és fejlesztik a működési környezetüket, alakítják ki a folyamataikat és a kontrollok rendszerét”, írták.