Trumpcesszió: terv is van az elnök tombolása mögött, vagy csak gödörbe kormányozza az USA-t?
Vámháborút szít, szövetségeseket fenyít, és úgy akarja gyengíteni a dollárt, hogy az közben erős is maradjon – hivatalba lépése után szinte azonnal agresszív és követhetetlen gazdasági döntéseket hozott Donald Trump. A bizonytalanságok miatt nő az amerikai recesszió esélye, az elnök hívei szerint viszont mindez nem kapkodás, hanem egy átgondolt mesterterv része, amellyel Trump újraírná a játékszabályokat, és amelynek központi eleme a zsarolás.
Izgatottan várták az USA pénzemberei Donald Trump második eljövetelét. Az ígéret az volt, hogy a visszatérő elnök saját, korábbi szlogenjét újrahasznosítva megint greatté teszi Amerikát, bár az még a Joe Biden hivatali ideje alatt valóban elszabadult inflációval együtt sem volt világos, hogy az Egyesült Államok miért is ne lenne – legalább gazdasági értelemben – eleve nagyszerű. Aztán eltelt bő két hónap Trump második elnöki ciklusából, és az USA nemhogy nagyszerűbb nem lett, de a fő mutatók zuhanni kezdtek.
Bár elsőre úgy tűnik, minden repedezik és inog, az elnök igyekszik azt mutatni, hogy mindez bele volt kalkulálva a stratégiájába, és tudja, mit csinál. Nem rövid, hanem hosszú távra tervez, sokkterápiának veti alá az Államokat, amely – reményei szerint – a húzós időszak után megerősödve jön ki az egészből, miután a megfenyített szövetséges országok megtörnek, és egymás után új gyárakat húznak fel amerikai földön, miközben még az USA kereskedelmi deficitje is csökken.
Az efféle baseballütő-lóbálós gazdaságpolitika azonban Trump kritikusai szerint tényleg csak a rombolásra jó, és még az elnök lépéseit optimistábban szemlélők is elismerik: ahhoz, hogy romok közül felépüljön az új, „még nagyszerűbb Amerika”, annyi idő kell, amennyi Trumpnak már nincs. Mi történt január vége óta az USA gazdaságában, és mi jöhet most?
Lefelé indexelni
A nemzetközi hírekben Trump hektikus vámbejelentésein túl – szerdán például egységes 25 százalékos vámot hirdetett ki az autóimportra – leginkább a két nagy index összeomlása csinált karriert: február 19. és március 13. között az 500 legnagyobb amerikai vállalatot magában foglaló S&P 500 tőzsdeindex elvesztette mindazt a nyereséget, amelyet az elnök november 5-i megválasztása óta halmozott fel, és három hét alatt több mint 10 százalékot zuhant. Mindeközben a nagy techcégek részvényeinek állapotát mutató Nasdaq Composite 13 százalékot veszített értékéből. (Cikkünk megjelenése után néhány nappal, április 2-án Trump kihirdette bosszúvámjait is, ezek súlyos rövid távú következményei április 7-én jelentkeztek igazán érezhetően.)