Heves vita alakult ki a gyülekezési törvényről, a Pride betiltása vagy a jogok korlátozása a cél?

Bedő Dávid hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítás valódi célja nem a gyermekek védelme, hanem a gyülekezési jog általános korlátozása. „Ez nem a Pride-ról szól, hanem a gyülekezés jogáról. A kormányzat pontosan azt akarja, hogy kizárólag a Pride-ról beszéljünk, így elfedve azt a tényt, hogy a jövőben nem lehet szabadon gyűlést tartani az állampárt jóváhagyása nélkül” – fogalmazott.

Pelya Gergely ezzel szemben a közerkölcsre hivatkozva védte a törvényt: „Hogyha nekem meg kell magyarázni a hároméves kislányomnak, hogy miért látja azt a Pride-on, amit lát... ez szerintem közerkölcsbe ütközik. Ha ezeket ki tudják vonni a Pride-ból, akkor szerintem egyébként minden további nélkül megrendezhető.”

A műsorban megjelenő egyik fő vitapont az volt, hogy vajon a törvény célja valóban a Pride betiltása-e. Sarnyai Gábor szerint a kormány a társadalmi többség nevében lép fel:

A lényeget tekintve mindegy, hogy 1500 vagy 8000 [tüntető van], mert nincsen mögötte az a társadalmi bázis, ami ahhoz kell, hogy ez társadalmi többséget felmutatni tudó, releváns mondanivalóval bíró tüntetéssé váljon

– fejtette ki.

Bedő Dávid viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény már más rendezvényeket is érint: „Azért nem csak a Pride betiltásáról van szó, más tüntetések is – például a Kétfarkú Kutya Párt április 20-ra tervezett rendezvényét is betiltották.”

Orbán Viktor miniszterelnök március 21-én a Kossuth rádióban adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy „Annak a jogi állapotnak a kialakításán dolgozunk, amely lehetővé teszi, hogy a hatóságok állást foglaljanak abban a kérdésben, hogy Pride-szerű rendezvényeket a nyílt utcán gyülekezési jogra hivatkozva szabad-e tartani, vagy a gyerekeink joga az első.”

Ezzel kapcsolatban a Pride sajtószóvivője ugyanakkor arra mutatott rá, hogy „nem lehet a gyerekeket sem teljesen elzárni a valóságtól” és hogy „nagyon sok heteroszexuális szülő szokott kijönni a gyerekével a felvonulásra”, mert fontosnak tartják, hogy megmutassák a világ sokszínűségét.

A műsor résztvevői abban egyetértettek, hogy a június 28-ra tervezett 30. Pride felvonulás sorsa fogja megmutatni, hogyan alakul a gyülekezési jog jövője Magyarországon.

Elfogadták a Pride-ot tiltó javaslatot

Az Országgyűlés március 18-án szavazta meg a gyülekezési jogot érintő, Pride-ot tiltó javaslatot, a Momentum ekkor füstbe borította az üléstermet. Az akció miatt tízmilliós büntetéseketés kitiltást kapott a frakció több képviselője. Az érintettek közül Tóth Endre az Egyenes beszédben reagált a szankcióra. Varsányi Áron, a párt szóvivője Kövér László határozata előtt nyilatkozott lapunknak a lehetséges következményekről.

Az ellenzéki párt a Kossuth téren tartott demonstrációt, majd a Margit hídra vonultak a tüntetők, amit a rendőrség ezt követően lezárt. Néhány nappal később Pécsett és Bécsben is utcára vonultak. Hadházy Ákos bejelentette, hogy március 25-én az Erzsébet hídhoz szervez újabb tüntetést.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint az idei Pride mindegyiknél nagyobb lesz. A Tisza Párt nem foglalt állást az ügyben, Bódis Kriszta egy közleményben magyarázta el, miért.

Mint arról beszámoltunk, kedd este Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szervezésében tüntetést tartottak a gyülekezési törvény módosítása ellen. A helyszín eredetileg az Erzsébet híd lett volna, helyette a Ferenciek terén találkoztak a résztvevők, ugyanis a rendőrség nem engedélyezte a híd lezárását. A Kúria szerint azonban jogtalan volt a hatóság döntése, és a tüntetés közben engedélyt adott a demonstrációra a hídon. 

A tiltakozás során több incidens is történt, összesen 289 embert igazoltatott a rendőrség, közülük 18 fővel szemben szabálysértés, 2 ellen igazolás megtagadása miatt tettek feljelentést.