ACNEWS

Csernobil – ijesztő a reaktor védőpajzsának állapota

Illusztráció / Kép: Pixabay
Illusztráció / Kép: Pixabay
Riasztó híreket közöltek a szakértők az elpusztult csernobili reaktor fölé húzott védőpajzsról. Ijesztőek a februári dróntámadás következményei.
Hirdetés
Ad image

A Csernobilban megsemmisült reaktorblokk fölé 2016-ban csúsztattak egy védőpajzsot. A síneken mozgatható építmény máig a világ legnagyobb mozgatható szerkezete. Súlya csaknem 40 ezer tonna, felépítése és elhelyezése 1,7 milliárd dollárba került. Most kiderült, hogy az állapota aggasztóan kritikus – írja a nytimes.com.

Az építmény tervezője, Eric Schmieman elmondta, hogy a pajzs képes ellenállni a földrengéseknek, tornádóknak és erős szeleknek is. Élettartamát legalább 100 évre becsülték. Most azonban nem várt probléma állt elő. Mint a mérnök fogalmazott „Nem számoltunk a háborús eseményekkel”.

Február 14-én egy mindössze 20 ezer dolláros, robbanófejjel felszerelt Shahed 136 típusú drón ütközött a fémből készült védőpajzsnak. A robbanás lyukat ütött rajta, majd tüzet okozott. A boltívet belülről szigetelő vízálló membrán azonban még csaknem három hétig égett és parázslott. Ezért a speciális egységeknek több lyukat kellett ütni a fémből készült héjon és vizet kellett bepermetezniük. Azonban ez egy olyan szerkezet, amelynek száraznak kellett volna maradnia a korrózió elkerülésének érdekében.

Jelenleg még az eddig megszokott mértékű radioaktivitást mérik a környéken, azonban nem tudni, hogy mi lesz a későbbiekben. A szakértők most attól tartanak, hogy a negyven évvel ezelőtt, még a szovjet időkben húzott első szarkofág állapota romolhat. A lyukas védőpajzs pedig nem tudja bent tartani a radioaktív port. Aggasztó az is, hogy a korrózió megtámadja az acélból készült, kétrétegű héjazatot. Ezért egyes szakértők szerint az is előfordulhat, hogy az egész héjat el kell távolítani, szét kell szerelni és ki kell cserélni.

A csernobili védőpajzsot a sugárterhelés minimálisra csökkentésének érdekében a helyszíntől körülbelül 600 méterre építették meg és onnan tolták végső helyére. A belső és a külső héjazat közötti távolság körülbelül 12 méter. Ebben a légtérben maximum 40 százalékos a levegő páratartalma, hogy a lehető legtovább késleltethessék a korróziót. A külső héj szerepe nemcsak az, hogy távol tartsa a csapadékot. Amennyiben valamikor elkezdik szétszedni a 40 éves „szovjet” szarkofágot és a sérült reaktort, ez tartaná bent a radiokatív port.

A héjazat sérülése miatt az idei évre tervezett belső bontási munkálatokat biztosan el kell halasztani – mondta az egyik szakértő. Most az a legfontosabb, hogy a drón által ütött, körülbelül 50 négyzetméteres lyukat befoltozzák. Továbbá megszüntessék azokat a kisebb lyukakat is, amelyeket oltás közben ütöttek a tűzoltók. Valahogyan meg kell javítani a szigetelést is, végezetül pedig csökkenteni kell a belső páratartalmat. Utóbbi azért nagy kihívás, mert februárban rengeteg oltóvizet fecskendeztek az építmény belsejébe.

Úgy tűnik, az épület teljes helyreállítása jelenleg lehetetlen. A tervező javaslata az, hogy valamilyen szigetelőanyaggal borítsák be a lyukat. A cél, hogy mielőbb működésbe léphessen a belső szellőzőrendszer és csökkenthesse a páratartalmat. Hozzátette, hogy a legfontosabb teendő a korrózió mielőbbi megakadályozása, lassítása. A mérnök megjegyezte, a munkálatok során nagy segítséget jelenthetnek a drónok is. Ukrajna nagy előrelépést ért el ezek fejlesztésében. A kisméretű repülő szerkezetek pedig segíthetnek felmérni a belső sérüléseket, illetve a javításban is lehetne őket használni.

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Elindult az ACNews YouTube csatornája!

Mi vár rád a csatornánkon? Izgalmas, folyamatosan frissülő tartalmak, sztárinterjúk és aranyos kiskutyák!