Az Európai Uniót fenyegető új és egyre különbözőbb veszélyekre hivatkozással az Európai Bizottság egy készenléti stratégiát tett közzé – írja a hvg.hu.
Sauli Niinistö korábbi finn elnök tavaly októberben tette közzé az utóbb róla elnevezett jelentést. Ebben arra a következtésre jutott, hogy Európa polgári és katonai felkészültségét azonnal fejleszteni kell. Szerinte a legfőbb kihívások az egészségügy, a migráció, a technológiai biztonság, az éghajlat, a védelem és gazdaság terén várhatók.
A Niinistö-jelentés nyomán döntött úgy az Európai Bizottság, hogy beindítja a Felkészültségi Unió stratégiáját. A cél, hogy a tagállamok és Európa fel tudjon készülni és reagálni tudjon a felmerülő fenyegetésekre. Az anyag 30 kulcsfontosságú intézkedést és egy részletes cselekvési tervet tartalmaz. Előírták például a „minimális felkészültségi kritériumok kidolgozását” olyan alapvető területeken, mint a kórházak, iskolák, közlekedés és távközlés.
A Bizottság elvárja a tagállamoktól, hogy a lakosságot ösztönözzék gyakorlati intézkedésekre,. Például vészhelyzetben legalább 72 órán keresztül mindenki biztosítsa az alapvető készletek fenntartását. A túlélőcsomagok készítésén túl a nemzeti tantervekbe felkészülési órákat integrálnának, illetve bevezetnék az „EU-felkészülési napot” is. Rendszeres gyakorlatokat kellene tartani, melyekben részt vennének a fegyveres erők, a polgári védelem, a rendőrség, a biztonsági szervezetek, az egészségügyi dolgozók és a tűzoltók is.
A stratégia értelmében a tagállamoknak vészhelyzeti protokollokat kell kidolgozniuk, hogy biztosítsák az alapvető áruk, anyagok és szolgáltatások elérhetőségét és a kritikus gyártósorok működését. A munkára felállítanak egy új, EU-szintű válságkoordinációs központot is, amely első alkalommal 2026-ban készít majd jelentést a tapasztalatairól.