Úgy néz ki, Kína megoldást talált a bénulás gyógyítására

A gerincvelő sérülése gyakran visszafordíthatatlan károsodást okoz, amely teljes vagy részleges bénuláshoz vezethet. A páciensek mozgásképességüket elveszítve életük jelentős részét segédeszközökkel vagy folyamatos gondozással kénytelenek tölteni – a hagyományos orvosi kezelések pedig eddig csupán korlátozott javulást eredményeztek. A legújabb technológiai innovációk azonban reményt adhatnak a betegek számára, egy új, a sanghaji egyetemen kifejlesztett eljárás minden korábbinál nagyobb bizakodásra ad okot.

A technológia segítségével a január és március között elvégzett beavatkozásokon átesett négy páciens közül többen már két héten belül képesek voltak önállóan mozgatni lábukat, sőt lépéseket is tenni. Egyikük, a két éve lebénult Lin a műtétet követő harmadik napon már az agyi jelek segítségével tudta mozgatni lábait, a 15. napra pedig több mint öt métert sétált egy állókeret segítségével – írja a South China Morning Post.

Szemmel látható a javulás

A Fudan Egyetem kutatói által kifejlesztett agy-gerinc interfész technológia mesterséges intelligenciát alkalmaz, amely dekódolja az agyi jeleket, majd azokra szabott elektromos impulzusokat küld a gerincvelő megfelelő részére. Az eljárás minimálisan invazív: az agyba mindössze egy milliméter átmérőjű elektródákat ültetnek be, amelyeket egy gerincbe helyezett stimulátorchip egészít ki. A műtét átlagosan négy órát vesz igénybe, a betegek pedig már a beavatkozás után 24 órával mutathatnak mozgásjeleket – olvasható az egyetem által közzétett tanulmányban.

A technológia, gyorsasága és az általa lehetővé váló, kevésbé kockázatos beavatkozás következtében, jelenleg jelentős előnyt kínál a nyugati versenytársakkal, különösen az Elon Musk által vezetett Neuralinkkel szemben. Míg a Neuralink egy bonyolultabb agyi chipet alkalmaz, addig a kínai rendszer csak két kis elektródát használ, csökkentve a műtéti kockázatokat és a felépülési időt. Továbbá míg a Neuralinkkel 2024 közepéig mindössze két pácienst kezeltek, addig a kínai BSI-technológia kevesebb mint két hét alatt kézzelfogható eredményeket produkált – az áttörés emiatt a neurotechnológia jövőjére is komoly hatással lehet.

A fejlesztés és a sikeres klinikai tesztek radikálisan felgyorsíthatják az agy-számítógép interfészek (BCI) terjedését, ami nemcsak a gerincsérültek rehabilitációját forradalmasíthatja, hanem a Parkinson-kór, a stroke és egyéb neurológiai rendellenességek kezelését is.

Már a gondolatolvasás sem álom

Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, a neurotechnológia az elmúlt hónapokban ugrásszerűen fejlődött. A gondolatok közvetlen szöveggé alakítása például eddig a sci-fi világába tartozott, ám a Texasi Egyetem kutatói egy olyan, mesterségesintelligencia-alapú agydekódert fejlesztettek ki, amely szó szerint képes erre. Ráadásul mindössze egy gyors agyi letapogatás után, minimális betanítási idővel. Az áttörő technológia különösen azok számára hozhat reményt, akik különböző nyelvi képességet érintő zavarok, például afázia következtében nehezen kommunikálnak.

A kutatócsapat körülbelül két évvel ezelőtt számolt be először sikeres dekódolásról, azóta azonban újabb áttöréseket értek el. A kutatócsoport szerint az új rendszer jelentősen lerövidíti a szükséges tréningidőt – ami korábban 16 órát vett igénybe, azt most már alig egy óra alatt is el tudják érni. Az új fejlesztés – akárcsak az előd – továbbra is az agyi aktivitási mintázatokat elemzi, amiket aztán érthető szöveggé alakít. Az eljárás ráadásul nemcsak a hallott beszéd, hanem néma videók és képzeletbeli történetek esetén is működik, így a lehetőségek igen széles körűnek bizonyulnak.

Arról, hogy pontosan hogyan működik a technológia, az afáziásokon felül kiknek jelenthet még segítséget, illetve hogy milyen etikai kérdéseket vet fel a „gondolatolvasás”, az alábbi cikkünkben írtunk részletesebben.

(Illusztráció: Getty Images)