Az ukrán vezérkar visszautasítja, hogy oroszországi energetikai létesítményeket támadtak volna

Az ukrán vezérkar szerint nem felelnek meg a valóságnak az orosz védelmi minisztérium kijelentései arról, hogy Ukrajna megsértette volna az energetikai létesítmények elleni támadásra vonatkozó tűzszünetet.

„Március 25-26-án az ukrán védelmi erők nem támadtak drónnal energetikai létesítményeket Oroszországnak sem a kurszki, sem a brjanszki területén, sőt, az oroszok által ideiglenesen megszállt krími energetikai létesítmények ellen sem” – áll a vezérkar közleményében, ami szerint az orosz katonai vezetés hamis és alaptalan vádakat terjeszt azért, hogy meghosszabbítsa a háborút, és megtévessze a világot.

Az ukrán energetikai minisztérium a Jevropejszka Pravda hírportál kérdésére közölte, hogy Ukrajna már egyeztette az USA-val azoknak az energetikai létesítményeknek a listáját, amiket Oroszországnak a részleges tűzszünet részeként nem szabad megtámadnia. Oroszország viszont a tűzszünet hatálya alá eső ukrán létesítményekről egy másik listát adott át Washingtonnak. Az orosz fél által közzétett és az USA-val állítólag egyeztetett listán (amit az amerikai fél eddig nem cáfolt) nincsenek rajta azok az ukrán olaj- és gázkitermelő létesítmények, amiket a közelmúltban a legsúlyosabb orosz támadások érték, emellett Oroszország az USA-val való találkozó után elutasította a feltétel nélküli tűzszünetet a Fekete-tengeren – közölte az ukrán minisztérium.

Tárgyalnak az Északi Áramlat újraindításáról

Közben Szergej Lavrov egy interjúban azt mondta, hogy Oroszország és az USA tárgyalásokat folytatnak az Északi Áramlat gázvezetékek újraindításáról Európa felé. Az orosz külügyminiszter szerint bár vannak nézeteltérések, az energiaellátás helyreállítása nemcsak Oroszország és az USA érdeke, hanem Európáé is.

Az európai gázellátás helyzete kritikussá vált a hideg tél és az ukrán tranzit leállása miatt, ami jelentős gázhiányt eredményezett. Egyesek szerint az Északi Áramlat megmaradt vezetékének bekapcsolása megoldhatná a problémát, de az európai vezetők, például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Robert Habeck német alkancellár határozottan ellenzik ezt.

Lavrov szerint érdekes lenne látni, ha az USA nyomást gyakorolna Európára, hogy ne mondjon le az orosz gázról. Ennek ellenére tavaly az EU orosz gázimportja 14 százalékkal nőtt, főleg a Török Áramlaton és LNG-szállítmányokon keresztül. Oroszország így még mindig az EU gázimportjának 15 százalékát biztosítja. (Intellinews, MTI)