A Transparency International a strasbourgi bírósághoz fordult a szuverenitásvédelmi törvény ügyében

A társadalmi szervezet álláspontja szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó jogszabály súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságához, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz, és a jogorvoslathoz fűződő, az Alaptörvény mellett az Emberi Jogok Európai Egyezménye által is védett, alapvető jogokat. 

A TI Magyarország korábban, 2024 nyarán az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a szuverenitásvédelmi törvény érintett rendelkezéseinek megsemmisítését, miután a Szuverenitásvédelmi Hivatal „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot” indított ellenük. A szervezet meggyőződése szerint a hivatal létrejötte és működése, valamint az ellenük indított eljárás összeegyeztethetetlen az Alaptörvénnyel.

Az Alkotmánybíróság azonban – a közlemény szerint „rekordgyorsasággal” – elutasította az TI alkotmányjogi panaszát. Indoklásában megállapította, hogy mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem rendelkezik közigazgatási hatáskörrel és szankcionálási jogkörrel, nem tekinthető közigazgatási hatóságnak. Ebből következően „jelentései nem minősülnek sem hatósági, sem más közigazgatási döntésnek”, így „azokkal szemben jogorvoslatot sem szükséges biztosítani”.

Kérelmükben azt szeretnék elérni, hogy a bíróság mondja ki: a szuverenitásvédelmi törvény alapjogokat sért, és állapítsa meg, hogy a törvény nyomán nem érvényesülnek a TI Magyarország véleménynyilvánításhoz és jogorvoslathoz fűződő egyezményes jogai. A közlemény szerint a TI Magyarországot az eljárásban a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda képviseli.

Uniós értékek kontra „guruló dollárok”

Mint ismert, az Európai Bizottság úgy véli, hogy a magyar szuverenitásvédelmi törvény sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát.

Emiatt az EB 2024 februárjában határozott úgy, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben. Ez a határozat azt követően született, hogy a magyar Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta és 2023. december 22-én hatályossá vált a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvény, amelyről itt írtunk részletesen. Tavaly februárban Magyarországon megkezdte működését a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta, hogy a fentiekkel szemben Magyarország álláspontja az, hogy Brüsszel azért támadja a szuverenitásvédelmi törvényt, mert annak az a célja, hogy „megakadályozza a külföldi befolyásszerzést a Soros-féle guruló dollárokon keresztül”.