Az Egyesült Államok külön megállapodást kötött kedden Ukrajnával és Oroszországgal a tengeri és az energiacélok elleni támadások felfüggesztéséről, Washington pedig beleegyezett, hogy szorgalmazza a Moszkva elleni szankciók feloldását. Bár nem volt világos, hogy mikor és hogyan lépnek életbe.
Az Oroszországgal kötött amerikai megállapodás tovább megy, mint az Ukrajnával kötött megállapodás. Mivel Washington kötelezettséget vállal arra, hogy segít az orosz mezőgazdaság és műtrágyaexport elleni nemzetközi szankciók feloldásának elérésében, ami régóta orosz követelés.
Röviddel az amerikai bejelentések után a Kreml közölte, hogy a fekete-tengeri megállapodások nem lépnek hatályba. Hacsak nem áll helyre a kapcsolat egyes orosz bankok és a nemzetközi pénzügyi rendszer között.
Zelenszkij ukrán elnök erre azt mondta, hogy tudomása szerint a fegyverszüneti megállapodásokhoz nem kell szankciók enyhítése, a nélkül is hatályba lépjenek. A Kreml nyilatkozatát pedig az egyezmények „manipulálására” tett kísérletnek nevezte.
„Már most megpróbálják elferdíteni a megállapodásokat, és valójában megtéveszteni mind közvetítőinket, mind az egész világot” – mondta Zelenszkij esti videóbeszédében.
Kijev és Moszkva egyaránt kijelentette, hogy a megállapodások betartatásában Washingtonra támaszkodnak. Ugyanakkor szkepticizmusuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a másik fél betartaná azokat – írja a Reuters.
„Egyértelmű garanciákra lesz szükségünk” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. „És tekintve a csak Kijevvel kötött megállapodások szomorú tapasztalatait, a garanciák csakis egy Washingtonból Zelenszkijnek és csapatának adott utasítás eredménye lehetnek, hogy az egyiket tegyék, a másikat ne”.
Zelenszkij azt mondta, ha Oroszország megszegi azokat, akkor arra fogja kérni Trumpot, hogy további szankciókat vezessen be Moszkvával szemben. Illetve több fegyvert biztosítson Ukrajnának.
A bejelentéseket követő órákban mind Oroszország, mind Ukrajna egymást vádolta dróntámadások indításával. De jelentések nem érkeztek fekete-tengeri vagy energetikai célpontok elleni találatokról.
Az egyezségek a Szaúd-Arábiában párhuzamosan zajló tárgyalások után születtek, amelyek a múlt héten Trump és a két elnök, Zelenszkij és Vlagyimir Putyin közötti külön telefonbeszélgetéseket követték.
Putyin elutasította Trump 30 napos teljes tűzszünetre vonatkozó javaslatát, amelyet Ukrajna korábban támogatott.
Moszkva közölte, hogy a megállapodáshoz szankciók enyhítésére lenne szükség. Beleértve az orosz mezőgazdasági exportbank és a SWIFT nemzetközi fizetési rendszer közötti kapcsolatok helyreállítását. Ehhez és más lépésekhez az európai országok beleegyezésére is szükség lehet.
„Sok előrelépést teszünk” – mondta Trump kedden újságíróknak, ugyanakkor hozzátette, hogy a tárgyalásokon óriási ellenségeskedés tapasztalható.
„Rengeteg a gyűlölet, ahogyan azt valószínűleg önök is láthatják. Ez azt teszi csak lehetővé, hogy a felek közvetítéssel, döntőbíráskodással jöjjenek össze, majd meglátjuk. És azt hiszem, ez működni fog.”
Washington az elmúlt napokban enyhített az Oroszországgal szembeni retorikáján. Steve Witkoff, Trump megbízottja azt mondta, hogy „nem tartja Putyint rosszfiúnak”. Ez riasztotta az európai tisztviselőket, akik veszélyes ellenségnek tartják az orosz vezetőt.
Lavrov, a 2004 óta a külügyminisztérium élén álló veterán orosz diplomata szerint Witkoff optimizmusa nem veszi figyelembe Kijev európai szövetségeseit.
Ukrajna és európai szövetségesei attól tartanak, hogy Trump olyan elhamarkodott alkut köthet Putyinnal, amely aláássa biztonságukat. Enged az orosz követeléseknek, többek között annak, hogy Kijev hagyjon fel NATO-ambícióival és adjon fel Moszkva által követelt területeket.
Míg az energetikai célpontok elleni támadások szüneteltetése új kezdeményezés, a fekete-tengeri tengeri biztonsági megállapodások egy olyan kérdéssel foglalkoznak, amely már a háború elején kritikus volt. Akkor ugyanis Oroszország de facto tengeri blokádot vezetett be Ukrajna ellen, amely a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, így súlyosbítva a globális élelmiszerválságot.
Az utóbbi időben a tengeri csatározások viszonylag kis részét képezik a háborúnak. Oroszország ugyanis kivonta tengeri erőit a Fekete-tenger keleti részéről.
