Új Samsung-üzem épül Gödön, felpörgött az év elején az európai villanyautó-piac
Az év első két hónapjában összesen 3 százalékkal csökkent az új személyautók forgalma az Európai Unióban, ugyanakkor a tisztán elektromos modellek tavalyi visszaesése után az év elején ezek forgalma csaknem 30 százalékkal nőtt, a hibridek népszerűsége pedig továbbra is kitart.
A négy legnagyobb uniós piacnak számító országból háromban visszaesett a forgalom, Németországban 5, Franciaországban 3, Olaszországban pedig 6 százalékkal, viszont Spanyolországban 8 százalékkal nőtt.
A villanyautók forgalma viszont a német piacon 40, a spanyolon 55, az olaszon pedig 70 százalékkal nőtt (Franciaországban pedig minimálisan, 1 százalékkal csökkent) – derült ki az az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) friss adataiból.
Felülnézet: a piac az uniós szabályozásból következő várakozásoknak megfelelően az elektromobilitás felé mozdult el az év első két hónapjában.
Az elektromos (+28 százalék) és a hibrid (+19 százalék) autók iránti kereslet erősen növekedett, míg a tölthető (plug-in) hibridek iránti érdeklődés enyhén csökkent (-5 százalék).
A belső égésű motorral szerelt járművek, különösen a dízel (-28 százalék) és benzines autók (-20,5 százalék) iránti kereslet jelentősen visszaesett.
Alulnézet: az európai piacon legtöbb járművet eladó Volkswagen csoport forgalma enyhén növekedett (+4,8 százalék), a második legtöbb járművet eladó Stellantisé viszont jelentősen visszaesett (-17 százalék).
A Renault forgalma nőtt (+8,3 százalék), a japán Toyota és a dél-koreai Hyundai eladásai viszont visszaestek (5 és 8 százalékkal). A Tesla forgalma bezuhant (-49 százalék).
A Debrecenben már próbaüzemben működő gyárat üzemeltető BMW forgalma enyhén növekedett (+2,5 százalék), míg a Kecskeméten gyártó Mercedes forgalma visszaesett (-5 százalék).
A Győrben gyártó Audi forgalma stagnált, viszont a szintén Győrben gyártott Cupra márka hasít (+44 százalék). A Suzuki forgalma 13 százalékkal csökkent.
Miért fontos ez? A villanyautók és hibridek felfutása jó hír lehet a hosszú ideje szenvedő magyar akkumulátorgyártásnak.
Az állományát komáromi és iváncsai üzemében is csökkentő SK például a Hyundainak, a Fordnak és az Audinak szállít be, a Samsung SDI pedig korában a BMW-nek, a Stellantisnak, az Audinak gyártott, és a tervek szerint 2026-tól pedig már a Hyundainak is fog.
A Samsung SDI-nél a dél-koreai sajtó szerint nemrég fogadtak el egy tőkemelést, amelynek jelentős részét a gödi bővítés felgyorsítására fordítják. A Telex februárban arról írt, hogy a bővítés bizonytalanná vált, de több dél-koreai lap szerint is létrejön a harmadik gyár, hogy a Hyundai megrendeléseinek kielégítéséhez szükséges mértékűre nőjön a kapacitás.
Mi várható? Az előrejelzések alapján globálisan a tavalyinál erősebb év jöhet idén a járműipari forgalomban, az S&P Global Mobility 2025-ben 1,7, az Economist Intelligence Unit (EIU) szerint 2,3 százalékos növekedés lesz a világpiacon.
A debreceni CATL-üzem a tervek szerint 2025 folyamán fokozatosan futtatja fel a termelését, és a kínai cégnek mostanában sokkal jobban megy, mint a dél-koreai versenytársainak, ami alapján szintén arra lehet számítani, hogy a hazai akkugyártás idén már kijön a gödörből.
Alapvető élelmiszerekért ma már nem éri meg kimenni, a zöldség-gyümölcs, cigaretta, olajos mag és divat-ékszer vonalon azonban maradtak jó lehetőségek.
A külkereskedelem olyan, mint a labdarúgás: mindenki ért hozzá, de a versenyképes termék nem elég, azt jól el kell tudni adni – mondta az OTP Business Bistro eseményén a Rév Group Holding Zrt. alapítója, Rév András. A külföldi terjeszkedés legnagyobb pénzügyi buktatóiról beszélt az „Exportálni mindenáron?" című panelbeszélgetésen az EPS-Global Zrt. igazgatójával, Déri Ivánnal, és a HEPA Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettesével, Artner Gáborral. Az esemény médiatámogatója a G7 volt.
A kis- és középvállalkozásoknál könnyen összemosódhat a vezető, a tulajdonos és a HR-es szerepe. Ugyan a HR-es gondolkodásmód szuperképesség lehet cégvezetőként, de kevesen rendelkeznek vele, mondta Szabó Szilvia, a METU HR-kutatócsoportjának vezetője az OTP Business Bistro eseményén, amelynek médiapartnere a G7 volt. Szerinte az adatvezérelt HR-megoldások ebben segíthetik a kisebb vállalatok vezetőit.
Nagyobb mértékben emelkedett egy év alatt az átlagkereset, mint a medián kereset, akár bruttó, akár nettó értékben nézzük – többek között ez is látszik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból.
A jövő évi költségvetés részleteiről tárgyalt a kormány, a 2026-os tervezetet jövő héten küldik el a Költségvetési Tanácsnak, és május 6-án terjesztik az országgyűlés elé – a kormányinfón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a sarokszámokat ismertette.
Minden ötödik norvég munkavállaló töltött valamennyi időt fizetett betegszabadságon 2024 utolsó negyedévében. Ez ráadásul nem kirívó adat a gazdag észak-európai országban, az elmúlt években jelentősen megnőtt a betegszabadságon töltött napok száma, ami még ott is nagy pénzügyi terhet ró a költségvetésre.
Nem következett be pozitív gazdasági fordulat Magyarországon 2025 elején, ráadásul a jelenleg aktuális amerikai vámok a vártnál jelentősen negatívabb hatást gyakorolnak a növekedésre.
Minél nagyobb egy vállalkozás, annál digitalizáltabb, és bár a nagyobbak optimistábban tekintenek a jövőbe, a mikrocégek számára is nyitva áll az út a növekedés irányába – derült ki a Mastercard frissen publikált, több mint 1200 magyar kkv válaszait tartalmazó, reprezentatív kutatásából. Szoros tehát az összefüggés a digitalizáció által elősegített hatékonyságjavulás és a cégek mérete között, de a katás egyéni vállalkozók és a mikrocégek is könnyen előre léphetnek egy-két jól kiválasztott fejlesztéssel.
Óriási költségekkel jár, hogy a száj- és körömfájás miatt beragadt az export, és nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen kárenyhítést kapnak a piaci szereplők.
(Magyar Zsuzsanna a HOLD Alapkezelő részvényelemzője.)
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei szezonban olyan magas költségek voltak, amelyek arra kényszeríthetik az utazókat, hogy jövőre újragondolják, mennyit is ér a síelés által nyújtott eufória.