Új Samsung-üzem épül Gödön, felpörgött az év elején az európai villanyautó-piac
Az év első két hónapjában összesen 3 százalékkal csökkent az új személyautók forgalma az Európai Unióban, ugyanakkor a tisztán elektromos modellek tavalyi visszaesése után az év elején ezek forgalma csaknem 30 százalékkal nőtt, a hibridek népszerűsége pedig továbbra is kitart.
A négy legnagyobb uniós piacnak számító országból háromban visszaesett a forgalom, Németországban 5, Franciaországban 3, Olaszországban pedig 6 százalékkal, viszont Spanyolországban 8 százalékkal nőtt.
A villanyautók forgalma viszont a német piacon 40, a spanyolon 55, az olaszon pedig 70 százalékkal nőtt (Franciaországban pedig minimálisan, 1 százalékkal csökkent) – derült ki az az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) friss adataiból.
Felülnézet: a piac az uniós szabályozásból következő várakozásoknak megfelelően az elektromobilitás felé mozdult el az év első két hónapjában.
Az elektromos (+28 százalék) és a hibrid (+19 százalék) autók iránti kereslet erősen növekedett, míg a tölthető (plug-in) hibridek iránti érdeklődés enyhén csökkent (-5 százalék).
A belső égésű motorral szerelt járművek, különösen a dízel (-28 százalék) és benzines autók (-20,5 százalék) iránti kereslet jelentősen visszaesett.
Alulnézet: az európai piacon legtöbb járművet eladó Volkswagen csoport forgalma enyhén növekedett (+4,8 százalék), a második legtöbb járművet eladó Stellantisé viszont jelentősen visszaesett (-17 százalék).
A Renault forgalma nőtt (+8,3 százalék), a japán Toyota és a dél-koreai Hyundai eladásai viszont visszaestek (5 és 8 százalékkal). A Tesla forgalma bezuhant (-49 százalék).
A Debrecenben már próbaüzemben működő gyárat üzemeltető BMW forgalma enyhén növekedett (+2,5 százalék), míg a Kecskeméten gyártó Mercedes forgalma visszaesett (-5 százalék).
A Győrben gyártó Audi forgalma stagnált, viszont a szintén Győrben gyártott Cupra márka hasít (+44 százalék). A Suzuki forgalma 13 százalékkal csökkent.
Miért fontos ez? A villanyautók és hibridek felfutása jó hír lehet a hosszú ideje szenvedő magyar akkumulátorgyártásnak.
Az állományát komáromi és iváncsai üzemében is csökkentő SK például a Hyundainak, a Fordnak és az Audinak szállít be, a Samsung SDI pedig korában a BMW-nek, a Stellantisnak, az Audinak gyártott, és a tervek szerint 2026-tól pedig már a Hyundainak is fog.
A Samsung SDI-nél a dél-koreai sajtó szerint nemrég fogadtak el egy tőkemelést, amelynek jelentős részét a gödi bővítés felgyorsítására fordítják. A Telex februárban arról írt, hogy a bővítés bizonytalanná vált, de több dél-koreai lap szerint is létrejön a harmadik gyár, hogy a Hyundai megrendeléseinek kielégítéséhez szükséges mértékűre nőjön a kapacitás.
Mi várható? Az előrejelzések alapján globálisan a tavalyinál erősebb év jöhet idén a járműipari forgalomban, az S&P Global Mobility 2025-ben 1,7, az Economist Intelligence Unit (EIU) szerint 2,3 százalékos növekedés lesz a világpiacon.
A debreceni CATL-üzem a tervek szerint 2025 folyamán fokozatosan futtatja fel a termelését, és a kínai cégnek mostanában sokkal jobban megy, mint a dél-koreai versenytársainak, ami alapján szintén arra lehet számítani, hogy a hazai akkugyártás idén már kijön a gödörből.
Előbb érkezett meg az árrésstop hatása, mint a szakértők várták. Vagy nagyon gyorsan gyűjtött adatokat a KSH, vagy áprilisban még nagyobb árcsökkenés jön.
Válsághelyzetekben eddig dolláreszközökbe, amerikai kincstárjegyekbe menekültek a befektetők, most azonban egészen mást látunk, ami megkérdőjelezi az eddigi viszonyítási pontokat.
A világ sok országában óriási a megkönnyebbülés azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a szerdán életbe lépett „kölcsönös" vámok alkalmazását, és Kínát leszámítva ehelyett csak a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám marad érvényben. Bár ez sem kevés a kiinduló állapothoz képest - ráadásul az ágazati, például autóipari vámok érvényben maradtak -, érdemes megnézni, mely országok nyernek a legtöbbet a szerda esti Trump-bejelentéssel.
Legalább 104 százalékosra emelkedtek szerdán az Egyesült Államok kínai termékekre kivetett vámjai a 34+50 százalékos emelés életbe lépése nyomán. A CNN számítása szerint a tényleges terhelés ennél is magasabb, az USA teljes kínai importjára vetítve átlagosan 125 százalékos.
Lemondott az inflációkövető áremelésről a kormány nyomására a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az élelmiszer-kiskereskedelemben bevezetett árrésstophoz hasonló szektorális intézkedéseket.
Féléves mélypontra süllyedt a magyar háztartások állampapír-állománya februárban, miközben jelentős pénz áramlott a befektetési alapokba – írta a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank friss adatait elemezve.
Törvényjavaslatot nyújt be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy az állami beruházásoknál feltárhassák a teljes vállalkozói láncot, „egészen addig, aki a nyelét fogja a lapátnak”.