Már nem csak Magyar Péter mozog, de még mindig ő fut a legtöbbet

Miközben az „óellenzék” újra életjeleket mutat, Magyar Péter továbbra is túl nagy terhet cipel a Tisza Párt élén – véli Nagy Attila Tibor politikai elemző. Az Indexnek arról beszélt, hogy az ellenzéki oldalon részben pótcselekvés zajlik, ám a Fidesz akár profitálhat is a kis pártok visszaerősödéséből. Magyar Péter szokatlan húzásai figyelemfelkeltőek, de impulzív természete növeli a hibázás kockázatát. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

A Pride betiltása és a gyülekezési jog korlátozása új lendületet adott a parlamenti ellenzék – vagy ahogy Magyar Péter nevezi, az „óellenzék” – politikai aktivizmusának. A Momentum határozottan beleállt az ügybe, látványosan vállalva a konfrontációt a kormánnyal. A Demokratikus Koalíció pedig kommunikációs hivatkozási pontként kezeli újpesti időközi győzelmét, bizonyítandó, hogy van még politikai tere és támogatottsága. Az (ó)ellenzék újra pályán van – de egyelőre kérdés, hogy ez valódi visszatérést jelent-e, vagy csupán pillanatnyi fellángolást.

A DK marad – tetszik vagy sem

Nagy Attila Tibor szerint egyelőre korai lenne az „óellenzék” visszatéréséről beszélni, de bizonyos mozgolódás már megfigyelhető. Kiderült, hogy Magyar Péteren kívül is van élet: egy héten belül immár másodszor tartottak demonstrációt a Tisza Párton kívüli ellenzéki szervezetek. A megmozdulásokon a Momentum és Hadházy Ákos szervezőként, míg a Kutyapárt, a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd – Zöldek támogatóként vettek részt.

Azzal kapcsolatban, hogy mit jelent a Demokratikus Koalíciónak és mit jelez a Tisza Párt számára az újpesti időközi választás eredménye, az elemző rámutatott: Varju László győzelmét Gyurcsány Ferenc erősen felnagyította, noha csupán egyetlen országgyűlési választókerületben tartottak időközi választást. Ez az eredmény tehát nem reprezentálja az ország egészét, ráadásul a Tisza Párt nem indított jelöltet, és a részvétel is jóval alacsonyabb volt az országos választásokhoz képest. Ugyanakkor Nagy Attila Tibor hozzátette, azt el kell ismerni, hogy a DK ezzel a részleges sikerrel a politikai küzdőtéren tudott maradni.

Ha most még kétségesnek is tűnhet, hogy a Gyurcsány-párt bekerül az Országgyűlésbe a 2026-os választáson, számolni kell vele

– jelentette ki az elemző.

Azt azonban hangsúlyozta, hogy az úgynevezett „óellenzék” valódi visszatéréséről csak akkor lehet beszélni, ha például a Momentum ismét eléri az ötszázalékos parlamenti küszöböt, és a DK támogatottsága is azt mutatja, hogy magabiztosan képes megugrani ezt a szintet – ahogyan azt a 2019 és 2024 közötti „régebbi és szebb időkben” tette.

A Fidesznek jól jöhet az „óellenzék” feltámadása

Nagy Attila Tibor megjegyezte, a Pride betiltása és a gyülekezési jog korlátozása elleni március 25-i tüntetéssel kapcsolatban is adódik a kérdés, hogy képes-e erőre kapni a Tiszán kívüli ellenzék. Az elemző szerint a demonstráció szervezettsége hagyott kívánnivalót maga után: gyenge volt a hangosítás, és a Momentum, valamint Hadházy Ákos sem tudtak megegyezni abban, hogy egy vagy több hidat zárjanak le – végül többet is lezártak.

Mivel nem több tízezer, csupán néhány ezer ember vett részt a keddi tüntetésen, a hídlezárás inkább az autósok bosszantására és pótcselekvésre volt alkalmas, nem pedig a Fidesz támogatottságának csökkentésére. Ez a demonstráció inkább a fáradt gőz keserű kieresztéséről szólt

– állapította meg az elemző.

Ugyanakkor úgy látja, a Fidesz érdeke is lehet az „óellenzék” részleges visszaerősödése – de csak úgy, hogy egyikük se érje el a parlamenti küszöböt. Így néhány százalékot visszaszerezhetnének a Tiszától, amivel értékes szavazatok vesznének el a kormányváltó erők oldalán a bejutási küszöb alatt maradó pártok miatt.

Okos provokáció Magyar Péter bejelentkezése

A Tisza Párt közlése szerint két nap alatt kétszázezren válaszoltak a Nemzet Hangja elnevezésű konzultációs kezdeményezésük 12+1 kérdésére. Arra a kérdésünkre, hogy ezzel a véleménynyilvánító konzultációval visszavette-e a Tisza a politikai kezdeményezést, Nagy Attila Tibor úgy válaszolt: ezt egyelőre nem lehet egyértelműen megállapítani, de a figyelem felkeltése szempontjából nem volt rossz húzás Magyar Péter részéről, hogy bejelentette indulását a miniszterelnök lakóhelyén, a budai Hegyvidéken – kihívva ezzel Orbán Viktort.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az ötlet merőben szokatlan: pártelnökök jellemzően nem szoktak egyéniben indulni – ahogy Magyar Péter is helyesen utalt rá, Orbán Viktor is legutóbb 1994-ben mérette meg magát egyéni választókerületben, azóta mindig listáról került be a parlamentbe. A Tisza tavalyi előretörése és támogatottságának növekedése azonban részben éppen az ilyen szokatlan, innovatív ötleteknek volt köszönhető – például az országjárás helyszíneiről közvetített élő bejelentkezéseknek. A párt jelenleg körülbelül ezer helyen pultoz, és mivel ezek a pultok több településen – főként falvakban – is megjelennek, reményeik szerint az ország mintegy 3100 településének nagy részét személyesen el tudják érni

– fejtette ki az elemző, hozzátéve, hogy a választópolgárokkal való közvetlen kapcsolattartás biztosan jó irány.

A Tisza-szigetek irányításáért felelős Farkas Dezső távozása azonban nemcsak szervezeti kihívást jelent a Tisza számára, hanem a párt megítélésének sem tett jót. Nagy Attila Tibor szerint ráadásul az is gondot okozhat, hogy lassan alig marad olyan országos sajtótermék, amelyhez Magyar Péternek ne lenne valamilyen rosszalló vagy pikírt megjegyzése – ez pedig aligha segíti elő a szövetségépítést.

Magyar Pétert a lendület viszi – néha túl messzire

Az elemző úgy látja, hogy mára oldódni kezdett a Tisza Párt „one-man show” jellege, hiszen feltűnt szakértőként Bódis Krisztina és Ruszin-Szendi Romulusz, korábban pedig Tarr Zoltánnak is volt néhány médiaszereplése. A Tisza fővárosi képviselői is megjelentek a Fővárosi Közgyűlés ülésein, ugyanakkor Nagy Attila Tibor szerint egyelőre nem remekelnek – a pártelnök sem rájuk, sem a többi tiszás EP-képviselőre nem bíz komolyabb feladatot, kivéve Kulja Andrást, aki időnként egészségpolitikai kérdésekben szólal meg.

„Ezzel együtt a pártban továbbra is mikromenedzselés zajlik: Magyar Péter túl sokat szerepel és túl sokat vállal. Jellemző, hogy még államtitkárokkal is ő áll le vitatkozni ahelyett, hogy ezt valamelyik képviselőtársára bízná. Ez azonban nem feltétlenül a magamutogatás jele, hanem részben kényszer is – Magyar Péternek keserű tapasztalat lehet, hogy a tiszás politikustársak többsége vagy tehetségtelen, vagy legfeljebb szürke középszerű, így jobban jár, ha nem engedi őket gyakran nyilvánosan megszólalni” – fogalmazott az elemző.

Ebből adódóan Magyar Péter még mindig rendkívül sok munkát vállal, ami értelemszerűen kimerítő lehet. Nagy Attila Tibor kiemelte:

Az elemző szerint az idei február 11-i Partizán-interjú is tipikusan ilyen szituáció volt.

Kedden megjelent a Direkt36 oknyomozó cikke a Tisza Párt elnökéről, amiben többek között azt írták, hogy Magyar Péter politikai ambíciói kezdetben az Orbán-kormányhoz kötődtek. Elutasította a baloldali és liberális ellenzéket, államtitkár szeretett volna lenni, ám konfrontatív stílusa miatt nem tudott előrelépni. Miután minden ajtó bezárult előtte, és maga mögött is felégette a hidakat, csak ezt követően kezdett ellenzéki politikai karrierbe.

(Borítókép: Index)