• A nemzeti banki PADME alapítvány mellett magának az MNB-nek a gazdálkodását is vizsgálta az Állami Számvevőszék, az erről szóló jelentést is múlt héten tették közzé.
• Ebben is, az alapítványi gazdálkodásról szóló jelentésben is visszatérően szerepel az „azonos érdekeltség alá tartozó társaságok” kifejezés. Ez, Somlai Bálint, a jegybankelnök fia Matolcsy Ádám barátjának a cégeit jelenti.
• Ezek 2019-2023 között a bevételeik túlnyomó többségét – volt olyan év és cég, amikor 100 százalékot – az MNB-től szerezték, a végösszeg százmilliárdos nagyságrendű.
• Arra, hogy Matolcsy Györgynek, a nemzeti bank elnökének személyes felelőssége lehetett-e a közpénzek elherdálásában, nem utal egyik ÁSZ-jelentés sem, és nem beszélt erről Varga Mihály új jegybankelnök sem.

Az elmúlt napokban az MNB-vel kapcsolatos hírek főleg arról szólnak, hogy a Matolcsy György elnöksége idején, 2014-ben alapított Pallas Athéné-alapítványok – amik 2019-ben egy alapítvánnyá olvadtak össze – és azok vagyonkezelője eltapsolta az alapításkor kapott 266 milliárd forintot, sőt, a vagyonkezelő a kecskeméti Neumann Egyetemet fenntartó alapítvány további 127,5 milliárdjával sem tudott elszámolni. A két szervezet, a Neumann János Egyetemért Alapítvány, valamint a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodását vizsgáló Állami Számvevőszék gazdasági bűncselekmények gyanújával feljelentést is tett, a rendőrségtől kedden kapott tájékoztatás szerint hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik nyomozás.

Az MNB új, március elején hivatalba lépett elnöke, Varga Mihály egy keddi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a PADME-nál és a vagyonkezelő Optima Befektetési Zrt.-nél is új vezetőség van – miután az előző kuratórium, illetve vezérigazgató lemondott –, és „az új vezetés mindenre kiterjedő vizsgálatot folytat”. Arra a kérdésre azonban már nem válaszolt, hogy szerinte terheli-e személyes felelősség Matolcsy Györgyöt az alapítványi botrányért, csupán a korábban elmondottakat ismételte meg, miszerint „elindult a nyomozás, ez az ügyészség hatásköre, az ügyészség tud válaszolni. Az alapítvánnyal kapcsolatos kérdésekkel pedig forduljanak az alapítványhoz”.

Ha megnézzük a PADME gazdálkodásáról készült jelentést, abból úgy tűnhet, hogy az Állami Számvevőszék – amely elnöke 2022 óta az a Windisch László, aki 2019-ig, tehát az alapítványosdi első éveiben Matolcsy alelnöke volt – szintén nem fókuszált Matolcsyra a jelentés készítése során. A 373 oldalas dokumentumban 75-ször fordul elő az „alapító” kifejezés, utalva az MNB-re mint az alapítvány(ok) létrehozójára, míg az „MNB elnök” és annak ragozott alakjai csupán 23-szor szerepelnek benne, míg maga a Matolcsy név egyszer sem.

Az alapítóra és az MNB felső vezetésére utaló megjegyzések ráadásul sehol nem is firtatják a jegybankelnök esetleges felelősségét. A talán legkomolyabb kritikai észrevételt a 27. oldalon találjuk, ahol ez áll:

„Az ellenőrzés során az ÁSZ elnöke 2024. március 21-én kelt levelében jelzéssel élt az MNB elnöke felé, miszerint az ellenőrzés megállapította, hogy nem teljeskörűen valósult meg az Alapító tájékoztatása, az elkészült felügyelőbizottsági beszámolók és a kuratóriumi tájékoztatók alkalmassága kérdéses, mivel több, a gazdálkodást lényegesen érintő döntés esetében a kuratóriumi határozatok szövege összegeket és egyéb részleteket nem tartalmazott.” Egy másik helyen ennek kapcsán úgy fogalmaznak a jelentésben, hogy ezek a hiányosságok „nem tették lehetővé a kontrollok érdemi gyakorlását”.

A dokumentum szerint, és itt jön az, ami mintha felróna valamit Matolcsynak: „az ÁSZ elnöke tájékoztatást kért a megtett intézkedésekről, azonban ilyen irányú válasz nem érkezett az MNB elnökétől.”

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem történt semmi. A jelentés más helyeiről kiderül, hogy „az ÁSZ jelzését követően, 2024. májusban az MNB elnöke vizsgálatokat rendelt el, melyek eredményéről 2024. decemberben tájékoztatta az ÁSZ elnökét. A tájékoztatás szerint az Alapítvány által elfogadott Reorganizációs terv és a 2024. évi költségvetés éles ellentétben áll az elmúlt években teljesített éves alapítói tájékoztatásokban foglaltakkal”.

Szóval Matolcsy, a magyar közgazdasági gondolkodás egyik, már csak tisztségéből adódóan is prominens alakja ezek szerint csak 2024 tavaszán az ÁSZ-elnöktől, saját volt alelnökétől tudta meg, hogy valami baj lehet a PADME háza táján – miközben a független média, a Transparency, illetve az ellenzéki politikusok gyakorlatilag tíz éve, a kezdetektől erről beszéltek. Egyébként nem sokkal a Windisch-levél után, tavaly áprilisban a PADME kuratóriuma a 2024-es költségvetés elfogadásával egyidejűleg egy reorganizációs terv végrehajtásáról is döntött – erről írta azt Matolcsy, hogy ezek a fejlemények éles ellentétben állnak azzal, amiről eddig tájékoztatta őt a kuratórium (elnök: Csizmadia Norbert, saját volt államtitkára, majd MNB-s stratégiai igazgatója – egyben a Magyar Banán kitalálója –, elnökhelyettes: Lentner Csaba – frissítés: ő cikkünk megjelenése után jelezte, hogy szakmai aggályai miatt a tisztségről már korábban lemondott – , tagok: Bogár László, Réfy Imre, igazgató: Bánkuty Tamás József), illetve a felügyelőbizottság (elnök: Polner Eörs szegedi fideszes önkormányzati képviselő).

És csak tavaly december 19-re jutott el oda, hogy „külön is felkérje” az alapítvány felügyelőbizottságát, hogy „tegyen meg minden szükséges lépést a PADME Alapítvány vagyonának védelme érdekében”. Valamint oda, hogy leírja: a valóság és az általuk „eddig ismert információk disszonanciája megállapítható”.

Ha azonban el is fogadjuk, hogy Matolcsy György a PADME-alapító jegybank elnökeként félrevezetések áldozata volt, akit felszínes jelentésekkel megvezettek, elérve, hogy csak felületesen tudja gyakorolni az alapítói kontrollt, van itt még valami.