Figyelmeztet a Bizottság: Magyarország olyan adóssághegyen ül, amit nehéz lesz legyűrni

A Bizottság véleményére az NGM közleményben reagált. Azt írják, hogy a magyar államadósság idén és a következő években is csökkenni fog.

Az éppen háborús költekezésre készülő Európai Uniónak sok nehézséget okozhat a tagállamok költségvetéseinek, ha masszív kiköltekezésbe kezdenek – derül ki az Európai Bizottság 2024-es év alapján készített Adósságfenntarthatósági jelentéséből (Debt Sustainability Monitor). Az elemzés csak mérsékelt gazdasági fellendülést jelez előre az Európai Unióban: a reál-GDP 2025-ben alig 0,9%-kal nőtt, ami 2025-ben is csak 1,5%-ra gyorsulhat, majd 2026-ra 1,8 százalékra bővülhet. Pozitívum, hogy tavaly a növekedés motorjai az erősebb fogyasztás és a beruházások újbóli élénkülése volt az unióban, amit idén kiegészíthet a várt hadiipari bumm.

Az uniós jelentés szerint a 2022 vége óta tartó dezinflációs folyamat folytatódik: míg az uniós infláció 2023-ban 6,4% volt, 2024-ben 2,6%-ra lassult, majd 2026-ra 2,0%-ra csökkenhet, összhangban az Európai Központi Bank céljával, jelezve az árstabilitás visszatérését.

Az EU összesített költségvetési hiánya, amely 2020-ban a világjárvány miatt elérte a GDP 6,7%-át, fokozatosan csökken az elmúlt években. Tavaly már csak 3,1 százalékot tett ki, míg 2026-ra 2,9%-ra csökkenhetett volna a DSM-jelentés szerint, ha a védelmi kiadásokat nem kezdik el növelni a tagállamok. Az eddigi csökkenés oka a diszkrecionális költségvetési szigor és a bevételi többletek, annak ellenére, hogy a gazdasági aktivitás gyenge és a kamatkiadások nőnek.

Az Európai Bizottság részben ezt megfontolva javasolja, hogy a védelmi kiadások a GDP-arányos 4,5 százalékos szintig ne számítsanak bele a tagállamok deficitjébe.

Az EU összesített államadósság-rátája 2023-ban 82,1% volt, jelentősen elmaradva a pandémia alatti 90 százalék feletti csúcstól – emelik ki a jelentésben. Azonban 2026-ra 83,4%-ra emelkedhet az átlagos EU-s szint, amit a romló kamatkülönbözet-növekedés és a tartós elsődleges hiány okoz. A legtöbb tagállamban az adósságráta alacsonyabb lesz, mint 2020-ban, de hat ország – Belgium, Franciaország, Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország – továbbra is 90% feletti adósságszinttel számolhat.

Erős kockázatok fenyegetik Magyarországot

Magyarország különösen kihívásos költségvetési helyzettel néz szembe a Bizottság elemzése szerint. Bár az ország adósságrátája 2020-hoz képest alacsonyabb lehet, továbbra is azon tizenegy tagállam közé tartozik, amelyeknél középtávon magas fiskális fenntarthatósági kockázatokat azonosítottak.

A magyar adósságdinamikát a csökkenő, de még mindig magas költségvetési hiány és a még mindig magas államadósság határozza meg. A kamatláb-növekedési különbözet támogatja ugyan az adósságcsökkentést, de kisebb mértékben, mint korábban – írják a jelentésben. Az állami bruttó finanszírozási igény továbbra is magas volt 2024-ben, bár az átlagos lejárati idő meghosszabbodása enyhíti a rövid távú kockázatokat.

Az Európai Bizottság az Adósságfenntarthatósági jelentésében a közepes távú fiskális fenntarthatósági kockázatok kapcsán a 2022 és 2035 közötti időszakra azzal számol, hogy

a bruttó államadósság-ráta a 2022-es 73,8%-ról fokozatos növekedéssel eléri a 85,4%-ot 2035-re.

Az adósságráta alakulását több tényező befolyásolja: az elsődleges egyenleg, a „hógolyóhatás” (snowball effect), valamint az egyéb adósságmódosító tételek.

A hógolyóhatás azt jelenti, hogy az államadósság automatikusan nőhet akkor is, ha a kormány nem vesz fel új hitelt, mert a kamatköltségek gyorsabban emelkednek, mint a gazdaság növekedése. Ez különösen akkor veszélyes, ha a kamatláb magasabb, mint a GDP-növekedés üteme.

Az elsődleges egyenleg – amely a kamatkiadások nélküli deficitet tükrözi – mínusz 3,4%-ról -1,0%-ra javul 2022 és 2035 között.

Ezt a javulást nagyrészt a strukturális elsődleges egyenleg alakulása támasztja alá a Bizottság szerint, amely figyelembe veszi a társadalom elöregedésének költségeit (például a növekvő nyugdíj- és egészségügyi kiadásokat) és más strukturális tényezőket.

A „hógolyóhatás” 2022-ben még mínusz 9,3% mértékű kedvező hatást jelent az adósságrátára (elsősorban az infláció hatására), ám 2035-re már plusz 1,3%-os kedvezőtlen hatásba fordul át. Ez a változás főként az inflációs hatások csökkenésének és a kamatkiadások stabilizálódásának tudható be. Az egyéb adósságmódosító tételek tartalmazzák például az árfolyamhatásokat és könyvelési tételeket, szintén mérséklődnek: 2022-ben még 3,5%-ot, 2035-ben már 0%-ot tesznek ki, ami a hozzájuk kapcsolódó hatások csökkenését jelzi.

A strukturális egyenleg – amely a ciklikus tényezők kiszűrésével mutatja az államháztartás helyzetét – -7,3%-ról -6,1%-ra javul az időszak végére, de ez továbbra is tartós, mély strukturális hiányra utal. Eközben a bruttó finanszírozási igény, amely a költségvetési hiány és az adósság megújításának finanszírozására szolgáló forrásokat jelenti, 14,7%-ról 18,1%-ra nő 2035-ig, ami a finanszírozási kihívások növekedésére hívja fel a figyelmet.

A kockázatértékelés során több, a magyar államadósságot növelő tényezőt is figyelembe kell venni. Ezek közé tartozik a devizaadósság relatív magas, 30 százalékot közelítő aránya, amely árfolyamkockázatot jelent az Európai Bizottság szerint. Minél magasabb ugyanis a devizaadósság aránya, a forint esése annál nagyobb mértékben növeli az államadósságot.

Ahogy arról részletesen írtunk, az elmúlt időszakban az Európai Bizottság egyre inkább kockázati tényezőnek tartja, ha egy állam befelé adósodik a saját bankrendszere felé. A logikájuk leegyszerűsítve az, hogy a túlságosan nagy egymásrautaltság miatt egy pénzügyi sokk esetén az állam és a bankrendszer is likviditási problémákkal szembesülhet.

Nem meglepő, hogy így már rizikófaktort látnak a hazai bankok erős állampapírok felé meglévő kitettségében, amit pénzügyi stabilitási kockázatnak tartanak. Ugyanígy lehetségesnek problémaforrásnak látják a nagy összegű, lejáró lakossági állampapírok miatti refinanszírozási igényt is; valamint az állami garanciákból eredő jelentős függő kötelezettségeket, amelyek terhet róhatnak a költségvetésre.

Ugyanakkor kedvező tényezőnek tartják, hogy Magyarország államadósság-finanszírozása diverzifikált: nemzetközi kötvénypiacokra, lakossági állampapírokra és a hazai pénzügyi szektorra egyaránt támaszkodik.

Az Európai Bizottság determinisztikus stressztesztjei további sérülékenységeket mutatnak Magyarország esetében. Ennek vizsgálatához különböző, feltételezett külső sokkok – romló inflációs környezet, külső finanszírozási problémák – alapján képeztek egy modellt, és ezeknek a várható hatásait vizsgálták a jelenlegi strukturális helyzet alapján. Így a jelentés szerint egy kedvezőtlen kamatkülönbözet növekedés esetén – ha ez 1 százalékponttal romlik az Európai Központi Bank várt, 2 százalék alatti szintjével számoló alapforgatókönyvhöz képest – az adósságráta 2035-re mintegy 7 százalékponttal haladhatja meg az alapeseti pályát. Más stresszhelyzetekben – például alacsonyabb strukturális elsődleges egyenleg vagy átmeneti pénzügyi stressz esetén – az adósságráta körülbelül 1 százalékponttal lehet magasabb 2035-ben.

A sztochasztikus – vagyis a bizonytalansági tényezőket, például a gazdasági növekedés, infláció vagy kamatlábak alakulásának szélsőséges változásait is figyelembe vevő – előrejelzések közepes kockázatot jeleznek, mivel az adósság növekedésének közepes a valószínűsége az elkövetkező öt évben.

A Bizottság szimulációi szerint rövid távon még nem biztos, hogy nő az államadósság: 2029-ben 54% az esélye, hogy a GDP-arányos adósság magasabb lesz, mint 2024-ben.

A geopolitikai kockázatok, például Oroszország ukrajnai háborúja és a közel-keleti feszültségek további bizonytalanságot okoznak rövid távon. Kiemelik, hogy az Egyesült Államok protekcionista intézkedései visszafoghatják a világkereskedelmet, amely negatívan hat az EU nyitott gazdaságára, így Magyarországra is. 

A gyenge termelékenység és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) végrehajtásának késlekedése tovább növeli a kihívásokat a Bizottság szerint mind itthon, mind az egész unióban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images