Csuday Csaba író a botrány miatt kilépett az MMA-ból

Kihátrálás egy kultúrpolitikai rendszerből – Csuday Csaba lemondott az MMA-tagságáról a március 15-i kitüntetések miatt

Újabb jelentős értelmiségi szakít a Magyar Művészeti Akadémiával (MMA): Csuday Csaba költő, prózaíró, a spanyol nyelvű irodalom fordítója és kutatója nyílt levélben jelentette be távozását a szervezetből, miután elfogadhatatlannak tartja az idei március 15-i állami kitüntetések, különösen Döbrentei Kornél és Takaró Mihály elismerésének körülményeit és hátterét.

Mint a Turi Attila MMA-elnöknek, valamint Vári Fábián Lászlónak, az Irodalmi Tagozat vezetőjének címzett levelében írja: döntése „nem pusztán az idei, hanem az elmúlt évek botrányos kulturális díjazási gyakorlatára” is válasz, továbbá „tekintettel az MMA, illetve az Irodalmi Tagozat ebben játszott dicstelen s az Akadémia alapelveinek szögesen ellentmondó szerepére”, minden tisztségéről és tagságáról lemond.

A nyilatkozat világos és éles hangon fogalmaz, nem hagy kétséget afelől, hogy morális tiltakozásról van szó, ezért közöljük a közösségi oldalán megjelent levelet:

Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Tagozatvezető Úr!
Tekintettel az elmúlt évek és az idei év botrányos kulturális díjazási gyakorlatára, valamint az MMA, illetve az Irodalmi Tagozat ebben játszott dicstelen s az Akadémia alapelveinek szögesen ellentmondó szerepére, akadémiai, köztestületi és tagozati tagságomról ezennel lemondok.
Kérem fentiek tudomásulvételét, tagsági státuszom azonnali megszüntetését.
Budapest, 2025. 03.17.
Csuday Csaba PhD, s. k.
író, műfordító, ny. egyetemi docens

Csuday döntése nem elszigetelt: Takaró Mihály irodalomtörténész és Döbrentei Kornél költő állami elismerése idén is komoly visszhangot keltett. Takarót régóta érik bírálatok az irodalmi kánon egyoldalú, ideológiailag motivált újraírása miatt, illetve azért, mert a „nemzeti irodalom” fogalmát kizárólagos módon értelmezi.

Döbrentei Kornél személye körül pedig a 2000-es évek eleje óta rendszeresen fellángol a közéleti vita, különösen a közéleti fellépései miatt – 2004-ben például több zsidó szervezet tiltakozott egy beszéde ellen, amelyet a budapesti Dísz téren tartott a Trianon-emléknapon. Bár konkrét kijelentéseit illetően időnként félreértések is keringenek, a pályája és nyilvános szerepvállalásai évek óta megosztják a közvéleményt.

Az MMA ugyanakkor – a korábbi tiltakozásokhoz hasonlóan – érdemben nem reagált sem Csuday Csaba lemondására, sem a díjazottak személyét érintő közéleti aggályokra. Az Akadémia nevében csupán Fekete István főosztályvezető küldött egy adminisztratív hangvételű választ, amely szerint Csuday tagsági jogviszonya „tájékoztatása révén automatikusan megszűnt”.

Sem Turi Attila elnök, sem az Irodalmi Tagozat vezetője nem élt a nyilvános válasz lehetőségével – ezzel is erősítve azt a képet, hogy az MMA nem tekinti feladatának az általa képviselt közösségi értékrend védelmét.

A nyilvánosságra hozott válasz:

Tisztelt Csuday Csaba PhD író, műfordító, ny. egyetemi docens Úr!
A Magyar Művészeti Akadémia Titkársága Tagozati Főosztálya megkapta az Ön köztestületi és tagozati tagságról lemondó nyilatkozatát tartalmazó e-mailjét.
Tájékoztatom, hogy miután az Ön lemondása a vonatkozó akadémiai szabályzóink alapján nem kötött elfogadáshoz, így jogviszonya az MMA elnökség tájékoztatása révén automatikusan megszűnt.
Tisztelettel kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét!
A Magyar Művészet folyóirathoz kapcsolódó személyes ismeretségünkre tekintettel kérem, engedje meg, hogy alkotó munkájához további jó egészséget kívánjak!
Üdvözlettel
Dr. Fekete István
főosztályvezető
Tagozati Főosztály

A kialakult helyzet ismét rámutat arra, hogy az állami kitüntetések rendszerének súlyos hitelvesztése nem csupán a szakma, hanem a társadalom számára is káros. Azok, akik valódi, autonóm művészi munkával járultak hozzá a magyar kultúrához – mint amilyen Csuday Csaba is – most már nem látják vállalhatónak a politikai kánon szolgálatába állított, formálisan „nemzeti” intézmények soraiban maradást.

A nyilvánosságra hozott levél újabb, jól látható határvonal egy olyan rendszerrel szemben, amely egyre kevésbé tudja, vagy akarja megkülönböztetni a szakmai értéket az ideológiai lojalitástól.

A művészet & politika legfrissebb cikkei

Megosztás: