menu
search
account_circle

Strasbourghoz fordult a szuverenitásvédelmi törvény miatt a Transparency

belföld
március 26., 10:58

A Transparency International (TI) Magyarország panaszt nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához a szuverenitásvédelmi törvény miatt. A civil szervezet szerdán kiadott közleménye szerint „a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó jogszabály súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságához, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz, és a jogorvoslathoz fűződő, az Alaptörvény mellett az Emberi Jogok Európai Egyezménye által is védett, alapvető jogokat”.

Ezért a Transparency azt kéri a strasbourgi bíróságtól, hogy mondja ki: a szuverenitásvédelmi törvény alapjogokat sért, és állapítsa meg, hogy a törvény nyomán nem érvényesülnek a TI Magyarország véleménynyilvánításhoz és jogorvoslathoz fűződő egyezményes jogai.

A szervezet az elsők között volt, amely ellen a Lánczi Tamás vezette hivatal vizsgálatot indított tavaly nyáron. Júniusban egy 62 kérdésből álló levelet küldtek a TI-hez, majd Lánczi augusztusban a Tranzit fesztiválon azzal vádolta meg a szervezetet, hogy politikai tevékenységet végez külföldi pénzből, és az egyetlen célja, hogy a legitim kormányt gyengítse. A hivatal októberre már el is készítette és közzétette a jelentését, amely szerint a TI káros, stigmatizál és dezinformál – kár, hogy már maga a közzététel is törvénysértő volt, mert a Transparency azt nem kapta meg előzetesen észrevételezésre.

A szervezet a mostani közleményben arról is ír: meggyőződésük szerint a szuverenitásvédelmi törvény számos rendelkezése ellentétes az Alaptörvénnyel. Ezért 2024 nyarán az Alkotmánybírósághoz is fordultak, kérve a törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését. Mindezt azután tettük, hogy a hivatal megindította a korábban említett „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatát”. Az AB azonban szinte rekordgyorsasággal utasította el az alkotmányjogi panaszt, mondván: közigazgatási hatáskör gyakorlására szankció alkalmazására irányuló lehetőség hiányában a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem tekinthető közigazgatási hatóságnak. Márpedig ha nem az, akkor nem jogsértő, hogy a jelentéseiben foglaltakkal szemben nem lehet bírói úton jogorvoslattal élni, idézi fel a TI a mostani strasbourgi beadványhoz vezető utat.