A valaha látott legnagyobb szerves molekulákra bukkantak kutatók a Marson, amik akár ősi élőlények kémiai maradványai is lehetnek – írta meg hétfőn a Science hírportálja.

Caroline Freissinet, a franciaországi LATMOS laboratórium bolygókutatója és kollégái az amerikai űrügynökség (NASA) Curiosity marsjárójának évekkel ezelőtti méréseit vizsgálták újra, ami meglepő felfedezésre vezette őket. A szakemberek a hétfőn a PNAS folyóiratban közölt tanulmányuk szerint nagy szénatomszámú alkánok jelenlétére találtak bizonyítékot a Cumberland nevű agyagkőben, amiből még küldetése elején, 2013-ban vett mintákat a marsjáró.

Három évvel később az egyik mintát újravizsgálták a Curiosity SAM-nek nevezett fedélzeti laboratóriumával, aminek feladata a marsi légkör és kőzetek kémiai elemzése, de akkor nem találtak komplex szerves molekulákat. A SAM adatait, ami 1100 Celsius-fokra hevíti a mintákat, majd a belőle távozó gázokat egy tömegspektrométerrel méri, híresen nehéz kibogozni – a kutatók ehhez általában a műszer földi másával folytatnak kísérleteket, a marsihoz hasonló körülmények között.

Freissinet munkáját is ez segítette, amikor újravizsgálta a 2016-os marsi kísérlet adatait. A kutató három kiugró csúcsot pillantott meg az adatokban, amit korábban más szakemberek nem vettek észre. Ezek három, 10 (dekán), 11 (undekán) és 12 (dodekán) szénatomszámú alkán jelenlétére utalnak a mintában, amik a kutatók által végzett földi kísérletek alapján a hevítést megelőzően hosszabb szénláncú karbonsavak lehettek.

„Ez egy fantasztikus eredmény” – mondta a Science hírportáljának Monica Grady, a brit Open Egyetem bolygókutatója, aki szerint ha a molekulák karbonsavak bomlástermékei, akkor tényleg egy nagyon izgalmas felfedezésről van szó. A kérdés már csak az, hogy az észlelt karbonsavak, amik zsírsavakként a Földön sejtmembránok alkotóelemei is lehetnek, honnan származnak. „Bármennyire is lenyűgöző ez, nem mondható biztosan, hogy ezek biológiai folyamatok révén jöttek létre” – mondta Chris Herd, az Albertai Egyetem geológusa, mivel azok a bolygóra juthattak meteoritokkal, vagy akár helyi kémiai reakciók révén is létrejöhettek.

De az agyagkő még felfedheti az ősi Mars titkait. A Curiosity 2013 óta szállít az egyik tárolójában egy, a Cumberland kőből származó érintetlen mintát. A SAM-en dolgozó kutatók most azt próbálják kitalálni, hogy miként lehetne a fedélzeti laboratóriummal a legkülönbözőbb féle alkánokat azonosítani benne, ami segíthetne megválaszolni, hogy azok abiotikus vagy biológiai eredetűek-e.

A nukleáris áramforrással működő Curiosity 2012 óta vizsgálódik a Gale-kráterben, amiben a kutatók szerint több mint három milliárd évvel ezelőtt folyékony víz folyt. Néhány ezer kilométerrel arrébb, a NASA 2021-ben landolt Perseverance marsjárója a Jezero-kráterben és környékén barangol, ahol tavaly egy potenciálisan ősi élet nyomait rejtő kőzetre bukkant.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: