Törökország a szakadék szélén: politikai és gazdasági krízis veszélyes elegye keveredett össze

Törökország ismét politikai válságba került az isztambuli polgármester, Ekrem İmamoğlu – az ellenzék egyik kiemelkedő alakja – letartóztatása óta. Recep Tayyip Erdoğan elnök lépése széles körű tiltakozásokat és politikai feszültséget váltott ki, ami miatt a jegybank rekordszintű, 11,5 milliárd dolláros beavatkozást kellett végrehajtson, hogy stabilizálja a líra árfolyamát, amely történelmi mélypontra süllyedt az első hírekre. 

A líra leértékelődése és a politikai bizonytalanság maradandó nyomot hagyhat a gazdaságon, a jegybank pedig továbbra is aktívan jelen van a piacon a stabilitás fenntartása céljából. A kormány vészintézkedéseket is bevezetett – például kamatemelést –, hogy a lakosságot a líra megtakarításokban tartsa, és elkerülje a dollárra váltást. Ennek ellenére a politikai válság megrendítette a befektetői bizalmat, és kérdéseket vetett fel a gazdasági reformprogram jövőjével kapcsolatban.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Törökország gazdaságát felületesen nézve könnyű erősnek látni: a dinamikusan bővülő, sokszínű vegyes gazdaság, jelentős ipari és szolgáltatási szektorral egészségesnek tűnhet, de számos strukturális probléma gyengíti. 

Az ország 2002 és 2022 között éves átlagban 5,4%-os GDP-növekedést ért el, amit az erős feldolgozóipar és a bővülő szolgáltatások hajtottak. A kulcsfontosságú ágazatok közé tartozik a textilipar, a gépjárműgyártás és az elektronika, míg a mezőgazdaság továbbra is alapvető szerepet játszik a gazdaságban. Az ütem viszont lassult, 2024-ben (az első adatok szerint) már csak 3,2 százalékkal bővült a gazdaság, évközben pedig technikai recesszióba kerültek.

Ez a látszólagos erő azonban mélyen gyökerező problémákat rejt, például a tartós és magas inflációt, a területi egyenlőtlenségeket és a sérülékeny bankszektort. Az infláció ugyan mutat javuló jeleket, de továbbra is makacs problémát jelent, a járvány előtt években átlagosan 10% körüli értéken mozgott, 2022-es csúcsa óta is csak a felére, 40 százalékra esett (a hivatalos mutatók szerint). Ez jelentősen csökkentette a vásárlóerőt, és gazdasági bizonytalanságot okozott. A költségvetési hiány nehezíthetik a gazdasági helyzetet.

Azt ki kell emelni, hogy az államháztartási pozíciót árnyalja, hogy az államadósságszint alacsony: alig 26 százalékon állt tavaly év végén. Ebben szerepet játszik, hogy a belföldi kitettséget a magas infláció csökkenti, míg a gazdasági növekedés miatt a külföldi állományt is kordában tudják tartani.

A magas infláció miatt Nem is meglepő, hogy a török lakosság gazdasági helyzetről alkotott képe sokkal rosszabb, mint a hivatalos statisztika sugall.

A SONAR kutatóintézet friss felmérése szerint a válaszadók 61,3%-a arra számít, hogy a gazdasági helyzet a következő hat hónapban romlani fog. Közel 65% számolt be pénzügyi helyzetének romlásáról az elmúlt évben, jóllehet a kormány a gazdaság helyreállását hangsúlyozza. Emellett a megkérdezettek 65,3%-a szerint az elmúlt félévben nehézséget okozott az alapvető szükségletek – például az élelmiszer, lakbér és közüzemi számlák – fedezése. Csupán 12,5% tapasztalt javulást pénzügyi helyzetében az elmúlt évben, ami átfogó gazdasági nyomásra utal.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók 57,8%-a támogatná az előrehozott választásokat – aminek a legfőbb oka a gazdasági bizonytalanság és a jelenlegi kormányzati politika iránti elégedetlenség a felmérés szerint.

A politikai feszültségek ellenére a piacok és a líra árfolyama egy múlt heti gyors sokk után stabilizálódtak. Ez részben annak köszönhető, hogy Törökország az elmúlt évtizedben gyakoriak voltak a hasonló politikai válságok: például a 2016-os puccskísérletet vagy a 2023-as pusztító földrengések utáni elégedetlenségi hullámot is túlélte Recep Tayyip Erdogan.

Ugyanakkor a stabil piacokról sugallt képet árnyalja, hogy a jegybank beavatkozásai és vészintézkedései – például a kamatemelések és a shortolás tilalma – hoztak csak – legalább átmeneti – stabilitást az elmúlt egy hétben. A hosszú távú hatások ettől még kérdésesek.

A devizatartalékok kimerülése és az esetleges további politikai feszültségek komoly kockázatot jelenthetnek.

A török központi banknak most volt mozgástere arra is, hogy 12 milliárd dollárnyi valutatartalék átváltásával stabilizálja a líra árfolyamát – számolta ki a Financial Times.

A Török Nemzeti Bank februári hivatalos adatai szerint a teljes bruttó devizatartalék rekordmagasságot ért el, meghaladva a 173 milliárd dollárt (6280 milliárd török lírát). Az összesített tartalék 3,4%-kal, azaz 5,6 milliárd dollárral nőtt az előző heti 167,5 milliárd dollárról. A konvertibilis devizákban tartott külföldi valutakészlet önmagában 4,2%-kal emelkedett, elérve a 93,3 milliárd dollárt.

Urbánus és népi valóság

Törökországon belül jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. A nyugati régiók – különösen Isztambul – fejlettebbek és gazdaságilag élénkebbek, mint a keleti térségek. Ezeket az eltéréseket olyan tényezők befolyásolják, mint az infrastruktúra, az oktatás és az egészségügyi ellátás elérhetősége. A kormány célzott intézkedésekkel próbálja kezelni ezeket az egyenlőtlenségeket, de az előrelépés lassú: a kistelepülésen élő lakosság 72 százaléka az átlagbér alatt keresett 2024-ben, míg a városokban élők 69 százalékának keresete haladta meg a szintet.

Törökország gazdasági kilátásai bizonytalanok: az IMF 2025-re 3,3%-os GDP-növekedést prognosztizál, de a politikai instabilitás tartóssá válásával könnyen romolhat, ahogy a gazdasági reformok sikeres végrehajtásától is függ.

A kormány középtávú fiskális programja a magánfogyasztás helyett a beruházás- és exportvezérelt növekedést célozza, amihez átfogó reformokra és költségvetési fegyelemre lesz szükség.

A Világbank szerint a bankszektor bár stabilitást mutat, továbbra is komoly kihívásokkal küzd, mint a magas nem teljesítő hitelállomány és az alacsony nyereségesség. A fizetetlen hitelek aránya 2024 és idén január között közel 30 százalékkal nőtt, de még relatív alacsony, 2 százalékos szinten áll a CEIC adatai szerint. Azt fontos kiemelni, hogy ez még mindig elmarad a 2023 januári 5,3 százaléktól, de az elmúlt hónapokban állt újra növekvő pályára, amiben a Világbank már kockázatokat lát.

Az ipari szektor – a gazdaság egyik fő mozgatórugója – nehézségeit tovább fokozzák az emelkedő energiaköltségek és a gyenge versenyképesség: a koronavírus járvány óta a GDP/munkaóra mutató alapján gyakorlatilag nem változott a termelékenység. 

Az egyelőre viszont nem világos, hogy az emberek általános csalódottsága, a növekvő kormányellenes hangulat miatt lépett Erdoğan politikai ellenfelével szemben, vagy a gazdaság okozta társadalmi feszültségeket csatornázta be – mintegy mellékhatásként – a politikai tömegtüntetésekbe. Akármelyik is az igazság, súlyos árat fizethet érte az egyre kevésbé népszerű török elnök:

a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint már januárban népszerűbb volt İmamoğlu Köztársasági Néppártja (CHP), mint Erdoğan Igazság és Fejlődés Pártja (AKP).

A kérdés így most leginkább az, hogy a politikai válság újabb és mélyebb válságot hoz-e magával, mivel az ország gazdaságát hiába feszítik a fent felsorolt ellentétek, rövid távon képes lenne leküzdeni a strukturális problémákat.

Címlapkép: Egy tüntető Mustafa Kemal Atatürk zászlaját lengeti a rendőrök előtt a híres isztambuli Aquaductusánál, miután a letartóztatott isztambuli polgármester, Ekrem Imamoglu támogatására szervezett tiltakozó menetet követően 2025. március 21-én Isztambulban, Törökországban. A fotó forrása: Chris McGrath/Getty Images