Csődöt jelentett a házi DNS-teszteket áruló cég, ahonnan 7 millió ember genetikai adatai szivárogtak ki

A 21. század kezdetének biotechnológiai forradalma ugyan nem szűkölködik filmbe illő történetekkel, de az otthoni DNS-teszteket kínáló 23andMe felemelkedése és bukása még ebben a mezőnyben is különösen erős. Adott egy lengyel bevándorló fizikus lánya, aki a Szilícium-völgy kellős közepére születik, a Stanford kampuszán nő fel, lediplomázik a Yale-en, megalapítja a céget, ami felforgatja a genetikai tesztelés világát, összeházasodik a Google alapítójával, körberajongja a sajtó, felkerül a világ legbefolyásosabb nőinek listájára, majd tőzsdére viszi a 6 milliárd dollárra értékelt vállalatát. A cselekmény tetőpontja után aztán törvényszerűen jön a lejtmenet: csökken a kereslet, zuhanásnak indul a részvényárfolyam, az ügyfelek felének ellopják és kiszivárogtatják az érzékeny adatait, végül a sokasodó bírósági ügyek és adatvédelmi aggályok súlya alatt összeroppan az egész birodalom.

A történet vége még nem ismert, de a happy endre igen kevés az esély. Az biztos, hogy miután Kalifornia állam legfőbb ügyésze a hét végén arra kérte a 23andMe felhasználóit, hogy minden adatukat töröljék a pénzügyi válságba került cég rendszeréből, március 23-án Anne Wojcicki azonnali hatállyal lemondott vezérigazgatói posztjáról, a vállalat pedig csődvédelmet kért. Ez még nem azt jelenti, hogy a 23andMe megszűnik létezni: az úgynevezett Chapter 11 (ez az amerikai csődtörvény 11. fejezetére utal) csődeljárás során a cég folytathatja a működését, miközben bírósági felügyelet mellett igyekszik rendezni az adósságait. Ha nem sikerül átstrukturálni a működést és új befektetőket találni, akkor nincs más hátra, el kell adni a céget – és vele együtt a felhasználók adatait is.

Márpedig a genetikai adat nem játék; a magánélet és a technológia etikájával foglalkozó filozófus, Carissa Véliz a BBC-nek a lehető legértékesebb személyes adatnak nevezte, ami ráadásul több is, mint személyes: „Ha megadtad az adataidat a 23andMe-nek, akkor megadtad a szüleid, a testvéreid, a gyerekeid és még a távoli rokonaid adatait is, akik ehhez hozzá sem járultak.” Ez éppen azért veszélyes, amiért a cég a 2010-es években olyan vonzó volt több millió felhasználónak: a nyálminta genetikai elemzésével meg lehet állapítani egy ember etnikai származását, vagy például azt, hogy milyen betegségekre hajlamos. Az, hogy ezekkel az adatokkal bizony vissza lehet élni, már a 2023-as szivárgásnál kiderült – akkor külön listákon árulták az askenázi zsidó és a kínai származású felhasználók személyes adatait.

Jókor, jó helyen

A huszadik század második fele úgy alakult, hogy a tudományos-technológiai fejlődés egybeesett a genetika iránti közérdeklődés növekedésével: az 1980-as években megjelent a PCR-technológia a diagnosztikában és az orvosi kutatásokban, lehetővé vált a genetikai profilozás, ami a bűnügyek bizonyítását és a pontos apasági tesztek elvégzését is megkönnyítette, míg az 1990-es években az ember teljes genetikai állományának szekvenálására és feltérképezésére létrehozott Humán Genom Projekt a genetikai technológiai fejlesztések egész hullámát indította el. Mire 2006-ban megalakult a 23andMe, a genetikai technológiák költsége olyan drasztikusan lecsökkent (egy genom szekvenálása 2001 és 2021 között százmillió dollárról ezer dollár alá esett), hogy a személyre szabott, akár tömeges DNS-elemzés üzlete már teljesen életképes ötletnek tűnhetett.

Bár a 23andMe-t hárman alapították, egyértelműen az az Anne Wojcicki tekinthető a vállalkozás gazdájának, aki az elejétől fogva betöltötte a vezérigazgató pozícióját is – a másik két társalapító, Paul Cusenza és Linda Avey 2007-ben és 2009-ben hagyta ott a céget. Wojcicki családját elnézve mondhatjuk, hogy a siker szinte kódolva volt a DNS-ében:

• apja, Stanley (születési nevén Stanisław) 12 éves korában menekült el családjával Lengyelországból, hogy aztán az USA-ban elvégezze a Harvardot és a Berkeley-t is fizika szakon, majd 1966-tól 2010-es nyugdíjba vonulásáig a Stanfordon tanítson;
• nővére, Susan volt az, akinek a garázsában a Google alapítói berendezték az első irodájukat, de aztán ennél jobban is kivette a részét a cég korai útjának egyengetésében, végül 2014 és 2023 között a Youtube vezérigazgatójaként tevékenykedett;
• újságíró és oktató édesanyjáról, Estherről pedig talán elég annyi, hogy 2019-ben „Hogyan nevelj fel sikeres embereket” címmel írt könyvet.

A 23andMe 2007-ben már elő is állt első termékével, a 999 dollárért megvásárolható házi teszttel: az ügyfeleknek egy nyálmintát kellett visszaküldeniük a cégnek, ami azt a központjában kielemezte, és az eredmények alapján megosztott a felhasználóival néhány adatot: hogy genetikai állománya alapján milyen földrajzi területekről származhat (százalékos felbontásban), vagy hogy a genetikai kódjában milyen betegségek kockázatai rejlenek – eleinte 240 különböző egészségügyi probléma kockázatának felmérését vállalták. Mindezt egy privát online felületen bocsátották a felhasználók rendelkezésére.