Kepes András visszalépett a Köves Slomóval tervezett beszélgetéstől – nyíltan elutasítja a vallási köntösbe bújtatott hatalmi játszmákat
Kepes András televíziós újságíró, író és közéleti gondolkodó hétfő este közösségi oldalán jelentette be, hogy nem vesz részt a Köves Slomó rabbi által kezdeményezett, nyilvános beszélgetésen, amelyre az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség felkérésére került volna sor az Óbudai Zsinagógában. A programot korábban még elfogadta, ám – mint fogalmaz – „az elmúlt napok eseményei után” lemondja a részvételt. Úgy látja: „aligha hiszem, hogy ebből egy jó beszélgetés születhetne”.
Döntésének indoklásában Kepes nem általánosságokat ír, hanem világos állásfoglalást tesz: szerinte a vallás szerepe a lelki és társadalmi támogatásban, az empátiában és az erkölcsi példamutatásban keresendő – nem pedig a hatalmi törekvésekben, kirekesztésben vagy képmutatásban. Mint írja:
„Elutasítok mindent, ami vallási köntösben a kirekesztésről, a hatalomról, a képmutatásról szól.”
A döntésének hátterében nem csupán egy elvi állásfoglalás áll, hanem egy konkrét eseménysorozat is, amely nagy visszhangot váltott ki a magyar zsidó közéletben. Kepes posztjában hivatkozik Frölich Róbert országos főrabbi Szombat folyóiratban megjelent cikkére, amelynek középpontjában a Chabad mozgalom hazai működésének kritikája áll, különösen a Köves Slomó vezette EMIH tevékenysége kapcsán.
Frölich írása szerint március 23-án a Kazinczy utcai zsinagógában rendőri intézkedéssel távolították el Mordecháj Rabinowitz rabbit, az orthodox hagyományokat őrző rabbit, akit a Chabad-közösség nemkívánatosnak minősített. Az eseményről készült beszámoló szerint a jelenet a vészkorszakot idéző látványvilágban zajlott, ami mély megütközést váltott ki a zsidó közéletben.
Frölich Róbert szerint a Chabad mozgalom célja Magyarországon „a teljes zsidó közösség átformálása, kisajátítása és háttérbe szorítása”, és ennek érdekében szoros kapcsolatot építettek ki a politikai hatalommal. Az állami támogatásokból létrejött – vagy éppen meg nem valósult – projektek (a csengelei vágóhíd, a Sorsok Háza, a Baross utcai színház) mind a „bizniszegyház” logikáját tükrözik, állítja a főrabbi.
A cikk azt is nehezményezi, hogy a Chabad aktívan próbálja ellehetetleníteni az Országos Rabbiképző Intézetet, és egy új, kizárólagos identitást szeretne ráerőltetni a magyar zsidóságra. Frölich ugyanakkor megértést tanúsít a közösség jóhiszemű tagjai iránt, akik szerinte nem látják a mögöttes szándékokat.
Kepes András döntése, hogy visszalép a beszélgetéstől, nem egy közösség ellen irányul, hanem világos erkölcsi állásfoglalásként értelmezhető egy olyan kérdésben, ahol – mint fogalmaz – nem lát esélyt az érdemi és őszinte párbeszédre.
A teljes levelet, amelyben részletesen kifejti indokait itt közzétesszük:
LEMONDTAM A BESZÉLGETÉST KÖVES SLOMÓ RABBIVAL
Tavaly októberben meghívást kaptam az EMIH-Magyar Zsidószövetségtől, legyek vendége Köves Slomó rabbinak egy péntek esti nyilvános beszélgetésre az Óbudai Zsinagógában. Voltak fenntartásaim, de elfogadtam a meghívást. Minden vallást tisztelek, televíziós műsoraimban, könyveimben kulturális szempontból szinte valamennyi nagyobb vallással foglalkoztam, a kereszténységgel, a zsidósággal, a muszlim, a hindu, a szikh, a buddhista, a sintó és a természeti hitekkel. Világfalu c. televíziós sorozatomban éppen a Chabad közösség tagjaival mutattam be a szertartásaikat. A vallások számomra a spiritualitásról, a kiszolgáltatottak segítéséről, a lelki és testi gyógyításról, a tanításról szólnak, amelyek kiegészítik az állami feladatokat. De elutasítok mindent, ami vallási köntösben a kirekesztésről, a hatalomról, a képmutatásról szól.
Desszert c. televíziós sorozatom alapelveiből kiindulva – hogy egy beszélgetéshez nem szükséges, hogy mindenben egyetértsünk, mert, ha nyitottak vagyunk és tiszteljük egymást, akkor világnézettől, műveltségtől, szociális különbségektől függetlenül tanulhatunk egymás megközelítéséből –, úgy gondoltam, ebből is egy tanulságos beszélgetés kerekedhet. Az elmúlt napok eseményei után azonban aligha hiszem, hogy ebből egy jó beszélgetés születhet, és ezért lemondtam a részvételemet az április 4.-i péntek esti vacsoráról.
Sajnálom azokat, akik szervezőként vagy nézőként készültek rá. Álláspontom megértéshez csatolom Frölich Róbert országos főrabbi, a Szombat folyóiratban megjelent írását. (ezt itt újra belinkeljük – a szerk.)
