Sokkolja a tej- és a hústermékpálya szereplőit, hogy 1973 után ismét megjelent itthon a ragadós száj- és körömfájás állatbetegség. Amint arról laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor beszámolt, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) március 7-én jelentette, hogy egy 1400 szarvasmarhát tartó kisbajcsi telepen azonosította a betegség vírusát. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos nem is titkolta, hogy „rendkívüli a járványügyi helyzet, ezért a korlátozások is rendkívül szigorúak.” A fertőzés továbbterjedésének megakadályozására elrendelte a szarvasmarha, a sertés, a juh, a kecske, de még a bivaly szállításának tilalmát is. Bár a kór emberekre nem veszélyes, nagy gazdasági kárt okoz. Ezért a járvány megelőzésére a kisbajcsi után a nagybajcsi telep 300 állatát is leölték. Becslések szerint csak ezzel nagyjából ezer tonna húst semmisítettek meg – húsvét előtt pár héttel.
Mint a legény a gáton, Orbán Viktor miniszterelnök – Nagy István agrárminiszter társaságában – védőruhában maga is ellátogatott a Mészáros Lőrinchez kötődő kisbajcsi telepre. De hiába, az állatorvos a helyszínen az állategészségügyi zárlatra hivatkozva megtiltotta, hogy a telepre lépjenek.
A fertőzés hírére még Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is azt vetítette előre, hogy ha kitör a járvány, annak „brutális” hatása lesz. A vágóhidak tevékenysége máris lelassult, vagy leállt. Így a hús- és a tej drágulása szerinte is elkerülhetetlen, hacsak a járványt nem sikerül gyorsan megfékezni.
Válaszlépések
A ragadós száj- és körömfájás vírus hazai megjelenésével több mint egy tucat állam rendelt el tilalmat a magyar élelmiszer-termékek importjára. Erre Nagy István agrárminiszter úgy reagált, hogy az Európai Bizottság végrehajtási határozata szerint nem alkalmazható jogtalan importtilalom a magyar állategészségügyi helyzet miatt. A ragadós száj- és körömfájás vírus elleni magyar járványvédelmi intézkedések ugyanis szerinte eredményesek. Az Európai Bizottság vonatkozó határozata mellett így nincs helye olyan egyéb tagállami intézkedéseknek, amelyek korlátozzák az EU belső piacán az áruk szabad mozgását. A miniszter szerint így minden tagállamnak vissza kell vonnia a korábban nemzeti hatáskörben bevezetett importkorlátozó intézkedéseit. Magyarország pedig felkészült arra is, hogy ha egy másik európai tagállam nem vonja vissza a behozatali korlátozásait, akkor válaszlépésként hasonló intézkedéseket vezessen be – állította a miniszter.
Importstopok
A száj- és körömfájás megjelenése miatt azonnal leállította a hazánkból származó szarvasmarha, sertés, juh, kecske eredetű hús- és tejtermékek behozatalát többek között Lengyelország, Csehország, illetve az Egyesült Királyság, Izrael, Japán, Mexikó, Moldova, Oroszország, Szerbia és Szingapúr is.
„A környékbeli országok nagy része máris lehúzta a rolót a magyar áruk előtt” – tapasztalja Pick László, a sertéstartással, feldolgozással is foglalkozó Kunagro21 Kft. ügyvezetője is. Főleg Románia és Bulgária stopja fájdalmas a hazai termelőknek, mert eddig a húsiparban keletkezett többlet zöme főleg e két országban landolt. „Ettől az amúgy is nyomott hazai hízósertés-árak biztosan még lejjebb mennek” – előlegezi meg Pick László. Pedig már most is önköltség alatt értékesítenek a termelők. Az év elején ugyanis mindig rosszak az árak. Most azonban még rosszabb a helyzet azzal, hogy a román, bolgár vevőknek szánt készlet is beszorult az országba, és nem tudják máshová exportálni. A nagygazda szerint azonban a bolti árak várhatóan emiatt sem fognak csökkenni, sőt inkább emelkedni, csak a termelők fognak várhatóan rosszabbul járni. A Pick-féle cégcsoport ezért maga is a közvetlen értékesítést erősíti. A fővárosi 18. kerületi telephelyén hamarosan megnyílik – az ország első, 900 négyzetméteres, Mere áruháza.

Fotó: Depositphotos
„Abban bízom, hogy a vírus nem jön át a Dunán és nem fertőződnek meg a vadon élő állatok, mert azzal kezelhetetlenné válna a járvány” – ettől tart Nógrád vármegyében Pekár István herencsényi vizibivalytartó, aki nem tartja elégségesnek a hatóság tájékoztatását a vírushelyzetről. Még azt se tudni, esetleges fertőzés és az állomány leölése esetén mennyit fizetnének kártalanításért, mikor szűnnek meg a jelenlegi korlátozások.
Az idei – már a száj- és körömfájás felbukkanás előtt is gyorsan emelkedő – árakat látva és a miniszteri prognózis alapján persze a fogyasztók is aggódhatnak: piaci turbulenciák, újabb brutális hús-, tej-, tejtermék-drágulás jöhet a boltokban.
Pedig az Agrárközgazdasági Intézet – még a száj- és körömfájás fertőzés előtti időszakról szóló – elemzése szerint Magyarországon az idei 8. héten a vágómarha kilós ára mintegy 1358 forint volt (hasított meleg súlyban), azaz csaknem 90(!) százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Igaz, egy kiló vágósertés 8,5 százalékkal olcsóbb lett február végére mint tavaly, azaz csaknem 675 forint. A nyers sertéshúsok és a darált sertéshús kiskereskedelmi beszerzési ára a 9. hétre kilónként már nagyjából 1500-2200 forint között alakult. Ehhez képest kell tehát a fogyasztást majd nyilván visszafogó „brutális” drágulásra készülni.
Itt a kiskérődzők pestise is
Egy másik állatbetegségnek viszont már érezhető a hatása az árakban. A húsvét előtti időszakban kurrens élőbáránynak ugyanis a 9. hétre kilónként 2247 forint fölé ugrott az ára az egy évvel ezelötti 1919 forintról. Ezt azután regisztrálta az AKI, hogy januárban egy szentgyörgyvölgyi juhtelepen megjelent a „kiskérődzők pestisének„ vírusa egy fertőzött romániai állatszállítmánnyal. Azóta már Nagymétnekpusztán és – a juhexportban meghatározó – Lentiben is kimutatta a Nébih a juh- és kecsketartóknak a nagy károkat okozó vírust, így „az exportpiacunk jelentősen szűkül” – figyelmeztetett a hatóság. Arra utal, hogy a nagy fogyasztó Izrael a fertőzés miatt máris leállította a magyar juh és juhhús behozatalát.
Madárvész
Ha mindez nem lett volna elég, márciusban, Csongrád-Csanád vármegyében, Csengelén egy 1400 darabos lúdtelepen a madárinfluenza vírusának H5N1 altípusát igazolta a Nébih. A hivatala március 12-ei közleményében ezért felhívta a figyelmet, hogy a vírus továbbra is jelen van az országban. Még ott is újra megjelenhet, ahol korábban már felszámolták a betegséget. A hatóság adatai szerint Bács-Kiskuntól – Békésen, Csongrád-Csanádon át Hajdú-Bihar vármegyéig jelenleg már több mint nyolcvan település érintett a H5N1 vírus miatt kijelölt védő és megfigyelési körzetekben az elrendelt intézkedésekkel.
Hab a tortán, hogy eközben a vaddisznó-állományban Alcsútdoboztól Zsurkig országszerte továbbra is jelen van, és a házisertéseket fenyegeti az afrikai sertéspestis is.