Ebben működik máshogy az összeesküvés-elméletekben hívők agya

Miért hiszünk az összeesküvés-elméletekben?

Az összeesküvés-elméletek világa tele van képtelen magyarázatokkal, amelyek sokakat vonzanak. Miért hiszünk ezekben? A tudósok régóta keresik a választ, és az IFL Science cikke szerint az agyunk működése és a személyiségünk is szerepet játszik ebben.

Az összeesküvés-elméletek mindig is foglalkoztatták az embereket, hiszen ki ne hallott volna már a lapos földről, a chemtrailről (azaz vegyi csík), a gyíkemberekről, a holdraszállásról vagy JFK meggyilkolásával kapcsolatos teóriákról? Ezek az elméletek nemcsak a tudományos világot, hanem a hétköznapi embereket is megosztják.

A kérdés az, hogy miért hiszünk ezekben a képtelen teóriákban, és miért vonzódunk hozzájuk?

A tudósok szerint az agyunk mintázatfelismerő képessége lehet a kulcs. Az agyunk folyamatosan keresi az összefüggéseket, hogy megértsük a világot, hiszen ez a túlélésünk egyik záloga. Azonban, amikor ez a képesség véletlenszerűen kapcsol össze adatokat, illuzórikus percepció alakulhat ki, ami az összeesküvés-elméletek hívőinek központi kognitív összetevője.

"Az agyunk folyamatosan igyekszik megérteni a külvilágot. Az egyik módja annak, hogy az agy elérje ezt a célt, az, hogy felismeri és megtanulja a mintákat, amelyek alapvetően statisztikai törvényszerűségek a környezetben, mivel ezek a minták segítenek az agynak eldönteni, hogyan reagáljon vagy viselkedjen a túlélés érdekében" - mondta korábban Dr. Jess Taubert , a Queenscience Egyetem Pszichológiai Karának docense .

A problémák akkor kezdenek felmerülni, amikor ez a mintafelismerő képesség túlzásokba esik, pontokat egyesít a véletlenszerű adatokban, és kettőt meg kettőt összeadva ötöt kap végeredményképp. Ezt a fogalmat nevezik illuzórikus észlelésnek.

A logika illúziója

Egy 2017-es kísérlet során a kutatók azt vizsgálták, van-e kapcsolat az összeesküvés-elméletekben való gondolkodás és az illuzórikus percepció között. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik hajlamosak hinni az összeesküvés-elméletekben, nagyobb valószínűséggel véltek mintázatot felfedezni az érmefeldobás nyilvánvalóan random eredményei között. Ez a mintázatfelismerés tehát kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy hatalmas népszerűségnek örvendenek a képtelen magyarázatok.

Az irracionális hiedelmek tehát a mintaérzékelésben gyökereznek, vagyis abban az automatikus hajlamban, hogy az ingerek közötti értelmes kapcsolatok azonosításával értelmet adjon a világnak (Zhao, Hahn és Osherson, 2014).

A koronavírus-járvány idején új aktualitást kaptak az összeesküvés-elméletekről szóló kutatások

A vírusról és az ellene kifejlesztett vakcinákról szóló konteók elárasztották a közösségi média felületeket, ami újabb kutatásokat generált az összeesküvés-elméletekben hívő emberek működéséről. A kutatók szerint az illuzórikus észlelés kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy az emberek elhiszik ezeket a képtelen magyarázatokat. Az összeesküvés-elméletek hívei talán nehezen hiszik el, hogy egy vírus véletlenszerűen származhat a természetes világból, mert ez nem illeszkedik az előre kialakult nézeteikhez, miszerint az eseményeknek általában okuk van, és általában emberi vagy kormányzati befolyás áll mögöttük.

A személyiség is fontos tényező abban, hogy valaki elhiszi-e az összeesküvés-elméleteket

A nárcizmus – az egyén saját fölényébe vetett hite – az egyik legerősebb pszichológiai mutatók közé tartozik annak előrejelzésére, hogy valaki hajlamos-e összeesküvés-elméleteket elhinni. A nárcisztikus emberek hajlamosabbak elhinni, hogy mások szándékosan ártani akarnak nekik, tehát a gonosz kormányokról, háttérhatalomról és összeesküvésekről szóló elméletek illeszkednek a gondolkodásmódjukba. A nárcisztikusokat továbbá az is hajtja, hogy egyedinek és különlegesnek érezzék magukat, ami a kutatások szerint szintén hajlamosít arra, hogy elhiggyék a konteókat.

A nárcizmus mellett olyan tényezők is felmerültek hajlamosító tényezőként, mint a szorongás és a depresszió. Ezekkel a megállapításokkal azonban nincs vége a munkának: további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy pontosan megértsük, miért hisz sok millió ember különböző lehetetlennek tűnő elméletekben. Már csak azért is, mert ahhoz, hogy felvehessük a harcot azzal a dezinformációs dömpinggel, ami folyamatosan terjed az interneten, tudnunk kell, hogy milyen tényezők állnak a hátterében annak, hogy az emberek elhiszik az összeesküvés-elméleteket, amiknek aztán súlyos következményei lehetnek.

Összegezve

• Az összeesküvés-elméletek világa nemcsak a tudományos világot, hanem a hétköznapi embereket is megosztja.
• A kutatók továbbra is keresik a választ arra, hogy miért vonzódunk ezekhez a képtelen magyarázatokhoz.
• Az agyunk működése és a személyiségünk is szerepet játszik abban, hogy miért hiszünk ezekben az elméletekben.
• A kutatások szerint az illuzórikus percepció és a narcizmus kulcsfontosságú tényezők ebben a folyamatban.
• Az összeesküvés-elméletek világa tehát továbbra is izgalmas és megosztó téma marad, amelyet a tudósok továbbra is vizsgálnak, hogy megértsék, miért vonzódunk ezekhez a képtelen magyarázatokhoz.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!