Varga Mihály kemény üzenetet küldött, Orbán Viktortól is kért egy fontos dolgot

Az elemzői várakozásoknak megfelelően a Monetáris Tanács kedden nem változtatott az alapkamat mértékén, továbbra is 6,5 százalékon tartják. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly úgy döntött, hogy március 4-től Varga Mihályt nevezi ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére, így – a szokásoknak megfelelően március utolsó hetének keddi napján – az új jegybankelnök megtartotta első Monetáris Tanács-ülését.

A Magyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata egyértelmű: az árstabilitás fenntartása

– ezt válaszolta legutóbb az Index kérdéseire Varga Mihály. A március elején hivatalba lépő új jegybankelnök egyszer és mindenkorra világossá tette: a legnagyobb ellensége az infláció, és minden erejével ez ellen küzd majd a Szabadság téren. A jegybanki törvényben nem rögzített feladatokat, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az MNB működéséhez, redukálják.

Érdemes felidézni, ahogy Varga Mihály elfoglalta a hivatalát, öt hónapos csúcsra jutott a forint az euróval szemben. A forint erősödésében komoly szerepet játszott, hogy átvette a stafétabotot. Az Index által megkérdezett elemzők már korábban jelezték, hogy az első ülésen nem változik majd az irányadó kamatláb. Ez nem is csoda, a kamatcsökkentést az infláció nem teszi lehetővé, azt a nemzetközi monetáris politikai környezet sem támogatja. Sőt, a fő kérdés inkább az volt, hogy emelik-e.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint ebben a helyzetben még a változatlanul tartott kamatok mellett is jelentős mennyiségi szigorítás valósulna meg itthon, ami felfelé irányuló nyomást gyakorolhat a bankközi kamatokra. Könnyen lehet, hogy ezt ellensúlyozandó, az MNB végül (régi) új eszközök bevezetésével visszapumpálja a kieső likviditás egy jelentős részét (mondjuk, az NHP/NKP/állampapír-vásárlás valamiféle zöldreinkarnációjával) az év második felében.

Varga Mihály: Az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat

„Az inflációs pálya az idei évben a korábban vártnál magasabban alakul, az inflációs cél elérése későbbre tolódik” – jelezte a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen Varga Mihály jegybankelnök.

Elmondta, hogy a jegybank az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldásához és a gazdasági növekedés elősegítéséhez. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával segíti elő az inflációs cél fenntartható elérését. 

– jelezte. A legfontosabb makrogazdasági és pénzügyi üzenetek között említette, hogy a globális infláció csökkenése 2024 őszén megállt. A vámemelések, valamint az élelmiszerek és a piaci szolgáltatások áralakalulása felfelé mutató inflációs kockázatot jelent. 

A növekedés motorjai a fogyasztás és az előreláthatóan élénkülő export lesznek. A fizetési mérleg tartós többletet mutat, miközben az államadósság-ráta mérséklődik.

Így pörög fel a magyar gazdaság

Varga Mihály szerint élénkülhet az európai gazdaság, miután Németország költségvetési élénkítésről döntött. Ugyanakkor a kiadásnövelő tervek az európai piacokon a hozamok növekedésével jártak együtt. 

– világított rá, ugyanakkor megjegyezte, hogy a piaci szolgáltatások erősebb árdinamikája magasabb inflációs pálya irányába hat. Az infláció a jegybanki toleranciasáv felett alakulhat, azonban 2026 elején a sávon belülre kerülhet, és az év végére közelíti meg a 3 százalékos célt.

Arra is kitért, hogy a magyar gazdaság a tavalyi negyedik negyedévében már növekedett, kikerült a recesszióból, és az idei év elején folytatódott a növekedés. A fogyasztás tovább nőhet, az ipar rossz teljesítményét pedig az új kapacitások támogatják majd idén. Arra számít, hogy az államadósság csökkenő pályán lesz. A fogyasztás a növekedés motorja lehet, hangsúlyozta újfent.

Újságírói kérdésekre válaszolt Varga Mihály

Az előadás után sor került az újságírói kérdésekre. A jegybankelnök az alapítványok ügyével kapcsolatban elmondta, az MNB arra törekszik, hogy a jegybank fő feladataihoz nem tartozó tevékenységeket redukálja. Ebbe a körbe tartozónak érzi az alapítványok működését is, ezeket így felülvizsgálják, racionalizálják a működésüket. A személycserékről elmondta, hogy az alapítványok és az Optima élére új vezetőket neveztek ki, a vizsgálat pedig folyik. Kitért arra is, amit lapunk is megírt, hogy rendőrségi nyomozás is indult az ügyben.

A jegybank üdvözli, hogy a kormány is elkötelezett az infláció csökkentése mellett. Az árrésstop bevezetése egy új eszköz, ilyen korábban nem volt – szögezte le.

Azzal számolunk, hogy az élelmiszerárrések korlátozása 0,8 százalékponttal mérsékli az inflációt márciusban és áprilisban, lejjebb fogja szorítani az élelmiszerek áremelési ütemét.

„Úgy véljük, hogy a márciusi infláció már alacsonyabb lesz a februárinál” – mondta Varga.

Varga Mihály az Indexnek: Megindult a hitelezés

Az eseményen személyesen jelenlévő kollégánk, Szabó Gyula vezető gazdasági újságíró is kérdezett Varga Mihálytól. 

Jelenleg is vannak érvényben olyan kormányzati intézkedések, amelyek enyhítik a monetáris transzmissziót, ezek milyen hatással vannak az inflációs pályára? Több, fiskális politikával foglalkozó politikus elmondta, hogy érdemes lenne az NHP-hoz hasonló programot indítania az MNB-nek, azért, hogy hitelezési ágon elindulhasson a növekedés. Erről mi az álláspontja? 

„Mi mindig az adott állapotból vagy kormányzati bejelentésekből és más intézmények bejelentéseiből indulunk ki. Ilyen például az árréstop bejelentése is, amelyről kiderült, hogy május végéig fog fennálni. Amikor az inflációszámításra térünk ki, ezeket vesszük alapul. A kormányzattal való együttműködés jövőbeli kérdése, hogyan lehet mind a fiskális, mind a monetáris politikában a hatékonyságot növelni.

Örömteli hír, hogy a kormány elkötelezett az infláció csökkentése mellett, a kormány nyilatkozott abban a tekintetben, hogy az erősödő árfolyam kedvező hatásokkal bír az inflációra, gazdaságra, várakozásokra is.

A hitelösztönzésről elmondta: „Minden mértékadó elemzés egyetért abban, hogy nem árazási és likviditási problémák állnak fenn. A magyar bankrendszer likviditása rendben van, és a vállalatok likviditása is a régiós átlag felett van. A bizonytalanságok jelentik azt a tényezőt, amiben változásokra van szükség. Ami a lakossági hitelezést illeti, az is megindult, ami az idei gazdasági növekedés fontos eleme lesz” – válaszolta lapunknak. 

Visszatérve az alapítványokra, elmondta, hogy: „A múlt héten kezdeményeztem miniszterelnök úrnál, hogy a jegybank ilyen típusú tevékenységet tekintsük át. Átlátható, világos struktúrát szeretnék létrehozni, mondta az alapítványok kapcsán.”

A szabályozó oldal a kormánynál van, ezért is fordult Varga Orbán Viktorhoz. Ilyen típusú tevékenységekre hosszú távon nincs szüksége a jegybaknak – zárta a tájékoztatót.

(Borítókép: Varga Mihály 2023. december 13-án. Fotó:  Németh Kata / Index)