ENSZ: Magyarország vonja vissza az LMBTQ-jogokat korlátozó törvénymódosítást
Komoly nemzetközi bírálatot váltott ki a magyar Országgyűlés március 18-i döntése, amellyel elfogadták a gyülekezési jogról szóló törvény módosítását, arra hivatkozva, hogy „a gyermekek védelme érdekében” korlátozzák az LMBTQ-tartalmú rendezvényeket – köztük a Pride felvonulásokat is.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala a döntést „rendkívül nyugtalanítónak” nevezte, és Volker Türk főbiztos nevében felszólította a magyar hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül a módosítást, amely a szervezet szerint önkényes és diszkriminatív módon sérti az alapvető emberi jogokat.
A jogállamiság próbája
Elizabeth Throssell, a főbiztosság szóvivője a pénteken kiadott közleményben kiemelte: a módosítás korlátozza az LMBTQ-közösséghez tartozó emberek szólásszabadsághoz, békés gyülekezéshez és magánélethez való jogát, különösen akkor, amikor olyan eseményeken vesznek részt, ahol emberi jogaikat védik, mint például a Pride-felvonulások.
„Volker Türk főbiztos arra szólítja fel a magyar hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül ezt és minden más olyan törvényt, amely hátrányos megkülönböztetést jelent az LMBTQ-személyek számára” – fogalmazott Throssell.
A főbiztosság közleménye azt is hangsúlyozza, hogy aggályosnak tartják az arcfelismerő technológiák alkalmazását a tüntetők azonosítására, mivel ez a gyakorlat súlyosan veszélyezteti a békés gyülekezéshez való jogot, és félelmet kelthet a demonstrációkon való részvételt illetően.
A törvény következményei és a politikai válaszok
A gyülekezési törvény módosítása a kormányoldal szerint „gyermekvédelmi célt szolgál”, valójában azonban lehetőséget teremt az LMBTQ-rendezvények betiltására, illetve egyes vélemények szerint a Pride közterületi megjelenésének ellehetetlenítésére.
A módosítás parlamenti vitája során a Momentum Mozgalom tiltakozó akciója – füstgránátokkal az ülésteremben – szimbolikus válasz volt a döntésre, amelynek következményeként több képviselő is kitiltást és pénzbüntetést kapott.
A döntés után a párt tüntetést szervezett a Kossuth térre, ahonnan a demonstrálók a Margit hídra vonultak, amelyet a rendőrség később lezárt. A tiltakozás nem állt meg Budapesten: Pécsett és Bécsben is utcára vonultak az aktivisták, Hadházy Ákos pedig március 25-ére újabb demonstrációt hirdetett az Erzsébet hídhoz.
Egyre élesedő társadalmi törésvonalak
A témában nem minden politikai szereplő szólalt meg egyértelműen. A Tisza Párt nem foglalt állást a kérdésben, amit Bódis Kriszta közleményben indokolt meg. Ugyanakkor Karácsony Gergely főpolgármester kijelentette, hogy az idei Budapest Pride minden eddiginél nagyobb lesz – jelezve, hogy a közösség és a szövetségesei nem hátrálnak meg.
Az ENSZ főbiztosa által kiadott közlemény világos üzenet: az emberi jogokat nem lehet szelektíven alkalmazni, a diszkriminatív jogalkotás pedig nem marad válasz nélkül a nemzetközi közösség részéről. A kérdés most az, hogy a magyar kormány kész-e módosítani álláspontját, vagy inkább szembenéz egy elhúzódó nemzetközi jogi és diplomáciai konfliktussal.
A tét nem csak a Pride jövője, hanem a szabadságjogok hitelessége is – idehaza és külföldön egyaránt.
