Orbán Viktor olyat tett Donald Trumppal, amit előtte még senki

Az Oeconomus Gazdasági Klub rendezvényen kulcskérdésként kezelték, hogyan alakíthatja át Donald Trump visszatérése a transzatlanti kapcsolatokat és Közép-Európa jövőjét. A szakértők szerint történelmi lehetőség nyílik a régió számára, hogy kitörjön a német gazdasági függésből és önálló erőcentrummá váljon a nemzetközi színtéren.

Közép-Európa a józan ész bástyája

Nyitóbeszédében Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy Közép-Európa rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, amelyek a térségünk és az Egyesült Államok közötti szorosabb gazdasági és politikai együttműködéshez szükségesek: képzett munkaerő, kedvező munkaügyi törvények és a Nyugathoz képest kevesebb ideológia. 

Bár szenvedünk az Európai Unió rossz politikájától, például az ellenőrizetlen migrációtól és az erőltetett zöldátállástól, a régiónkban még mindig a józan ész uralkodik

– emelte ki Törcsi. A rendezvényen felszólalt Barbara Kolm, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti képviselője, aki egyben az Osztrák Közgazdasági Központ igazgatója és a Friedrich A. v. Hayek Intézet elnöke. 

Brüsszel háborús vonatra rakja Európát?

Barbara Kolm köntörfalazás nélkül nevezte meg a brüsszeli veszélyeket, amelyek szerinte alááshatják a kontinens hosszú távú érdekeit.

Szerinte egy „totális unióval nézünk szembe”, amely egyszerre egy gazdasági, monetáris, megszorító, migrációs, tőkepiaci, befektetési, (magán)megtakarítási, adósság– és szociális unió.

Rámutatott, hogy az EU-ban az egyének és a vállalkozások életének minden aspektusa túlbürokratizált. 

Emlékeztetett, hogy az uniós vagyonnyilvántartás átfogó hozzáférést biztosít az EU ügynöksége, a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatósága, az AMLA számára az unió polgárainak minden (!) pénzügyi és vagyoni adatához.

Külföldi vagyon, részvények, kriptovaluták, számlaegyenlegek, ingatlanok, nemesfémek, vámadatok, még a fegyvertulajdonlás, a lakások, a műtárgyak is

– sorolta, hogy milyen adatokhoz férnek majd hozzá. Szerinte a Digitális Európa Program veszélyt jelent az egyéni és gazdasági szabadságra, az európai újrafegyverkezési terv (ReArm Europe) leple alatt pedig Ursula von der Leyen valójában háborús kötvényeket erőltet – vélekedett, új megvilágításba helyezve az európai védelmi kezdeményezéseket.

Magyarázata szerint a digitális euró az egyik fenyegetés, de az új Megtakarítási és Befektetési Unió tervei még ennél is rosszabbak. Úgy vélte, ezek célja a kockázatok „hatékony és átlátható” átruházása olcsó és határokon átnyúló befektetési és megtakarítási termékek népszerűsítése által a magánügyfelek, és például a nyugdíjalapok számára. Ez új kötvények előtt nyitja meg a kapukat, amelyek a ReArm Europe finanszírozását szolgálják majd.

A politikus hangsúlyozta a jobbközép politikai közösségek közötti nemzetközi együttműködés fontosságát. Szerinte Brüsszel figyelmen kívül hagyja a szubszidiaritás elvét, és úgy tesz, mintha mindent jobban tudna.

A szubszidiaritást kisegítés elveként szokás fordítani – azt jelenti, hogy amely feladatot egy személy vagy közösség konkrét érintettség okán helyi szinten meg tud oldani, arról nem szabad magasabb szinten (esetleg az érintettek kihagyásával) dönteni.

Szakértő: Trump vámjai csak politikai eszközök

A rendezvényen felszólalt Lorenzo Montanari, az Americans for Tax Reform és a Tholos Alapítvány nemzetközi ügyekért felelős alelnöke, aki egyben a Property Rights Alliance ügyvezető igazgatója.

Trump vámjaival kapcsolatban elismerte: bár első pillantásra aggasztóak lehetnek a szabadpiaci elvek szempontjából, valójában csak politikai eszközök egy átfogó stratégiában. 

Ugyanakkor szerinte egy új transzatlanti kereskedelmi narratívát is létre kell hozni: kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió szabaduljon meg a technológiai óriáscégek digitális adóztatásától és a globális minimumadótól, ha versenyképes akar maradni. Lorenzo Montanari reményét fejezte ki, hogy az olyan konzervatív európai vezetők támogatásával, mint Orbán Viktor és Giorgia Meloni, ezek a célok megvalósulnak.

Gazdasági semlegesség: a függetlenség új doktrínája

Az esemény egyik legizgalmasabb felvetése Nacsa Lőrinctől, a Miniszterelnökség államtitkárától érkezett, aki történelmi kontextusba helyezte Közép-Európa jelenlegi kihívásait.

– vázolta fel a jövő lehetőségeit. Emlékeztetett, hogy a kommunizmus idején a közép-európai országok nem építhettek infrastruktúrát egymás között, mert a Szovjetunió félt az együttműködésüktől. Most pedig arra van szükség, hogy felépítsük egymás között az infrastruktúrákat. 

A gazdasági semlegesség új doktrínáját szenvedélyesen védelmezve kijelentette: „Nyitottnak kell lennünk bárki felé, aki a kölcsönös tisztelet és párbeszéd alapján üzletet akar kötni velünk.”

A politikus aláhúzta, hogy Európa folyamatosan veszít a versenyképességéből és dinamizmusából, ezért is fontos az új gazdasági stratégia, amely csökkenti a függőségünket például a gyengélkedő Németországtól.

Orbán és Trump: Száz említés, egy erős szövetség

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója olyan kulisszatitkokat osztott meg, amelyek új fényben mutatják Orbán Viktor és Donald Trump kapcsolatát.

– fogalmazott a főigazgató, aki szerint 2016-ban történelmi jelentőségű volt, hogy Orbán Viktor elsőként állt Trump mellé a világon. Szánthó drámai képet festett a kialakuló új világrendről: egyrészt az USA és Kína közötti kereskedelmi háború fenyeget, másrészt a nagyhatalmak akár közösen is dönthetnek a II. világháború utáni világrend leváltásáról, és egy teljesen új korszak megnyitásáról.

„Trump a világpolitika új korszakát nyitotta meg, amelyben visszatért a realizmus, a normalitás és a józan ész” – mondta Szánthó. 

Függetlenednünk kell Németországtól

Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője többek között kiemelte, hogy a Krím 2014-es orosz annektálása arra késztette a magyar kormányt, hogy megkezdje az évtizedek óta elhanyagolt hazai védelmi ipar fejlesztését. A magyar védelmi fejlesztési program erős kapcsolatokra épül, ilyen például a magyar állam és az egyik vezető európai védelmi vállalat, a Rheinmetall 2020-ban megkezdett együttműködése. 

A szakértők hangsúlyozták, hogy mivel Közép-Európában a védelmi vállalatok a kis nemzeti piacok korlátai miatt általában kicsik, szisztematikus együttműködésre, és nem csak alkalmi együttműködésre van szükség a regionális vállalatok és országok között.

A közép-európai országok közötti több együttműködés szükségességét gazdasági szempontból is kiemelték. 

Mivel Németország gazdasági problémáira nincs gyors megoldás, Közép-Európának új gazdasági stratégiára van szüksége, amelynek a régió országai közötti együttműködés fokozására kell összpontosítania. Magyarország exportja például a régió négy másik országába csak 20 százalékát teszi ki a teljes exportunknak, tehát egyértelműen van hova fejlődni.

Energiaválság és gazdasági újjászületés

Tatár Mihály elemzése sokkoló számokkal világította meg az európai energiaválság mélységét:

Az elemző szerint hiába ismerte fel végre az EU a problémát, a megoldás helyett csak tovább mélyíti a válságot: energiaadókat emel, miközben a fosszilis energiahordozókat ellehetetleníti, Németország pedig bezárta atomerőműveit.

A közép-európai régió számára most minden korábbinál égetőbb kérdés: hogyan védjük meg gazdaságainkat, és hogyan biztosítsuk önállóságunkat ebben a viharos globális környezetben? A szakértők egy része szerint a válasz a regionális együttműködés radikális megerősítésében és a gazdasági semlegesség stratégiájának következetes végrehajtásában rejlik.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Donald Trump (b2) megbeszélést folytat a korábbi amerikai elnök New Jersey állambeli bedminsteri birtokán 2022. augusztus 2-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)