Ezeket látta már?

Mire utal a viszketés?

Tünet

2025. március 24. 14:24

Papp Tímea

főszerkesztő

A viszketés egyaránt lehet tünete ártalmatlan állapotoknak, vagy rendszerszintű betegségeknek.

A bőrviszketés (latinul pruritus) egy kellemetlen érzés a bőr felszínén, amely ösztönösen vakarásra késztet. A viszketés lehet átmeneti vagy krónikus, lokális (csak egy bizonyos területet érint) vagy generalizált (az egész testet érintő). A pruritus olyan tünet, amely számos különböző betegséghez és állapothoz kapcsolódhat, és annak oka a bőr, az idegrendszer, a belső szervek vagy az immunrendszer működésében is kereshető.

Mi okozza a bőrviszketést?

A bőrviszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése miatt alakul ki, amelyek különböző ingerekre válaszolnak, például gyulladásos folyamatokra, bőrkárosodásra, allergiás reakciókra vagy akár pszichológiai tényezőkre. A viszketés egyaránt lehet tünete ártalmatlan állapotoknak, mint például a száraz bőr, vagy súlyosabb, rendszerszintű betegségeknek.

A viszketés lehetséges okai

A bőrviszketés mögött álló okok széleskörűek, és az alábbi fő kategóriákba sorolhatók:

Bőrproblémák és gyulladásos betegségek

A viszketés leggyakrabban bőrproblémák vagy gyulladásos bőrbetegségek miatt alakul ki. Ezek közé tartoznak:

Száraz bőr (xerosis): a bőr nedvességtartalmának csökkenése gyakran okoz viszketést, különösen idős korban vagy télen, amikor a levegő szárazabb.
Ekcéma (atopiás dermatitisz): ez egy krónikus gyulladásos bőrbetegség, amely viszketéssel, vörös foltokkal és hámlással jár. Az ekcéma gyakran allergiás reakció következménye.
Kontakt dermatitisz: allergiás reakció vagy irritáció bizonyos vegyi anyagokra vagy allergénekre (pl. nikkel, mosószerek) viszketést, bőrpírt és hólyagokat okozhat.
Pikkelysömör (psoriasis): ez egy krónikus autoimmun betegség, amely megvastagodott, pikkelyes bőrelváltozásokkal jár, amelyek súlyos viszketést okozhatnak.

Allergiás reakciók

Az allergiák gyakran okoznak bőrviszketést. Ezek közé tartozik:

Csalánkiütés (urticaria): az allergiás reakciók, például ételallergiák, gyógyszerek vagy rovarcsípések kiválthatják a csalánkiütést, amely viszkető, kiemelkedő, vörös duzzanatok formájában jelenik meg.
Gyógyszerallergiák: bizonyos gyógyszerek, például antibiotikumok vagy fájdalomcsillapítók bőrviszketést és kiütéseket okozhatnak.

mi jó rühesség ellen viszketés tünet, kezelés, szövődmény

A bőrviszketés lehet gyógyszer mellékhatás is. Ilyen esetben ki kell vizsgálni, hogy pontosan mi okozza a panaszokat és a továbbiakban azt az adott összetevőt kerülni kell.

Forrás: shuttertock.com

Fertőzések

A bőrviszketés gyakran valamilyen fertőzés következménye is lehet, például:

Gombás fertőzések (pl. lábgomba vagy candida): a gombás fertőzések viszkető, vörös foltokat okozhatnak, amelyek gyakran nedvedzenek vagy hámlanak.
Bakteriális bőrfertőzések: a baktériumok, mint például a Staphylococcus, viszkető bőrkiütéseket és gyulladást okozhatnak.
Parazitás fertőzések: az olyan paraziták, mint a rüh (scabies) vagy a tetvek, intenzív viszketést okoznak, amely gyakran éjszaka fokozódik.

Szisztémás betegségek

Bizonyos szisztémás betegségek is viszketést okozhatnak, még akkor is, ha nincs látható bőrkiütés.

Májelégtelenség: a májbetegségek, például a cirrózis vagy a hepatitis, epepangást okozhatnak, ami viszketést eredményez. Az epesavak felhalmozódása a bőrben súlyos viszketést vált ki.
Vesebetegség: krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél az anyagcsere-végtermékek felhalmozódása miatt alakul ki viszketés, különösen a dialízis alatt állóknál.
Cukorbetegség: a magas vércukorszint károsíthatja az idegeket és a bőrt, amely viszketéssel, bőrgyulladással és fertőzéssel járhat.
Pajzsmirigybetegségek: a pajzsmirigy alul- és túlműködése is viszketést okozhat, különösen hypothyreosis esetén, amikor a bőr száraz és vastagabbá válik.

Neurológiai okok

A bőrviszketés neurológiai problémák miatt is kialakulhat, ha az idegrendszer érintett:

Perifériás neuropátia: az idegek károsodása, amely gyakran cukorbetegség vagy alkoholizmus miatt alakul ki, bizsergést, zsibbadást és viszketést okozhat a végtagokban.
Sclerosis multiplex: a központi idegrendszert érintő betegségek, például a sclerosis multiplex, szintén okozhatnak viszketést az idegek károsodása miatt.

Pszichogén okok

Bizonyos pszichológiai tényezők is kiválthatják a viszketést, különösen stresszes állapotokban:

Stressz és szorongás: a stressz gyakran okoz viszketést, különösen akkor, ha az immunrendszer vagy az idegrendszer stressz hatására reagál.
Pszichoszomatikus viszketés: egyes embereknél a viszketés pszichológiai eredetű, és nincs egyértelmű fizikai ok a tünetek mögött.

Terhesség

A terhesség alatt is jelentkezhet viszketés, amely különböző okokra vezethető vissza:

Terhességi cholestasis: ez az állapot az epesavak felhalmozódásával jár, amely súlyos viszketést okozhat, különösen a harmadik trimeszterben.
Terhességi kiütések: néhány terhes nőnél viszkető kiütések alakulnak ki, például PUPPP (Pruritic Urticarial Papules and Plaques of Pregnancy).

Mikor kell orvoshoz fordulni viszketés esetén?

Bár a viszketés sok esetben ártalmatlan és gyorsan megszűnik, bizonyos esetekben orvosi kivizsgálás szükséges, különösen ha:

A viszketés tartósan fennáll, vagy folyamatosan súlyosbodik.
Látható bőrkiütések, hólyagok vagy sebek jelennek meg.
A viszketéshez más szisztémás tünetek is társulnak, mint például láz, fogyás vagy sárgaság.
A viszketés különösen éjszaka zavaró és intenzív.
A szem, szemhéj viszketése kötőhártya-gyulladás jele is lehet

A viszketés okának felderítéséhez az orvos a következő lépéseket teheti:

1 Anamnézis felvétele: az orvos kikérdezi a beteget a tünetekről, azok időtartamáról, súlyosságáról és egyéb társuló tünetekről.
2 Fizikális vizsgálat: az orvos megvizsgálja a bőrt, hogy észrevegye a látható elváltozásokat, bőrkiütéseket, hólyagokat vagy hámlást.
3 Laboratóriumi vizsgálatok: a vérvizsgálatok segíthetnek kizárni az olyan szisztémás betegségeket, mint a májbetegségek, vesebetegségek vagy pajzsmirigy-problémák.
4 Allergiatesztek: ha allergiás eredetű viszketésre gyanakszik az orvos, bőrpróbákat vagy vérvizsgálatokat végezhet az allergének azonosítására.
5 Bőrminta vizsgálata: bizonyos esetekben, például fertőzés gyanúja esetén, az orvos bőrmintát vesz, hogy megvizsgálja a kórokozókat.

Összegezve

A bőrviszketés (pruritus) számos különböző okból alakulhat ki, beleértve a bőrbetegségeket, fertőzéseket, allergiás reakciókat, szisztémás betegségeket, neurológiai zavarokat és pszichológiai tényezőket. A viszketés lehet ártalmatlan vagy egy komolyabb egészségügyi probléma jele. Ha a viszketés tartósan fennáll, vagy más szisztémás tünetekkel társul, fontos orvosi kivizsgálásra jelentkezni a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.

Gyakori kérdések a viszketésről

viszketés, bőrviszketés, pikkelysömör, gombás betegség, ekcéma, allergia, rühesség, tetvesség

A bőrviszketés az egyik leggyakoribb panasz. Ha az otthoni praktikák nem válnak be, a rendszeres hidratálás nem hoz látványos javulást, további kísérletezés helyett forduljunk szakemberhez.

Forrás: shutterstock.com

A bőrviszketés (pruritus) különböző betegségek és állapotok tünete lehet, és a betegek gyakran kérdezik az okokat, a kezelés lehetőségeit, és azt, hogy mikor szükséges orvoshoz fordulni. A viszketés kezelése mindig az alapbetegség vagy kiváltó tényező kezelésén alapul, amely lehet bőrbetegség, allergiás reakció, fertőzés, szisztémás betegség vagy neurológiai probléma. Ha a viszketés tartós vagy súlyos, mindig fontos orvosi kivizsgálásra jelentkezni.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és a hozzájuk tartozó hiteles orvosi válaszokat.

Mi okozhat bőrviszketést?

A bőrviszketést számos tényező okozhatja, beleértve a bőrbetegségeket (pl. ekcéma, pikkelysömör), allergiás reakciókat, fertőzéseket (gombás vagy bakteriális fertőzések), szisztémás betegségeket (pl. máj- vagy vesebetegség), neurológiai problémákat (pl. perifériás neuropátia), valamint pszichológiai tényezőket (pl. stressz, szorongás). A viszketés okának felderítése alapvető fontosságú a hatékony kezelés érdekében.

Mikor kell orvoshoz fordulni viszketés miatt?

Orvosi kivizsgálásra van szükség, ha:

A viszketés tartósan fennáll (több mint néhány hétig).
Látható bőrkiütések vagy hólyagok jelentkeznek.
A viszketés éjszaka zavarja az alvást, vagy fájdalom, duzzanat, vérzés kíséri.
Szisztémás tünetek jelentkeznek, mint például láz, fogyás, sárgaság vagy nyirokcsomó-duzzanat.
Ha a viszketés valamilyen új gyógyszer szedése után jelentkezik, ez gyógyszerallergiára utalhat.

Milyen betegségekre utalhat a viszketés?

A bőrviszketés különböző betegségek tünete lehet. Ezek közé tartoznak a bőrbetegségek (pl. ekcéma, pikkelysömör), fertőzések (pl. gombás fertőzések, rüh), szisztémás betegségek, mint például:

Májbetegségek: az epesavak felhalmozódása viszketést okozhat.
Vesebetegségek: a krónikus veseelégtelenség gyakori tünete a viszketés.
Cukorbetegség: a magas vércukorszint a bőr kiszáradásához és viszketéshez vezethet.
Pajzsmirigybetegségek: különösen hypothyreosis esetén fordulhat elő viszketés a száraz bőr miatt.
Vérképzőszervi betegségek: pl. Hodgkin-limfóma esetén is jelentkezhet viszketés.

Milyen vizsgálatokra van szükség a bőrviszketés kivizsgálásához?

A bőrviszketés okának felderítéséhez az orvos először kórelőzményt vesz fel, és fizikális vizsgálatot végez. Ha szükséges, további vizsgálatokat is elrendelhet:

Vérvizsgálatok a máj-, vese- és pajzsmirigyfunkciók ellenőrzésére, illetve allergiák vagy fertőzések kimutatására.
Bőrbiopszia: ha a viszketést bőrbetegség vagy gyulladás okozza, bőrmintát vehetnek szövettani vizsgálat céljából.
Allergiatesztek: kontakt dermatitisz vagy egyéb allergiák gyanúja esetén allergiatesztek (pl. bőrpróba) végezhetők.
Ultrahang vagy képalkotó vizsgálatok a belső szervek (pl. máj, vesék) állapotának felmérésére.

Milyen kezelési lehetőségek vannak a bőrviszketésre?

A bőrviszketés kezelése az alapbetegségtől függ. A kezelés lehet:

Hidratáló krémek és szteroid kenőcsök a száraz vagy gyulladt bőr kezelésére.
Antihisztaminok allergiás reakciók esetén, amelyek enyhítik a viszketést.
Gyulladáscsökkentő gyógyszerek (pl. kortikoszteroidok) súlyos gyulladás esetén.
Antibiotikumok vagy gombaellenes szerek fertőzések esetén.
Fényterápia (UV-kezelés) krónikus bőrbetegségek esetén, mint például pikkelysömör. A kezelés megkezdése előtt mindig fontos orvoshoz fordulni a pontos diagnózis felállítása érdekében.

Mi okozhat viszketést bőrelváltozások nélkül?

Ha nincs látható bőrelváltozás, a viszketés szisztémás betegségre vagy idegi eredetű problémára utalhat. Ilyen esetekben gyakori okok:

Májbetegségek (pl. májcirrózis).
Vesebetegségek (pl. krónikus veseelégtelenség).
Pajzsmirigybetegségek.
Neurológiai okok (pl. perifériás neuropátia, sclerosis multiplex). Ezekben az esetekben laboratóriumi vizsgálatokkal lehet az alapbetegséget azonosítani.

Milyen életmódbeli változtatások segíthetnek enyhíteni a viszketést?

A viszketés enyhítésére életmódbeli változtatások is sokat segíthetnek:

Kerüld a forró vizet: a forró fürdők vagy zuhanyok kiszáríthatják a bőrt, ami fokozza a viszketést.
Használjon hidratáló krémeket: a bőr nedvességtartalmának megőrzése fontos a viszketés enyhítésében, különösen száraz bőr esetén.
Légzés és hűtés: Kerülje a túlzott izzadást, és viseljen laza, pamutruházatot.
Kerüld az irritáló anyagokat: vegyszermentes, illatanyag- és színezékmentes mosószerek, kozmetikumok használata ajánlott.
Kerüld a stresszt: a stressz súlyosbíthatja a viszketést, ezért relaxációs technikák (pl. meditáció, jóga) hasznosak lehetnek.

Miért viszket a bőr néha éjszaka erősebben?

Az éjszakai viszketés gyakran a test természetes cirkadián ritmusával kapcsolatos, amely az éjszaka folyamán megváltoztatja a bőr hőmérsékletét és nedvességtartalmát, ami fokozhatja a viszketést. Emellett a viszketés éjszaka zavaróbb lehet, mert kevesebb a figyelemelterelő tényező, és az érzékelés felerősödhet. Bizonyos betegségek, mint a rüh, szintén éjszaka okoznak intenzívebb viszketést.

Milyen allergiás reakciók okozhatnak viszketést?

Az allergiás reakciók gyakran járnak viszketéssel. Ezek lehetnek:

Kontakt dermatitisz: vegyszerekkel, fémekkel (pl. nikkel) vagy kozmetikumokkal való érintkezés okozhatja.
Csalánkiütés (urticaria): allergiás reakciók ételre, gyógyszerekre vagy rovarcsípésekre.
Gyógyszerallergiák: bizonyos gyógyszerek, például antibiotikumok és fájdalomcsillapítók, viszketést és kiütéseket okozhatnak. Az allergiás reakciók kezelése antihisztaminokkal, kortikoszteroidokkal vagy az allergén kerülésével történhet.

Mit tehetek, ha a viszketéstől nem tudok aludni?

Használjon hűsítő krémet vagy borogatást: ezek azonnali enyhülést nyújthatnak.
Alvás előtt hidratáljon: a bőr megfelelő hidratálása csökkentheti a szárazsággal járó viszketést.
Antihisztaminok szedése: egyes antihisztaminok álmosító hatással is bírnak, így nemcsak a viszketést enyhítik, hanem segíthetnek az alvásban is.
Kerülje a szintetikus anyagokból készült hálóruhát és ágyneműt, amelyek irritálhatják a bőrt. Pamutanyag használata javasolt.

Érezhetek-e viszketést, ha aranyerem van?

Igen, az aranyér egyik jellemző tünete a végbéltáji viszketés. A viszketéses tünetek elsősorban a külső aranyér esetén jelentkezik, de előfordulhat akkor is, ha a belső aranyér előreesik vagy váladékozik. A gyulladás súlyosbíthatja a viszketést, de akár enyhe aranyér is okozhat kellemetlen érzést, ha például váladékozik vagy irritálja a bőrt.

Járhat-e a lepkehimlő viszketéssel?

Igen, a lepkehimlő (ötödik betegség, erythema infectiosum) járhat viszketéssel, bár ez nem mindenkinél fordul elő, és mértéke is egyénenként változik. A kiütések, amelyek a betegség második szakaszában jelennek meg (általában az arcpírt követően), viszkethetnek, különösen gyerekeknél. A kiütések a törzsön, karokon, combokon jelennek meg, sokszor csipkeszerű, hálós mintázatot mutatnak – ezek a bőrelváltozások enyhén viszkethetnek vagy égető érzést is okozhatnak.

Hisztamin intoleranciának lehet tünete a viszketés?

Igen, a hisztamin intolerancia egyik jellemző tünete lehet a viszketés. A hisztamin felszabadulása a szervezetben irritálhatja a bőrt és a nyálkahártyákat, ami viszkető érzést válthat ki. A viszketés jelentkezhet önmagában, de gyakran társulhat más bőrtünetekkel, például csalánkiütéssel vagy piros foltokkal, illetve előfordulhat szájüregben, torokban, fülben is. Általában hisztaminban gazdag ételek vagy italok elfogyasztása után erősödhetnek ezek a tünetek.

Felhasznált források: