Az egész kelet- és közép-európai régióban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a World Happiness Report módszertana szerinti boldogságindex 2012 és 2019 között, viszont Csehország és Szlovákia mellett csak hazánkban csökkent az érték 2019 és 2024 között.
2024-ben Litvánia (6,8), Szlovénia (6,8) és Csehország (6,8) volt a legboldogabb ország a jelentés szerint, míg Észak-Macedónia (5,5), Bulgária (5,6) és Albánia (5,4) állt a lista végén régiónkban.
A régió 17 országából 2024-ben ötben volt alacsonyabb az index, mint Magyarországon.
Magyarország 2012-ben a 118. helyen állt a globális listán, innen 2019-re az 53. helyre jött fel, 2024-re viszont visszacsúszott a 71. helyre.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég mindig a magyar a legboldogtalanabb visegrádi nemzet, de a 2010-es években itt volt a legnagyobb javulásGazdagabbak vagyunk, és van kihez fordulnunk segítségért, de az egészségügyi állapotunk régiós összehasonlításban is megkeseríti az életünket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNemcsak a GDP esik idén, hanem várhatóan sok más fontos fejlettségi mutatónk isSok alternatív fejlettségi mutatóban tudott előrelépni az ország az elmúlt években, viszont félő, hogy a GDP-hez hasonlóan ezekben is visszaesésről szólt az idei év.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
Adat Élet boldogság boldogság index Csehország magyarszág régió Szlovákia world happiness report Olvasson tovább a kategóriában
Adat
Országosan több mint 10 százalékkal drágultak az ingatlanok az egy évvel korábbi szinthez képest, és a bérleti díjak emelkedése is lassul.
Példátlanul hosszú ideje a fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen húzóereje, és a gazdaságpolitika ennek további erősítésére koncentrál.
Előbb érkezett meg az árrésstop hatása, mint a szakértők várták. Vagy nagyon gyorsan gyűjtött adatokat a KSH, vagy áprilisban még nagyobb árcsökkenés jön.
Fontos
Válsághelyzetekben eddig dolláreszközökbe, amerikai kincstárjegyekbe menekültek a befektetők, most azonban egészen mást látunk, ami megkérdőjelezi az eddigi viszonyítási pontokat.
Az MNB-s alapítvány botránya kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan az állam Tiborcz István környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért.
A cégcsoport átszervezése már idén elkezdődne az autóipari üzletág leválasztásával, jövőre ezt követné a Contitech eladása vagy tőzsdei bevezetése.
A világ sok országában óriási a megkönnyebbülés azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a szerdán életbe lépett „kölcsönös" vámok alkalmazását, és Kínát leszámítva ehelyett csak a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám marad érvényben. Bár ez sem kevés a kiinduló állapothoz képest - ráadásul az ágazati, például autóipari vámok érvényben maradtak -, érdemes megnézni, mely országok nyernek a legtöbbet a szerda esti Trump-bejelentéssel.
A szerdán életbe lépett vám megfeleződik az EU-val szemben, az ágazati tarifák azonban maradnak, Kína pedig még durvább sarcot kapott.
Középtávú cél nélkül nehezebb a klímaátmenet, pedig a magyar elemzések szerint is megérné a gyorsabb átállás a kibocsátásmentes gazdaságra.
Legalább 104 százalékosra emelkedtek szerdán az Egyesült Államok kínai termékekre kivetett vámjai a 34+50 százalékos emelés életbe lépése nyomán. A CNN számítása szerint a tényleges terhelés ennél is magasabb, az USA teljes kínai importjára vetítve átlagosan 125 százalékos.
Lemondott az inflációkövető áremelésről a kormány nyomására a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az élelmiszer-kiskereskedelemben bevezetett árrésstophoz hasonló szektorális intézkedéseket.
Csak a Nyugat-Dunántúl úszta meg, máshol a gyümölcsfák virágai nem bírták a fagyokat. Olyan gazdával is beszéltünk, akinél 60-80 százalékos a kár.
Féléves mélypontra süllyedt a magyar háztartások állampapír-állománya februárban, miközben jelentős pénz áramlott a befektetési alapokba – írta a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank friss adatait elemezve.
Az arany a turbulens politikai és gazdasági idők legjobb befektetése, mivel értékállósága miatt véd a leértékelődéssel szemben.
Ha ismét le kell győzni az inflációt, akkor az sem baj, ha emiatt a fapados megoldások irányába kénytelenek mozdulni a kereskedők és a szolgáltatók.
Törvényjavaslatot nyújt be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy az állami beruházásoknál feltárhassák a teljes vállalkozói láncot, „egészen addig, aki a nyelét fogja a lapátnak”.