A világ legnagyobb távcsöve néhány óra alatt kiderítheti, van-e élet a közeli exobolygókon
A chilei Atacama-sivatagban jelenleg is építés alatt álló Rendkívül Nagy Távcső (ELT) forradalmasíthatja a Tejútrendszerről és azon túlról alkotott elképzeléseinket. A 39 méter átmérőjű főtükrével az ELT a világ legnagyobb földi optikai teleszkópja lesz, valamint 16-szor élesebb képeket készít majd, mint a Hubble űrtávcső. A tervek szerint 2028-ban kezdi meg a működését, és várhatóan szinte azonnal áttörő felfedezésekre lehet számítani tőle.
Az ELT egyik legjelentősebb képessége az lesz, hogy példátlan érzékenységgel tudja majd elemezni az exobolygók légkörét. Míg a korábbi teleszkópok elsősorban az átvonulásuk során vizsgálják bolygók légkörét, az ELT képes lesz a nem átvonuló exobolygók spektrális jeleit is észlelni a visszavert csillagfényen keresztül. Ez kulcsfontosságú lesz a meglévő adatokban rejlő bizonytalanságok feloldásához is - például annak eldöntéséhez, hogy a TRAPPIST-1 rendszerben található bolygóknak van-e légkörük, vagy sem.
A Rendkívül Nagy Távcső azon képessége, hogy olyan molekulákat is azonosítani tud, mint a víz, a szén-dioxid vagy az oxigén, létfontosságú támpontokat adhat a távoli világok lakhatóságáról.
A Washingtoni Egyetem csillagászai friss, egyelőre tudományos ellenőrzésen át nem esett tanulmányukban azt szimulálták, hogy miként teljesítene az ELT a közeli, vörös törpe típusú csillagok körül keringő exobolygók megfigyelése során. Ehhez különböző körülmények forgatókönyveit tesztelték, az élet megjelenése körüli Földtől a Vénusz-szerű kopár világokig.
Az eredmények azt mutatták, hogy a Nap után a bolygónkhoz legközelebb eső csillag, a Proxima Centauri esetében az ELT mindössze tíz óra alatt képes lenne észlelni körülötte egy Föld-szerű bolygó bioszignatúráit (vagyis azokat az anyagokat, amik az élet jelenlétére utalhatnak), míg egy Neptunusz méretű bolygóról akár egy óra alatt is tudna légköri adatokat gyűjteni.
Mindezek azt sugallják, hogy ha létezik élet egy közeli csillagrendszerben, akkor a munkáját remélhetőleg már három év múlva megkezdő óriásteleszkóp ezt csillagászati léptékben pillanatok alatt feltárhatja, és az emberiség minden eddiginél közelebb kerülhet annak az ősi kérdésnek a megválaszolásához, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: