Noha az Európai Parlament 2019-ben megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás eltörlését az Európai Unióban, érdemi előrelépés azóta sem történt. A tagállamok között ugyanis nem született megállapodás a kérdésben, olyannyira, hogy a napokban az Európai Bizottság visszavonta ezzel kapcsolatos javaslatát – szúrta ki a Világgazdaság. Egyelőre tehát mégis marad a megszokott rendszer, hogy március utolsó vasárnapján átállunk a nyári időszámításra, majd október utolsó vasárnapján visszakapjuk az így elvesztett egy órát. Most vasárnap hajnali 2 órakor kell egy órával előrébb, 3 órára állítani az órákat.
G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke az InfoRádiónak nyilatkozva kiemelte, hogy az óraátállítás megzavarja az emberi test belső óráját, avagy a cirkadián ritmust, ami számos kellemetlen panasz forrása lehet. Dr. Szegheő Péter belgyógyász szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az új időszámításhoz való alkalmazkodás nagy stresszt jelent szervezetünk számára. Nem véletlen, hogy az óraállítást követő egy-két hétben kimutathatóan megnövekszik a közlekedési balesetek és a szív-érrendszeri események száma is. A szakemberek szerint három hétbe is beletelik, mire az ember szervezete megszokja az új időszámítást.
Ez is érdekelhet
Kérdéses, hogy ha a jövőben valóban megszűnne az óraátállítás gyakorlata, akkor melyik időszámítást lenne érdemes megtartani. A szakértők a téli, eredeti időszámítás mellett érvelnek, amely jobban igazodik az ember belső órájához. Ugyanakkor a nyári időszámítás is sokak számára vonzó lehet, hiszen esténként tovább van világos, ami sok szempontból praktikus. Több lehetőséget biztosít például szabadidős tevékenységekre, ami egészségügyi oldalról is előnyös lehet.
Te mindent tudsz a kutyádra leselkedő veszélyekről? Teszteld le!
Legjobban: