Úgy fordították előnyükre a világválságot, mint senki más

A Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményében szereplő, Y generációs fiatalok munkáira fókuszáló kiállítás célközönsége is ez a korosztály, vagyis az 1981 és 1996 között született „millennialok”. A generációkutatók által közismertté tett osztályozási rendszer az amerikai társadalomtudományok nemzedéki gondolkodásmódját vette át, ám az ezredfordulón beérő fiatalok más és más élményekkel gazdagodtak a világ különböző pontjain. 

A popularizált amerikai gondolkodásmód így nem illeszkedik pontosan a magyar valóság történeti szövetéhez. A kiállítás pontosan erre a különbségre hívja fel a figyelmet.

A hazai generációs élményeket megváltoztatta a társadalomtörténeti miliő:

• a rendszerváltás gyerekkori élménye,
• a nagypolitika pályaíve,
• valamint a műtárgypiac bukdácsolása és szárnyalása is.

Folyamatosan változniuk kellett

Ahogy minden generációnak megvoltak (és vannak) a maga jellegzetességei, úgy az Y nemzedék is saját útját járja a kortárs magyar képzőművészetben. Bár azt hinnénk, a Z generáció „kezdte”, valójában már a milleniál alkotók is eredendően digitális bennszülöttek, akik gyerekként a fogyasztói kapitalizmusban, reklámok és termékek között eszméltek, nevelkedtek, szocializálódtak.

A 2008-as világgazdasági válsággal a piaci összeomlás negatív oldalát is megtapasztalták, miközben egyetemistaként belenőttek a kortárs művészeti konceptkánonba. Uniós állampolgárként már rezidensprogramokon vehettek rész, így első kézből merülhettek el a nemzetközi absztrakt akadémizmusban.

Az Y generációs művészekre az elmúlt évtizedben egyre jellemzőbb lett a digitális módszerek és technikák alkalmazása, például a képszerkesztő programok alkotói folyamatokba való bevonása, miközben egyre inkább visszanyúltak a természethez és az ösztönösséghez, a naturális formavilághoz. 

Ami kifejezetten a magyar alkotókat illeti, a 2010-es évek közepétől kezdve a különböző weboldalak és a közösségi média – különösen az Instagram – segítségével már ők is könnyedén bekapcsolódtak a globális művészeti élet vérkeringésébe. Ma már köztudott, hogy az online jelenlét és a galériás képviselet megkerülhetetlen a siker érdekében. A nemzetközi ismer(e)tség, valamint a hazai műgyűjtőkkel való kapcsolattartás új szintre emelhet egy-egy karriert.

Fontos részei a gyűjteménynek

A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott, már ötödik éve bővülő kortárs gyűjteményben is fontos szerepet kaptak a nemzedék képviselői. A Ludwig Múzeumban kiállított kurátori válogatás is a bank gyűjteményben levő munkákkal körvonalazza azt a bizonyos Y-profilt.

Hamvai Kinga, a gyűjtemény gondozásáért felelős MNB Arts and Culture divízió vezetője a kiállítás kapcsán úgy fogalmazott, kiemelten fontos számukra ez a tárlat, lévén a legjelentősebb hazai kortárs múzeumban látható gyűjtemény egyik markáns vonulata. Missziójuknak tekintik a fiatal művészgeneráció érvényesülésének elősegítését hazai és nemzetközi közegben egyaránt. 

A kiállítás kurátora: Rieder Gábor  

Kiállító művészek: Balázs Nikolett, Barabás Zsófi, Baráth Áron, Batykó Róbert, Benkő Barnabás, Bernáth Dániel, Csató József, Dóra Ádám, Fábián Erika, Felsmann István, Fridvalszki Márk, Gáspár Annamária, Góth Martin, Horváth Lóczi Judit, Kis Róka Csaba, Knyihár Bence, Kóródi Zsuzsanna, Kusovszky Bea, Melkovics Tamás, Nemes Márton, Tomasz Piars, Pintér Dia, Szabó Menyhért, Szentgróti Dávid, Szinyova Gergő, Szőke Gáspár, Tivadar Andrea, Varga Ádám, Anthony Vasquez.

(Borítókép: Ludwig Múzeum)