Metál a harcmezőről: amikor Tolsztoj és Kafka találkozik a páncéltörő rakétákkal

A Donyeckből származó ukrán progresszív metalcore zenekar, a Jinjer úgy látja, hogy a sátánnak nem patája van, nincs fordított kereszt a homlokán, viszont nagyon is hasonlít Vlagyimir Putyinra. A Rogue című dalban arról énekelnek, hogy az Oroszország elnökének az a célja, hogy minél több vért gyűjtsön, számára semmit nem ér az emberi élet, és az aljas döntéseihez aktiválja szörnyeteg lovagjait.

Nincs még egy olyan metálalbum, amelyen ilyen erősen érződik egy megszállt, harcban álló ország traumája. A Duél című új albumuk címadó dalában azt hörgik a világba, hogy már nem lehet elrejtőzni, a sebek mélyek és szélesek, míg a Tumbleweedben megkérdezik a SUV-jukban, a Spotify-playlisten keresgélő nyugati fiatalokat: Hallottál a viharról, amely felforgatta az otthonom?

Nincs tűzszünet

Az albumon nincs tűzszünet, olyan, mintha közvetlen a hallójáratainkban robbannának fel a Javelin páncéltörő rakéták. A loudersound.com-on azt nyilatkozta az énekesnő, Tatiana Shmayluk, hogy az album az eszmék harcáról, és a két ország konfliktusokról szól. A Duél dermesztő dühe ellenére is számos szöveghelyen kimondottan lírai, szinte halmozza az irodalmi utalásokat, be lehet azonosítani többek között Tolsztojt, illetve Franz Kafkát is, a Kafka című dal megidézi A pert és Az átváltozást is.

Annak ellenére, hogy erős az album költőisége, Tatiana azt mondja, hogy a dalszövegeket egy hét alatt megírta. Eugene Abdukhanov basszusgitáros elárulta, hogy a demók nagy része már 2022-ben megvolt, és hogy soha nem töltöttek egy lemezanyaggal ilyen sok időt, számos felvételt szedtek szét és raktak össze újból.

A kígyó csókja

Nem minden dal szól a cserbenhagyott, kiszolgáltatott, mégis harcoló országról, Tatiana különösen büszke a Green Serpent című felvételre, amely egykori alkoholizmusáról szól. Amikor Eugene – aki már öt éve tiszta – először hallotta énekkel a dalt, olyan erős hatást gyakorolt rá, hogy – miként fogalmazott – könnyek folytak végig az arcán. Majd hozzátette, hogy ez a legjobb dal, amit a Jinjer valaha is írt.

Önts józan vizet a mámoros borba.
Ne válj tomboló viharrá, mert ez egy békés éjszaka.
Nem iszod meg, hanem magadba szívod, és végül elnyel a sár.
A szégyen jobban fáj, mint a fejfájás. A szőlő lehull.

Ha van metál dalművészet, akkor ez az, ugyanakkor az album nem hangszerbemutató valami szponzor üzletében. A profizmus csak adottság, valójában a háborús traumákból alkotott művészi víziók, a düh és a melankólia egymásnak feszüléséből felszabadult energia az, amiért érdemes volt a Duélt megjelentetni.

A nyersesség és az átgondolt, lírai futamok összerendezése teremti meg a csontdarálóra emlékeztető dühös metálköltészetet. Lehet, hogy első hallásra egyanyagúnak tűnik az album, de ahogy, mondjuk, egy Slayer-lemez, úgy a Duél is a sokadik hallgatásra adja meg magát. Ugyanakkor mindig lesz mit felfedezni rajta, és aki rá tud hangolódni kíméletlen intenzitására, annak sosem lesz unalmas.

Zajvédelmi szirénák

Azok a zenekarok, amelyek négy-öt éve nem adtak ki lemezt, sokszor hivatkoznak a Covidra. A Slipknottal is turnézó Jinjer utoljára 2021-ben jelentkezett a grandiózus Wallflowersszel, de ők hozzátehetik azt is, hogy közben az országukat megtámadták. Az album mindig megtalálja az átjárást a metalcore-ból a progresszív metálba, a doomból a klasszikus heavy soundba, ugyanakkor vannak kiszólásaik a funk, a hiphop és a soul irányába is. Csak oda kell figyelni a csattogó basszus, a zakatoló dobok, és a zajvédelmi szirénáknál is fenyegetőbb hörgések mögötti játékosságra.

A metál táncrendje

A Jinjer a mainstream világhír kapujában áll, ilyenkor szoktak finom nyomást gyakorolni a kiadók, hogy írjon a zenekaruk valamivel populárisabb albumot, de az ukrán metállégió nem tette meg ezt a szívességet. A Duélről nem mondhatnánk, hogy egydimenziós metálalbum lenne, a Tantrum című dal megidézi például Tolsztoj világát is, amikor Tatiana arról énekel, hogy ezer mérföldet gyalogolt, míg belépett a bálterembe, és hogy a táncától megremegtek a csillárok, énekétől elájultak az úrinők, a padló nyikorgott, az elegancia mögött pedig ott volt a káosz. A Duél ennek a káosznak mutatja meg a táncrendjét.

Jinjer: Duél
Napalm Records
11 szám 43 perc

7/10