Cukorbetegek húsfogyasztása - Mire kell odafigyelni?
frissítve:
Húsból miért nem ehet annyit a cukorbeteg, amennyit akar, ha egyszer a napi szénhidrátszámítás szerint nem kell figyelembe venni a szénhidráttartalmát?
Kétségtelen, hogy a húsfélék szénhidráttartalma – a cukorbetegek étrendjének tervezésekor – figyelmen kívül hagyható, a zsír- és fehérjetartalmuk azonban nem mellékes. Ennek elsősorban túlsúlyosaknál van jelentősége, emellett a fehérjetartalom a csökkent veseműködésű betegeknek is fontos, hiszen ott a napi fehérjebevitel korlátozása is szükséges.
A húsfélék zsírtartalmáról
A húsfélék igen eltérő zsír- (és ebből eredően energia-) tartalmának szemléltetésére, hadd említsünk néhány példát. 10 dkg csirkemell 110, liba- vagy kacsamell 350-380, sovány marhahús 120, sertéshús fajtájától függően 160-320 kcal-t tartalmaz. Tonhal esetében ugyanez a mennyiség csak 90, ponty esetében 100 kcal-t jelent.
Ugyanilyen különbség fedezhető fel a húskészítmények, a felvágottak vonatkozásában is. A sovány (prágai) gépsonka 10 dekányi mennyisége 160, a párizsi 210-230, a kenőmájas 310, a téliszalámi 520, angolszalonna 490, a füstölt szalonna 700 kcal-t tartalmaz. (A párizsi, a kenőmájas, a szalámi esetében a hagyományos termékek átlagos energiatartalmát tüntettük fel, a baromfihús alapú termékek energiatartalma valamivel alacsonyabb.)
A sertéshúson belül meg kell emlékeznünk a mangalicatermékekről, amelyek alacsonyabb zsírtartalmuk folytán kisebb energiaértékűek.
Omega-3 zsírsavak optimális aránya
A húsfélék nagyobb arányú fogyasztása a különböző zsírsavak megoszlása szempontjából sem kedvező. A táplálkozás-élettani irányelvek az étrend 25–30 százalékos zsírtartalmát tartják kívánatosnak, ezen belül a telített (saturated fatty acid, SFA), egyszeresen telítetlen (monounsaturated fatty acid, MUFA) és többszörösen telítetlen (polyunsaturated fatty acid, PUFA) zsírsavak 1/3:1/3:1/3 arányát javasolják.
A sertés- és marhahús döntően telített zsírsavakat tartalmaz, de a telítetlen - omega-3 és omega-6 - zsírsavak optimális aránya a csirkehús fogyasztásával sem biztosítható.
A halak gyakoribb étrendbe illesztése lenne kívánatos, ennek hazai hagyományai azonban hiányoznak. A kérdést tovább bonyolítja, hogy a nálunk honos édesvízi, illetve a tengeri halak omega-3 zsírsavtartalma is eltérő, táplálkozás-élettani adatok szerint e tekintetben az utóbbiak a kedvezőbbek.
Diabétesz és omega-3 zsírsavak |
| Az omega-3 zsírsavakban gazdag táplálkozás, illetve az ilyen zsírsavakat tartalmazó halolajkapszulák szedésének hatását két szempontból vizsgálta az orvostudomány, egyrészt magával a cukorbetegséggel történő összefüggését, másrészt a cukorbetegség szív-érrendszeri szövődményeivel való kapcsolatát. A kutatások ellentmondásos eredményt hoztak abban a kérdésben, hogy az omega-3 zsírsavaknak van-e előnyös hatása diabéteszes betegekben a vércukorszint alakulására és az az inzulinérzékenységre. A legutóbbi metaanalízis (2021) szerint azonban a vizsgálatok 70 százaléka szerint kimutatható az előnyös hatás a cukorbetegek számára fontos értékekben. Egyértelműbb az omega-3 zsírsavak szerepe a cukorbetegek szív-érrendszeri szövődményeinek, például a diabéteszesek körében gyakoribb szívinfarktus megelőzésében. Kutatások szerint alacsonyabb a szívinfarktus előfordulása azon cukorbetegek körében, akik több omega-3 zsírsavat fogyasztanak. Mindez igaz a zsírsavtípus mindhárom formájára (ALA, EPA, DHA). (WEBBeteg) |
A húsok fehérjetartalmának jelentősége
Már utaltunk rá, hogy a beszűkült veseműködés – a vese kiválasztóképességének csökkenése, amelyet az ún. klírensz (clearence) érték, valamint az ennek jellemzésére használt mutató, a mért vagy számított glomeruláris filtrációs ráta (GFR) csökkenése jelez – a fehérjebevitel korlátozását teszi szükségessé.
Míg a szövődménymentes esetekben az étrend ideális fehérjetartalma 0,9 gramm/testsúlykilogramm, a veseműködés károsodásakor ennél kisebb, az állapot súlyosságától függően csupán 0,8–0,6 gramm/testsúlykilogramm fehérjebevitel engedélyezhető. Az ennél nagyobb fehérjetartalom ugyanis a veseműködés károsodása folytán a fehérje-bomlástermékek, a vér maradék nitrogén-tartalmának emelkedését eredményezi.
Részletesen A cukorbetegség veseszövődményeinek étrendi kezelése
Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor: Cukorbetegség |
 A kiadvány fülszövege: "Ajánljuk a könyvet azoknak a cukorbetegségben szenvedőknek, akik többet szeretnének tudni a betegségükről és tudatosan kívánják a szükséges lépéseket végezni a cukorháztartás tartós egyensúlya és a jobb életminőség érdekében."Szerző(k) - Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor Szakmai lektor: Dr. Hidvégi Tibor Felelős szerkesztő: Dr. Igazvölgyi Katalin Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Böszörményi Nagy Klára Tipográfia és borítóterv: Németh János SpringMed Kiadó, 2007, 208 oldal springmedkonyvaruhaz.hu |
Forrás: Springmed/WEBBeteg
További felhasznált forrás: Critical Reviews in Food Science and Nutrition Vol 62.
