Az ÁSZ az alapítványoknál feljelentést tett, de a jegybankot csak megdorgálta

Százmilliárdos vagyon tűnt el az MNB alapítványánál

Fotó: PADME Alapítvány honlapja

2025. március 21. Átláthatatlan céghálóban landolt az MNB alapítványainak vagyona, hogy aztán további közpénzt és hitelt is bevonva, a józan ésszel ellentétes befektetésekben szívódjon fel legalább 150 milliárd forint. Az Állami Számvevőszék vizsgálódásai nyomán több bűncselekmény gyanúja miatt is feljelentést tett. Az MNB-t viszont csak megdorgálta.

Egyszerre több vizsgáltat is folytatott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Bank alapítványával kapcsolatban, ennek eredményeként bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést is tett. A vizsgálatok összekapcsolódnak, és az is kiderült, hogy százmilliárdos közpénzvagyonnak bottal üthetjük a nyomát.

Így kezdődött a közpénzjelleg elvesztése

Ugye emlékszünk még azokra az időkre, amikor az MNB százmilliárdos nyereségeket ért el, jobbára a devizahitelek forintra váltása révén? Ezeket a nyereségeket aztán szépen kihelyezte a saját maga által alapított Pallas Athéné-alapítványokba, amelyeket 266 milliárd forintnyi közpénzzel indított el a jegybank 2015 elején. (A kihelyezett nyereség akkor kezdett el nagyon hiányozni, amikor a jegybank 2022-ben veszteségessé vált, magyarázkodott is Matolcsy György, a most márciusban távozott jegybankelnök.)

Kezdetben hat alapítvány létezett, amelyek időközben összeolvadtak, az így megszűnő alapítványok feladatait 2019-ben a jogutód Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vette át 259,6 Mrd Ft pénzbeli és 6,8 Mrd Ft ingatlan összértékű alapítói vagyonjuttatással. Az alapítványok még 2015-ben létrehozták az OPTIMA Befektetési Zrt.-t, és ennél landolt 2020-ban a vagyon döntő része úgy, hogy a cég által kibocsátott 20 éves kötvényt lejegyezték.

Átláthatatlan céghálóban landolt a pénz

Az OPTIMA Befektetési Zrt.-hez került tehát a Pallas Athéné Alapítvány 279,1 milliárd forintja, de még a Neumann János Egyetemért Alapítványtól (NJE Alapítvány) is 127,5 milliárd forintot megszerzett (ugyancsak úgy, hogy az OPTIMA kibocsátott kötvényt, amit ez az alapítvány is megvett). Ezen kívül 170 millió euró banki hitelt is felvett az MBH Banktól.
Így az OPTIMA Befektetési Zrt. összességében közel 500 milliárd forint – jelentős részben (407 milliárd forint) közpénzből származó – vagyonnal való gazdálkodásáért volt felelős.

Az ÁSZ azt vizsgálta, hogy a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvány részére juttatott közpénzvagyon megőrzése, használata, hasznosítása megfelelően történt-e. A vizsgálat megállapította, hogy a befektetéseket az OPTIMA Befektetési Zrt. egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (OPTIMA csoport) keresztül hajtotta végre. Az OPTIMA csoport – az alapítói célokkal ellentétesen – magántőkealapok közbeiktatásával több országon és vállalkozói szinten átívelő, rendkívül bonyolult céghálózatot épített fel, melyek kialakítására az „ÁSZ nem azonosított racionális gazdasági indokokat”.

Mibe ment a pénz?

A hatalmas vagyonból külföldi ingatlan befektetési társaságokban szerzett közvetett részesedést az OPTIMA csoport. Így 2023. végén a GTC S.A. lengyelországi ingatlanbefektetési társaság 62,61 százalékos, valamint a svájci Ultima Capital S.A. társaság
33 százalékos és egy 25 százalékos– megállapodás alapján megfizetett, lehívható – részvénycsomagja volt a csoport kezében 450 milliárd forint könyv szerinti értéken.

A lengyel cég részvényeinek megvásárlásáról néhány óra alatt döntöttek a kuratóriumi tagok egy megalapozatlan előkészítő anyag alapján. Ráadásul 31 százalékkal, 60 milliárd forinttal többet fizettek a részvénycsomagért, mint az aktuális tőzsdei árfolyam volt. Az árfolyam tovább zuhant, így 2024 végére 162 milliárd forinttal csökkent a részvénycsomag tőzsdei értéke.

De gond van a másik jelentős vagyonelemmel, a svájci Ultima társasággal is. Itt a részvényárfolyam 20 százalék mínuszban volt tavaly év végén, az ÁSZ szerint a befektetés közgazdasági racionalitása már a társaság tevékenységi profilja alapján is megkérdőjelezhető, hiszen a koncentrált ingatlanpiaci befektetések erőteljes kockázatot hordoznak a diverzifikáció hiánya miatt. Az Ultima csomag kapcsán az OPTIMA csoport további kisebbségi részvényesekkel vételi kötelezettséget rögzítő megállapodásokat kötött, ezért további fizetési kötelezettség is van mintegy 250 millió svájci frank összegben, így 2025. június 30-ig 80,5 milliárd forint likviditási hiány prognosztizálható.

Szintén a likviditási helyzet súlyosságát jelzi az alapítvány felügyelőbizottságának 2025. január 18-án kelt, az MNB elnökének címzett levele, melyben a felügyelőbizottság elnökének értékelése szerint „az Alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van”. A fentiek alapján fennáll a súlyos kockázata, hogy a részben hitellel is egyébként finanszírozott befektetésekhez kapcsolódó további kötelezettségvállalások fedezete nem biztosított.

Az ÁSZ megítélése szerint a PADME Alapítvány beszámolóiban az OPTIMA Befektetési Zrt. által kibocsátott kötvény könyv szerinti értéke nem tükrözte a befektetés tényleges piaci értékét, 2024-ben akár 150 milliárd forint értékvesztést kellett volna elszámolni. A Pénzügyminisztérium egyébként – az ÁSZ jelzése alapján - a könyvvizsgálót a jelentése visszavonására kötelezte, így a 2021-es, 2022-es és 2023-as évre az alapítványnak nincs a könyvvizsgáló által auditált beszámolója.

Az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, az ügyészségen feljelentést tett.

Másik vizsgálat a Neumann János Egyetemért Alapítványnál

Mint fentebb megírtuk, a Neumann János Egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány ugyancsak jelentős összeget adott az MNB-s PADME Alapítvány tulajdonában lévő OPTIMA Befektetési Zrt.-nek. Az ÁSZ azt vizsgálta, hogy az összesen 127,5 milliárd forint befektetési döntése szabályszerű, célszerű és megalapozott volt-e. A válasz röviden az, hogy nem.

Az alapítvány három ütemben (2021. júniusban, augusztusban és októberben) fektette a pénzt az OPTIMA Befektetési Zrt. által kibocsátott 10 éves futamidejű, kirívóan alacsony, 2,5 százalékos kamatozású vállalati kötvénybe. A PADME Alapítvány kuratóriumi elnöke egyben a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is volt, a PADME Alapítvány operatív vezetője, igazgatója szintén kurátor volt a kecskeméti alapítványnál. Az összeférhetetlenség miatt az első befektetést sem lehetett volna végrehajtani.

Az ÁSZ szerint az alapítvány kuratóriuma a befektetési döntések meghozatalakor nem járt el körültekintően, az összefonódások miatt felmerült a gyanú, hogy nem az alapítvány érdekeit tartották szem előtt. A túlzott koncentrációval veszélyeztették a vagyon megőrzését. Ráadásul a magas kockázatú kötvénnyel kevesebb kamatot ért el az alapítvány, mint egy alacsonyabb kockázatúval ért volna el, befektetését diverzifikálta volna. A kuratórium a független szakértői véleményt a kötvény visszaváltására figyelmen kívül hagyta.

Noha a kuratórium előtt ismert volt, hogy a befektetés valójában nem likvid, de likvid, azaz könnyen visszaváltható, „pénzzé tehető” befektetésként volt feltüntetve. Hiába kezdett tárgyalásokat a kuratórium 2024 januárjában a kötvények visszaváltásával kapcsolatban, a tárgyalások még most, több mint egy év elteltével is folyamatban vannak.

Az alapítvány a könyveiben a kötvények bekerülési értékét vette figyelembe, miközben – ahogy a fentiekben már írtunk az OPTIMA befektetéseiről – azok már jelentős értékvesztést szenvedtek el. Az ÁSZ szerint önmagában az elmaradt haszon formájában jelentkező kár a tízmilliárdos nagyságrendet is elérhette, de ami még nagyobb baj, kétségessé vált a kötvénybe fektetett teljes összeg megtérülése is.

Az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért az ügyészségen feljelentést tett.

Volt egy MNB-s vizsgálat is

Az ÁSZ az MNB háza táján is vizsgálódott. Az ÁSZ azt ellenőrizte, hogy az MNB alapfeladatai közé nem tartozó tevékenységeit hogyan folytatta, különösen az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyongazdálkodást vizsgálta.

Az ellenőrzés megállapította, hogy az MNB gazdálkodása az ingatlanberuházások, -felújítások tekintetében nem teljesítette a takarékos működés követelményét, mivel az nem igazodott az ország, az állami intézményrendszer általános pénzügyi helyzetéhez, jellemző gazdálkodási folyamataihoz. Ugyanakkor az MNB az ingatlanokkal kapcsolatos gazdálkodási döntései során a saját pénzügyi helyzetét (rendkívül jelentős számviteli veszteségét) sem vette figyelembe, a beruházások hosszú távú – veszteséget növelő – hatásait nem értékelte és a külső körülmények változásaiból eredő negatív hatások (építőiparban bekövetkezett jelentős áremelkedések) miatti takarékossági intézkedéseket elmulasztotta.

Ráadásul olyan döntéseket hozott, melyek gyengítették, gátolták a gazdálkodása felett kontrollokat gyakorló szervezetek ezirányú tevékenységét. E tekintetben az MNB ingatlanberuházásaira, -felújításaira vonatkozó transzparencia hiányát, a kontrollokat gyakorló szervezetek felé a beruházási tervek, pénzügyi hatások egységes bemutatásának elmaradását állapította meg az ellenőrzés.

A székház rekonstrukciója több lépésben is drágult. Az 55 milliárd forintosnak indult beruházás költsége előbb 70, majd 105 milliárd forintra nőtt.

Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a beruházási célú kiadások döntő része azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok (Somlai Invest Zrt. és RAW Development Kft., Raw Facility Kft. és Somlai Design Kft.) részére került kifizetésre. Ez az érdekeltségi kör azért is fontos, mert az alapítványi vagyon csökkenésének jelentős részéért felelős lengyel társaság, a GTC ingatlanvásárlásainál is feltűnnek ugyanezek a szereplők. A Válasz Online egy évvel ezelőtt nagy elemzésben foglalkozott azzal, hogy a GTC hogyan vásárolta fel a Matolcsy Ádám és üzleti körei által kezelt ingatlanokat.

És a folytatás...

Az alapítványok ügyében tehát feljelentést tett az ÁSZ, de az MNB-nél nem találta bűncselekmény nyomát. A dolog pikantériáját az adja még, hogy az ÁSZ elnöke jelenleg Windisch László, aki Matolcsy György jegybankelnök mellett 2013 októberétől 2019-ig az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke volt.

Az MNB a 24-hu-nak hétfőn este küldött válaszából pedig kiderült, hogy a jegybank új, Varga Mihály elnökölte vezetése a PADME élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki, és új vezérigazgatót nevezett ki az alapítvány tulajdonában lévő Optima Befektetési Zrt. élére is. Az új vezetők számára előírták, hogy „minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az alapítvány és az Optima Zrt. működésének feltárására”, és a jegybanki vezetés az MNB körül amúgy is vizsgálódó Állami Számvevőszéket is tájékoztatta a helyzetről.

A Válasz Online legfrissebb elemzésében arról ír, hogy Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám Kovács Petra álnévhez tartozó emailcímről szólt bele a jegybanki alapítvány alapkezelőjének tulajdonába került cégek napi működésébe. A cikk feltárja az összefonódásokat a magántőke alapok és a jegybanki alap között is, és hogy a Matolcsy család hogyan kezelte sajátjaként az MNB vagyonát, vagyis a közpénzt. Azt, ami tényleg elvesztette közpénzjellegét, hiszen jelentős része el is tűnt.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: MNB, alapítvány, Pallas Athéné, PADME, Állami Számvevőszék, ÁSZ, Matolcsy György, Matolcsy Ádám, Varga Mihály, Neumann János