Akár bírságot is kaphat a BYD a magyar gyára miatt az Európai Bizottságtól
Vizsgálatot indított az Európai Bizottság az épülő szegedi BYD-gyár miatt, amelynek tárgya, hogy az elektromos autók gyártására épülő üzem részesült-e tisztességtelen kínai állami támogatásban – írja a Financial Times.
Miért fontos ez? Ha a Bizottság tisztességtelen finanszírozást talál, akkor arra kényszerítheti a céget, hogy eszközeinek egy részét adja el, szűkítse a kapacitásait, fizesse vissza a támogatást, és bírságot is kiszabhat a BYD-ra.
Reakció: Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter a lapnak egyelőre azt mondta, a magyar kormányt nem tájékoztatták a vizsgálatról.
Az Európai Unió kereskedelmi főigazgatója, Sabine Weyand közölte, hogy a kínai vállalatoknak is az európai szabályok szerint kell működniük, és az uniónak nem érdeke, hogy hozzáadott érték nélküli gyárak létesüljenek a tagállamokban.
Előzmények: az Európai Unió többek között a BYD európai térnyerésének, és kínai támogatásának hatására vetett ki 17 százalékos vámot a kínai elektromos autók behozatalára.
Tágabb kontextus: a BYD Szegednél, az 5-ös út mellett épülő gyára becslések szerint 4-5 milliárd eurós beruházás, és a tervek szerint 10 ezer embernek adhat munkát.
Az üzemkínai munkaerővel épült, és főként importált nyersanyagokat fog felhasználni, vagyis viszonylag kevés gazdasági haszonnal jár az Európai Unió számára.
A BYD Magyarország mellettTörökország nyugati, Manisa tartományában is tervez gyárat építeni.
Magyarország az Európába érkező kínai befektetések negyedének ad otthont.
Igen, de: Magyarország nem tud tömeges magyar munkaerőt, hazai előállítású energiát, és érdemi hazai beszállítókat adni az épülő kínai gyárakhoz – írja a tanulmányában Vakhal Péter közgazdász.
Ha a magyar cégek beszállítóként akarnának belépni ezeknek a gyáraknak a termelésébe, akkor kínai beszállítókat kellene kiszorítaniuk, ezek azonban még a fejlett országok cégeinél is versenyképesebbek.
Mi következik? A magyar hozzáadott érték alacsony lesz ezeknél a több milliárd euróba kerülő gyáraknál, tehát a Magyarországról kivitt új autók nagyrészt nem magyar termékek lesznek. Az ilyen gyárak a magyar gazdaság többi részétől elkülönülő értékláncot fognak alkotni.
A hozzáadott érték minél nagyobb mértéke azért lenne fontos, mert csak ez járul hozzá a gazdaság növekedéséhez, az ország GDP-jéhez.
Ha az Európai Labdarúgó-szövetség komolyan venné a saját szabályait, akkor nem csak az Eszék, de a Felcsút is bajba kerülhetne. De úgy tűnik, nem veszi.
Alapvető élelmiszerekért ma már nem éri meg kimenni, a zöldség-gyümölcs, cigaretta, olajos mag és divat-ékszer vonalon azonban maradtak jó lehetőségek.
A külkereskedelem olyan, mint a labdarúgás: mindenki ért hozzá, de a versenyképes termék nem elég, azt jól el kell tudni adni – mondta az OTP Business Bistro eseményén a Rév Group Holding Zrt. alapítója, Rév András. A külföldi terjeszkedés legnagyobb pénzügyi buktatóiról beszélt az „Exportálni mindenáron?" című panelbeszélgetésen az EPS-Global Zrt. igazgatójával, Déri Ivánnal, és a HEPA Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettesével, Artner Gáborral. Az esemény médiatámogatója a G7 volt.
A kis- és középvállalkozásoknál könnyen összemosódhat a vezető, a tulajdonos és a HR-es szerepe. Ugyan a HR-es gondolkodásmód szuperképesség lehet cégvezetőként, de kevesen rendelkeznek vele, mondta Szabó Szilvia, a METU HR-kutatócsoportjának vezetője az OTP Business Bistro eseményén, amelynek médiapartnere a G7 volt. Szerinte az adatvezérelt HR-megoldások ebben segíthetik a kisebb vállalatok vezetőit.
Nagyobb mértékben emelkedett egy év alatt az átlagkereset, mint a medián kereset, akár bruttó, akár nettó értékben nézzük – többek között ez is látszik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból.
A jövő évi költségvetés részleteiről tárgyalt a kormány, a 2026-os tervezetet jövő héten küldik el a Költségvetési Tanácsnak, és május 6-án terjesztik az országgyűlés elé – a kormányinfón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a sarokszámokat ismertette.
Minden ötödik norvég munkavállaló töltött valamennyi időt fizetett betegszabadságon 2024 utolsó negyedévében. Ez ráadásul nem kirívó adat a gazdag észak-európai országban, az elmúlt években jelentősen megnőtt a betegszabadságon töltött napok száma, ami még ott is nagy pénzügyi terhet ró a költségvetésre.
Nem következett be pozitív gazdasági fordulat Magyarországon 2025 elején, ráadásul a jelenleg aktuális amerikai vámok a vártnál jelentősen negatívabb hatást gyakorolnak a növekedésre.
Minél nagyobb egy vállalkozás, annál digitalizáltabb, és bár a nagyobbak optimistábban tekintenek a jövőbe, a mikrocégek számára is nyitva áll az út a növekedés irányába – derült ki a Mastercard frissen publikált, több mint 1200 magyar kkv válaszait tartalmazó, reprezentatív kutatásából. Szoros tehát az összefüggés a digitalizáció által elősegített hatékonyságjavulás és a cégek mérete között, de a katás egyéni vállalkozók és a mikrocégek is könnyen előre léphetnek egy-két jól kiválasztott fejlesztéssel.
Óriási költségekkel jár, hogy a száj- és körömfájás miatt beragadt az export, és nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen kárenyhítést kapnak a piaci szereplők.
(Magyar Zsuzsanna a HOLD Alapkezelő részvényelemzője.)
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei szezonban olyan magas költségek voltak, amelyek arra kényszeríthetik az utazókat, hogy jövőre újragondolják, mennyit is ér a síelés által nyújtott eufória.