Akár bírságot is kaphat a BYD a magyar gyára miatt az Európai Bizottságtól
Vizsgálatot indított az Európai Bizottság az épülő szegedi BYD-gyár miatt, amelynek tárgya, hogy az elektromos autók gyártására épülő üzem részesült-e tisztességtelen kínai állami támogatásban – írja a Financial Times.
Miért fontos ez? Ha a Bizottság tisztességtelen finanszírozást talál, akkor arra kényszerítheti a céget, hogy eszközeinek egy részét adja el, szűkítse a kapacitásait, fizesse vissza a támogatást, és bírságot is kiszabhat a BYD-ra.
Reakció: Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter a lapnak egyelőre azt mondta, a magyar kormányt nem tájékoztatták a vizsgálatról.
Az Európai Unió kereskedelmi főigazgatója, Sabine Weyand közölte, hogy a kínai vállalatoknak is az európai szabályok szerint kell működniük, és az uniónak nem érdeke, hogy hozzáadott érték nélküli gyárak létesüljenek a tagállamokban.
Előzmények: az Európai Unió többek között a BYD európai térnyerésének, és kínai támogatásának hatására vetett ki 17 százalékos vámot a kínai elektromos autók behozatalára.
Tágabb kontextus: a BYD Szegednél, az 5-ös út mellett épülő gyára becslések szerint 4-5 milliárd eurós beruházás, és a tervek szerint 10 ezer embernek adhat munkát.
Az üzemkínai munkaerővel épült, és főként importált nyersanyagokat fog felhasználni, vagyis viszonylag kevés gazdasági haszonnal jár az Európai Unió számára.
A BYD Magyarország mellettTörökország nyugati, Manisa tartományában is tervez gyárat építeni.
Magyarország az Európába érkező kínai befektetések negyedének ad otthont.
Igen, de: Magyarország nem tud tömeges magyar munkaerőt, hazai előállítású energiát, és érdemi hazai beszállítókat adni az épülő kínai gyárakhoz – írja a tanulmányában Vakhal Péter közgazdász.
Ha a magyar cégek beszállítóként akarnának belépni ezeknek a gyáraknak a termelésébe, akkor kínai beszállítókat kellene kiszorítaniuk, ezek azonban még a fejlett országok cégeinél is versenyképesebbek.
Mi következik? A magyar hozzáadott érték alacsony lesz ezeknél a több milliárd euróba kerülő gyáraknál, tehát a Magyarországról kivitt új autók nagyrészt nem magyar termékek lesznek. Az ilyen gyárak a magyar gazdaság többi részétől elkülönülő értékláncot fognak alkotni.
A hozzáadott érték minél nagyobb mértéke azért lenne fontos, mert csak ez járul hozzá a gazdaság növekedéséhez, az ország GDP-jéhez.
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Jelentősen csökkentheti a hosszabb távon amúgy is apadó szarvasmarha-, sertés- és juhállományt Magyarországon az egyre nagyobb aggodalmat okozó ragadós száj- és körömfájás.
Többéves mélypont közelébe süllyedt az olaj ára az amerikai vámintézkedések nyomán bizonytalanná váló gazdasági környezetben, és az árcsökkenést a váratlanul intenzív olajkitermelés is fokozza. A benzinkutakon mégis drágulás következhet, ha az orosz energiahordozókat vásárló országokra vonatkozó 500 százalékos vámot elfogadja a kongresszus.
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.
Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.
Nyolc százalékkal csökkent az ipari termelés volumene februárban az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz hasonlítva továbbá 1,3 százalékos visszaesés történt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat kibocsátása négy éve nem látott mélységbe süllyedt a szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztika szerint.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
20 százalékos általános vámot vetett ki Donald Trump az Európai Unióból érkező termékekre szerdán. Az amerikai elnök korábban kivetett, autóipart érintő 25 százalékos vámja csütörtöktől lép érvénybe, míg az általános vám április 9-én. Egyes elemzések szerint komoly rövid távú piaci zavarokra lehet számítani.
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben – derül ki a statisztikai hivatal múlt héten közzétett adataiból. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, miközben a megelőző évtizedben látványos csökkenés volt jellemző.