Ezért nem fogyasztunk eleget

Valójában a többség keresete jóval rosszabb az átlagnál

2025. március 20. Hiába nő látványosan az átlagbér, a dolgozók 66,5 százalékának ennél alacsonyabb a fizetése. Ha az összes hazavitt keresetet nézzük, a legjobban kereső 10 százalék viszi haza a pénz közel 30 százalékát – számolta ki a GKI. A legrosszabbul keresők pedig csak a 3,5 százalékát. A kereseti egyenlőtlenség pedig a fogyasztásra is hatással van.

A Portfolio kikérte kereseti tizedek (decilisek) szerint a bruttó kereseti adatokat a KSH-tól. Az adatokból kiderült, hogy a legrosszabbul kereső dolgozók havi bruttó 226 ezer forintot kaptak tavaly, míg a legmagasabb jövedelmű 10 százaléknak bruttó 1 millió 833 ezer volt a fizetése. Ez több mint nyolcszoros különbséget jelent.

A bruttó átlagkereset tavaly 647 ezer forint volt, ami a 7. jövedelmi tizedbe esett. A dolgozók 66,5 százalékának alacsonyabb volt a fizetése, mint a bruttó átlagkereset. Az átlagot ugyanis felfelé húzza a magasabb keresetű dolgozók bére.

Mi a decilis?
A kereseti decilis (vagy tized) egy olyan mutató, amely a bruttó bérek egyenlő tizedekre osztásával mutatja be a keresetek eloszlását. Az alsó decilisbe a munkavállalók azon 10 százaléka kerül, akik a legkevesebbet keresik, míg a felső decilisbe a legmagasabb keresetűek tartoznak.

Más a medián

A medián bér azt mutatja, hogy ennél az összegnél éppen 50 százalék keres többet és 50 százalék kevesebbet. Ez 2024-ben bruttó 520 ezer forint körül alakult.

A legjobban keresők viszik haza a bér 28,1 százalékát

A GKI kiszámolta, hogy egyes kereseti tizedek keresete hogyan viszonyul a teljes keresettömeghez. Ez alapján látható, hogy a legalsó decilis a teljes keresettömeg mindössze 3,5 százalékát teszi ki, míg a legfelső tized a 28,1 százalékát, mely nyolcszoros különbségnek felel meg. A teljes állásban dolgozók felső 10 százaléka nagyobb volumenű kereset felett diszponál, mint az alsó 50 százalék. Érdekesség még, hogy a második legtöbbet kereső tizedhez képest is kétszer annyit keres az első tized.

Az egyes kereseti tizedek keresetének megoszlása a teljes keresettömegen belül (százalék)

Forrás: Portfolio, KSH adatok alapján GKI számítás

Bár az extrém különbségek más kérdéseket is felvetnek, a keresettömeg megoszlása a fogyasztás alakulását tekintve is kiemelten fontos. Közgazdasági alapelv, hogy minél kisebb keresettel rendelkezik valaki, keresetének annál nagyobb hányadát kénytelen fogyasztásra fordítani, míg a nagyobb keresetűeknél jellemzőbb a magasabb megtakarítási ráta. Tehát a jelentős kereseti különbségek a kiskereskedelmi forgalmi adatokra és a fogyasztási mutatószámokra is kedvezőtlenül hatnak.

Ez hatással van a fogyasztásra is

2024-ben a minimálbér emelkedése miatt a legalsó tizednél százalékosan magasabb emelkedés volt, mint a legfelsőnél (10 és 15 százalék), de nominálisan valójában még tovább nőtt a tizedek közti különbség. 2024-ben 2023-hoz képest a legkisebb keresetűek havi bruttó 29500 forinttal, a legnagyobb keresetűek pedig 166600 forinttal vihettek haza többet. Mindezek hatására a felső 3 kereseti tized súlya a keresetekből a 2023-as 48 százalékról 2024-re 54 százalékra nőtt.

Összességében a 2024-es nominális növekmény nagy része a magas keresetűeknél képződött, ahol jellemzően lényegesen magasabb a megtakarítási ráta. Így a kereseti egyenlőtlenségek – számos egyéb kedvezőtlen hatásuk mellett – nagyban fékezik a hazai fogyasztás bővülését is - írja elemzésében a GKI.

Szerző: L.J.
Címkék: GKI, fogyasztás, átlagkereset, decilis, medián, KSH, Portfolio, bér, átlagbér