Megbukott Ausztriában az a modell, hogy az ételfutárok alkalmazottként dolgozzanak
Elbocsátja összes alkalmazottként dolgozó ételfutárát a Lieferando Ausztriában, és az osztrák sajtó értesülései szerint emiatt azoknak a munkatársaknak is felmondanak, akiket eddig emiatt az üzleti modell miatt foglalkoztattak.
Miért fontos ez? Az ételfutárok döntő része világszerte szerződéses vállalkozóként végzi a tevékenységét, ritka az alkalmazotti státusz, a kérdés szabályozása nem teljesen egyértelmű, és nagy általános vita folyik róla, a pro és kontra érvekről korábban itt írtunk részletesen.
A munka jellege bizonyos szempontból foglalkoztatásszerű, de szerződéses vállalkozóként a futárok nem részesülnek az alkalmazottaknak járó szociális előnyökből, ezekről maguknak kell gondoskodniuk.
Előzmények: Ausztriában a piac három nagy szereplője a Foodora, a Lieferando és a Wolt, de közűlük csak a Lieferandónál volt (választható) lehetőség az alkalmazotti státusz, amely más üzleti modellt kíván meg.
Az országban összesen 5 ezer ételfutár dolgozik, ebből eddig 2000 volt alkalmazott. Ők ágazati kollektív szerződés alapján kapták a fizetésüket, és többek között járt nekik fizetett szabadság, év végi bónusz, vasárnapi pluszpénz és táppénz is.
Mi várható? A Lieferando megmarad Ausztriában, csak ezentúl a futároknak nem lesz lehetősége az alkalmazotti jogviszonyt választani.
Az osztrák állami postavállalat, amely munkaerőhiánnyal küzd, azonnal felajánlotta, hogy alkalmazotti jogviszonyba szívesen átveszi a szerződéses verziót elutasító elbocsátott futárokat, például csomagkézbesítői posztokra.
Magyarországon a két nagy ételfutár platform szolgáltató, a Foodora és a Wolt jellemzően szerződéses vállalkozói formában működik együtt a futárokkal, közvetve kivétel az lehet, amikor több futár egy közös közvetítőcégen keresztül szerződik.
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Törvényjavaslatot nyújt be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy az állami beruházásoknál feltárhassák a teljes vállalkozói láncot, „egészen addig, aki a nyelét fogja a lapátnak”.
Jelentősen csökkentheti a hosszabb távon amúgy is apadó szarvasmarha-, sertés- és juhállományt Magyarországon az egyre nagyobb aggodalmat okozó ragadós száj- és körömfájás.
A 2008-as válság óta csak a covid-járvány kezdetén és az orosz-ukrán háború kirobbanását követően láthattunk olyan pánikreakciókat a tőzsdéken, mint ma, illetve már múlt csütörtök-pénteken is.
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.
Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.
Nyolc százalékkal csökkent az ipari termelés volumene februárban az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz hasonlítva továbbá 1,3 százalékos visszaesés történt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat kibocsátása négy éve nem látott mélységbe süllyedt a szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztika szerint.
A magyar gazdaságpolitika örök célja a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősítése, ami egy ponton túl nem képzelhető el anélkül, hogy ezek a cégek a külpiacokon is értékesítsenek. Ezen a téren bőven lenne még tennivaló, Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-k fejlesztéséért felelős államtitkára szerint bár 15 ezer exportképes magyar kkv van, de Ausztriában és Szlovéniában arányaiban háromszor nagyobb a számuk.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.