A legendás magyar festő miatt kitört a művészettörténészek háborúja

„Végvári Zsófia az elmúlt évtized folyamán hihetetlen tempóban próbálta gazdagítani Csontváry Kosztka Tivadar fájóan szűkös életművét. Nem ismer lehetetlent: egymástól gyökeresen eltérő stílusú, de sajnos szinte kivétel nélkül rendkívül gyenge kvalitású műveket kísérel meg publikációk, előadások és szakértői vélemények segítségével hitelesíteni” – írja közösségi oldalán Molnos Péter. A művészettörténész szerint Végvárin kívül egyetlen jelentős Csontváry-kutató sem fogadja el eredetinek azokat a műveket, amelyeket posztjában bemutat, de Végvári mégis annak tart. 

A vonatkozó posztot itt a cikkben is elhelyezzük, hogy olvasóink is láthassák azokat a festményeket, amelyeket Végvári Zsófia a legendás magyar festői műveiként határoz meg.

Amióta az első posztot megírtam Végvári Zsófia Csontváryval kapcsolatos »kutatói« tevékenységéről, szinte minden nap érkezik hozzám pár fantasztikus dokumentum, amely nevezett hölgy páratlan szorgalmát, irigylésre méltó magabiztosságát és maximális hozzá nem értését igazolja. Mint tőle megtudhattuk, gyakorlatilag nyomdában van több száz oldalas, Csontváryról írt monográfiája: el sem tudom képzelni, hány általa felfedezett festménnyel fog bővülni az életmű. Lendületét ismerve, úgy saccolom, simán meg fogja duplázni az eddig ismert művek számát. (Halkan teszem hozzá, hogy ezek közül a képek közül nem egyet sokmilliós áron vásároltak meg gyanútlan gyűjtők, éppen a »szakvéleményben« sugalmazott alkotó személye miatt. De ez legyen kettejük problémája!) Íme a tegnap érkezett szakértői vélemény első lapja. Igazi unikum, hiszen még az alapvető adatok között is alig találunk helyes meghatározást

– fogalmaz Molnos friss posztjában. A művészettörténész egy példán keresztül mutatja be, hogy miért tartja hiteltelenek Végvári meghatározásait. 

„Részemről a vita lezárva”

„Elöljáróban megjegyezném, hogy elég sokan tudjuk, tudják a nem csak Csontváry-tulajdonosok, hogy igen vékony a mezsgye a galériás műkereskedelem és a magánkereskedelem közötti átjárón. Aki arra adja a fejét, hogy átmenjen a magán-műkereskedelemből a galériás oldalra, az megütheti a bokáját, és a festménye, nem csak Csontváry, hamar pellengérre kerülhet, és a festménye örökre el van ásva, mert az internet nem felejt. Már Németh Lajos is tudta, hogy sokkal több Csontváry-festmény van, mint amennyit ő beemelt az életműbe” – reagált Molnos megállapításaira közösségi oldalán Végvári Zsófia.

Úgy véli, Németh Lajos lezárta a Csontváry-életművet, és kifejezetten csak a közgyűjteményekben szereplő festményekkel foglalkozott; mégis megduplázódott lassan-lassan ez a szám, ami nem baj, hiszen Csontváry folyamatosan festett.

A galériás műkereskedelmen kívül van egy másik világ, ez a magánkereskedelem, ahol különböző festmények cserélnek gazdát. Megvan a piaca az eredeti Vaszaryknak, a Szinyeiknek, a Kádároknak is. Hiába próbál lejáratni engem Molnos Péter, az embereknek elege van abból, hogy sok szakértő úgy viselkedik, mint aki a kizárólagos tudás birtokosa, és e-mailen elküldött fotó alapján meg lehet mondani a képek eredetiségét 3 perc alatt... Szögezzük le, hogy egy festőművész életében vannak kvalitásos és gyenge képek is

– fogalmaz a bejegyzésben, hozzátéve, hogy Csontváry festési mániája is sok gyenge képet eredményezett, de nagyon sok tulajdonos boldog, hogy van egy ilyen Csontváryja, és nem is akarja értékesíteni. Szerinte a szabadpiacon lehet adni-venni ilyen képeket. Ezeknek a képeknek az értéke mérettől és témától függően változik, de egy kisebb méretű festmény ára nem haladja meg az 5 millió forintot. „Én elfogadom, hogy ignorál engem a műkereskedelem, szíve joga. Ezt az ügyfelek is tudják, aki meg nem hiszi el, az pórul jár. A 600 oldalas Csontváry-könyvem megjelenése után pedig szakmailag lehet érvelni, hogy igazam van-e. Mindenki arról ír könyvet, arról publikál, akiről akar. Akinek nem inge, ne vegye magára, sok becsületes műkereskedő és szakértő is létezik. Részemről a vita lezárva” – tette hozzá. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!