Nos, megvannak a Donald Trump és Vlagyimir Putyin között tegnap lefolyt, mintegy másfél órás, telefonon lezajlott tárgyalás eredményei, és ezek ismeretében elmondhatjuk, hogy egy világ várta lélegzetét visszafojtva a nagy, büdös semmit. Eredményekről alig beszélhetünk, időhúzásról, taktikázásról annál inkább. Lássuk, mire jutott egymással ez a két jaj, de nagyon okos ember.
Donald Trump azt javasolta, hogy 30 napra állítsák le az ukrán energetikai infrastruktúrára irányuló csapásokat. Vlagyimir Putyin beleegyezett, hogy ezt azonnal megteszi.
Putyin a Kijevnek nyújtott katonai és hírszerzési segélyek teljes beszüntetését követelte a béketárgyalások megkezdésének „kulcsfontosságú feltételeként”.
Putyin szerint „komoly kockázatokkal” járna a 30 napos teljes tűzszünet betartásának ellenőrzése. Ebben a kérdésben nem született megállapodás. Ukrajna az Egyesült Államok javaslatára beleegyezett a teljes tűzszünetbe.
Putyin újabb fogolycserét jelentett be: 175 foglyot 175 emberért. Ukrajna 23 sebesült ukrán katonát is fogad.
Putyin elismerését fejezte ki Trump azon szándéka miatt, hogy előmozdítja a háború befejezésének „nemes célját”.
Putyin és Trump kifejezte érdeklődését a kétoldalú kapcsolatok normalizálása iránt, megvitatták a gazdasági együttműködésre vonatkozó elképzeléseket, és megállapodtak a kapcsolattartásban.
Trump támogatta Putyin azon ötletét, hogy jégkorongmérkőzéseket rendezzenek orosz és amerikai NHL- és KHL-sztárok között.
Hát ez bizony nem sok, alig több a semminél, főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy az orosz erők éjjel 145 drónt, valamint Iszkander és Sz–300-as rakétát indítottak Ukrajna ellen, gondolom azért, hogy megmutassák, ők hogyan is gondolják „az energetikai infrastruktúra elleni csapások leállítását”. Így gondolják, vagyis sehogy. A tárgyalásokat az ISW is elemzi, és valljuk meg, nem jutottak hurráoptimista konklúzióra.
Szerintük Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogadta el az amerikai–ukrán javaslatot az ideiglenes tűzszünetre a frontvonal mentén, és megismételte a háború lezárására vonatkozó követeléseit, amelyek egyenlőek lennének Ukrajna kapitulációjával. Putyin és Donald Trump amerikai elnök március 18-án másfél órás telefonbeszélgetést folytatott. A Kreml hivatalos közleménye a tárgyalásról azt állította, hogy Putyin hangsúlyozta, miszerint a háború „alapvető okait” kell kezelni. Orosz illetékesek több alkalommal is úgy határozták meg ezeket az alapvető okokat, mint a NATO keleti terjeszkedését és az ukrajnai orosz ajkú kisebbségek jogainak állítólagos ukrajnai megsértését. Az orosz felhívás ezeknek az „alapvető okoknak” a felszámolására egyenlő az Ukrajna állandó semlegességének és egy kijevi oroszbarát kormány beiktatásának orosz követelésével.
Putyin március 18-án követelte, hogy Ukrajna hagyjon fel a mozgósítással (azaz a haderő toborzásával és kiképzésével) egy esetleges ideiglenes tűzszünet idején. Putyin emellett felszólította Trumpot, hogy állítson le minden külföldi katonai segélyt és hírszerzési információcserét Ukrajnával, de nem beszélt az Észak-Korea, a Kínai Népköztársaság (KNK) és Irán által Oroszországnak nyújtott katonai támogatásról. Putyin azt állította, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak „kétoldalú üzemmódban” kell folytatnia a békerendezésre irányuló erőfeszítéseit, kizárva Ukrajnát vagy Európát az ukrajnai háborúról szóló jövőbeli tárgyalásokból. Putyin március 18-i telefonbeszélgetésen elhangzott követelései megegyeznek a március 13-án megfogalmazott igényeivel.
Putyin megpróbálja túszul ejteni az ideiglenes tűzszüneti javaslatot, hogy a háború befejezéséről szóló hivatalos tárgyalások előtt jelentős engedményeket szerezzen. Követelései Ukrajna törvényes kormányának eltávolításával, az ukrán hadsereg meggyengítésével, hogy az ne tudjon védekezni a jövőbeni orosz agresszió ellen, valamint Ukrajna szuverenitásának és függetlenségének tagadásával kapcsolatban továbbra is változatlanok. Ukrajna kapitulációjára vonatkozó követeléseinek állandósulása azt mutatja, hogy a Kreml nem érdekelt a jóhiszemű tárgyalásokban, amelyekkel Trump kinyilvánított célját, a tartós béke elérését kívánja elérni Ukrajnában.
Trump és Putyin megállapodott az energetikai infrastruktúra elleni nagy hatótávolságú csapások ideiglenes moratóriumáról, de a moratórium pontos részletei egyelőre tisztázatlanok. A Kreml közölte, hogy Putyin elfogadta Trump javaslatát az „energetikai infrastruktúra” elleni csapásokra vonatkozó 30 napos moratóriumról, és hogy Putyin „azonnal kiadta az orosz hadseregnek az erre vonatkozó parancsot”, míg a Fehér Ház azt közölte, hogy Putyin és Trump „energetikai és infrastrukturális tűzszünetben” állapodott meg. Nem világos, hogy a 30 napos moratórium keretében mely célpontok támadása lesz kifejezetten tilos, tekintettel a hívás két olvasata közötti, részben nyelvi-értelmezési különbségre.
A Kreml azt is közölte, miszerint Putyin „tájékoztatta” Trumpot arról, hogy Oroszország és Ukrajna március 19-én egyenként 175 hadifoglyot (POW) fog kicserélni, és hogy Oroszország „a jóakarat jeleként” 23 súlyosan sebesült ukrán katonát is átad, akiket Putyin állítása szerint jelenleg orosz kórházakban kezelnek. A március 11-i amerikai–ukrán ideiglenes tűzszüneti javaslatban az áll, hogy az ukrán és az amerikai delegáció a békefolyamat részeként megvitatta a hadifogolycserét, különösen egy ideiglenes tűzszünet során. A Fehér Ház március 18-án kijelentette, hogy Oroszország és az Egyesült Államok „azonnal” tárgyalásokat kezd egy meg nem nevezett közel-keleti országban a Fekete-tengeri ideiglenes tengeri tűzszünetről, a „teljes tűzszünetről” és az állandó békekötésről. A Kreml kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Oroszország „szakértői csoportokat” hoz létre a békekötés elérésére irányuló erőfeszítések folytatása céljából, „kétoldalú üzemmódban”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 18-án támogatta a Trump és Putyin közötti, az energia-infrastruktúra elleni csapások moratóriumáról szóló megállapodást, és közölte, hogy Ukrajna további információkat vár Trumptól a javaslattal kapcsolatban. Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem fogadaht el olyan helyzetet, amelyben Oroszország csapást mérhet az ukrán energetikai infrastruktúrára, és Ukrajna nem lesz képes válaszcsapással reagálni.
Putyin elutasította az ideiglenes tűzszünetet a Fekete-tengeren, de beleegyezett, hogy részt vegyen az ilyen megállapodásról szóló tárgyalásokon, amit valószínűleg arra fog felhasználni, hogy késleltesse vagy meghiúsítsa a tartós békemegállapodásról szóló tárgyalásokat. Természetesen az amerikai–ukrán javaslatot sem fogadja el az ideiglenes frontvonali tűzszünetről, és továbbra is olyan aggályokra hivatkozott, amelyek visszautalnak a háború előtti követeléseire, amelyek Ukrajna teljes kapitulációját és rendszerváltását jelentik. A Kreml olvasata szerint Putyin és Trump a kétoldalú gazdasági és energetikai együttműködés fejlesztéséről tárgyalt, bár Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kijelentette, hogy a jövőbeni amerikai–orosz kapcsolatokban „csak akkor lesznek hatalmas gazdasági megállapodások, ha a béke megvalósult”.
Putyin március 18-án, a Trumppal folytatott telefonbeszélgetése előtt beszédet mondott az Orosz Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének kongresszusán, és azt állította, hogy néhány nyugati vállalat, amely a 2022. februári teljes körű inváziót követően elhagyta Oroszországot, most vissza akar térni, vagy legalábbis lépéseket tesz a visszatérés érdekében, és hogy Oroszország ezt az orosz vállalkozások előnyben részesítésének szemszögéből fogja vizsgálni. Utasította az orosz Minisztertanácsot, hogy teremtse meg a nyugati vállalkozások Oroszországba való visszatérésének jogi lehetőségét Putyin valószínűleg megpróbálja megkerülni a Trump-kormányzat kinyilvánított feltételeit, melyek az ukrajnai béke elérése után a gazdasági megállapodások megkötésére vonatkoznak. Éspedig azáltal, hogy az ukrajnai ideiglenes tűzszünetről szóló előzetes tárgyalások során engedményeket szerez a szankciók enyhítésére vagy más gazdasági engedményeket ér el, ahogyan azt a Kreml egyéb politikusai is megkísérelték az elmúlt hetekben.
Az orosz erők nemrégiben előrenyomultak a nyugati Zaporizzsjai területen a térségben folytatott intenzívebb orosz offenzív műveletek közepette, valószínűleg azon erőfeszítések részeként, hogy Oroszország részéről az ideiglenes tűzszünet szándékos késleltetését kihasználva harctéri előnyökre tegyenek szert. A március 18-án közzétett geolokációs felvételek szerint az oroszok nemrégiben előrenyomultak Sztyepove keleti részén (Kamjanszkétól keletre). Orosz milbloggerek állításai alapján az orosz hadsereg marginálisan előrenyomult Scserbakitól délkeletre (Kamjanszkától keletre), Pjatykhatkytól északra (Kamjanszkétól délkeletre) és Lobkove felé (Kamjanszkától délkeletre) is. Az orosz csapatok március 18-án folytatták a támadást Mali Scserbaki (Kamjanszketól keletre), Scserbaki, Sztyepove és Lobkove közelében. Azt is állították, hogy az orosz 247. és 108. légideszant (VDV) ezredek (mindkettő a 7. VDV hadosztályhoz tartozik) elemei felelősek a Scserbaki-Sztyepove-Pjatykhatky vonal mentén történt közelmúltbeli orosz előrenyomulásokért.
Az Ukrán Déli Védelmi Erők szóvivője, Vlagyiszlav Voloscsin ezredes március 17-én kijelentette, hogy az orosz erők aktívabbá váltak Zaporizzsja irányában, és kihasználják a javuló időjárást. Voloscsin megjegyezte, hogy a sár kiszárad, és a fák visszanyerik lombjukat, ezért az orosz erők öt-hét fős rohamcsoportokban támadva próbálnak javítani taktikai pozícióikon. Voloscsin azt is megállapította, hogy az orosz erők által naponta használt első személy-nézőpontú (FPV) drónok száma 2025 márciusában körülbelül 50 drónnal, napi 400-420 drónra nőtt.
Az orosz alakulatok valószínűleg fokozzák az offenzív műveleteket a Zaporizzsjai Terület nyugati részén, hogy Zaporizzsja város felé nyomuljanak. Mindeközben a Kreml folyamatosan követeli, hogy Ukrajna adja át a teljes Zaporizzsjai Területet Oroszországnak. Az orosz csapatok valószínűleg megpróbálják az ukrán alakulatokat a frontvonal további területeire vonzani és ott rögzíteni, hogy bizonyos erőfeszítéseket prioritásként kezelhessenek, és előnyöket érjenek el a hadszíntér egész területén, ahogy az időjárás javul. Ezért húzza el Oroszország a tárgyalásokat.
Ukrán illetékesek már 2024 novemberében figyelmeztettek az orosz tevékenység lehetséges fokozódására Zaporizzsja irányában, és orosz milbloggerek 2025. február végén kezdték azt állítani, hogy az orosz hadsereg fokozta tevékenységét Robotyintól északnyugatra, különösen Pjatykhakty és Kamjanszke közelében. A 2023 nyári ukrán ellentámadás óta az orosz erők csak alkalmanként kíséreltek meg elszórt és helyi jelentőségű támadó műveleteket Orikhivtől nyugatra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 7-én kijelentette, hogy Ukrajna betörése a Kurszki Területre arra kényszerítette az orosz katonai parancsnokságot, hogy Dél-Ukrajnából átcsoportosítsa erőit Kurszk vidékére, megakadályozva ezzel, hogy az oroszok megindítsák az általuk tervezett támadást Zaporizzsja város ellen.
Akkor most használjuk kicsit a saját fejünket. A jelek szerint minden lesz ebből, csak azonnali, frontvonalak menti tűzszünet nem. Putyinnak ez nem érdeke, és Trump pedig nem fogja minden áron erőltetni. Folyik a versenyfutás Zaporizzsjáért, mert nem mindegy, hogy a majdani béketárgyalások idején – már persze, ha lesznek ilyenek, de valószínűleg lesznek – kinek a kezében van a város és a terület. A fekete-tengeri megállapodásokról szóló tárgyalásokon azért hajlandó részt venni Putyin, mert az ottani orosz flotta harcértéke minimálisra csökkent a kitartó ukrán támadások miatt, gyakorlatilag már alig létezik a hajdan büszke hajóhad, és ami még meg is van belőle, azt sem merik kihozni a néhány, viszonylag biztonságos kikötőből. Mármost ami nincs, arról akár még tárgyalni is lehet, bár engedményekre így sem lesz hajlandó a Kreml – de ezzel is megy majd az idő. Aminek most kulcsfontossága van, mint a fentiekben is jeleztem. Nagyvárosok és teljes területek sorsa forog kockán. Hogy az Ukrajnának nyújtott katonai és hírszerzési-felderítési támogatással mi lesz, az teljesen és tökéletesen attól függ, mikor fájdul meg Trump hasa és mennyire, vagy miféle új rögeszme fogan meg a homlokcsontja mögött. A végére hagytam viszont a legtragikomikusabb részletet.
A világ két „nagyhatalmú vezetője” sikerült teljesen elbeszéljen egymás mellett, a tárgyalásnak összesen két eredménye volt: egy tisztázatlan ígéret arról, hogy harminc napig az oroszok kímélni fogják az ukrán energetikai infrastruktúrát (nem világos, mikortól számolják ezt a harminc napot és miben áll a kímélet), valamint az, hogy újból lesznek orosz–amerikai jégkorongmeccsek!
Hát hurrá, mit ne mondjak, hurrá. Sőt, hip-hip-hurrá, nem tudtuk, mi hiányzik. Trump ezzel az ostoba lépéssel nevetségessé tette még a szándékait is: bár értem, hogy a kínai–amerikai viszonyt normalizáló „pingpong-diplomácia” módszerét próbálja bevetni, mint egy fordított Kissinger, de ezzel nem fogja megbontani a nagyon erős gazdasági kapcsolatokon alapuló orosz–kínai viszonyt, ez olyasmi, mintha valakitől egy nyalókáért akarnának megvenni egy aranyrudat. Ha épelméjű és nagykorú az illető, az üzlet nem jön létre.
Volt tehát tárgyalás, melyet mindkét fél nagyon eredményesnek és sikeresnek állít be. Eredménye: semmi. Az idő meg telik.
Persze, kínálkozik még egy olyan megoldás is, hogy játsszák le az egész háborút jégkorong-mérkőzés formájában. „A győztes mindent visz” alapon – de ezt akkor Ukrajnával kéne játssza Putyin, nem az Egyesült Államokkal.
Szele Tamás
