Lánczi Tamás a 24.hu, a 444.hu és a Telex kérdéseire azt mondta, megvannak a bizonyítékaik arról, hogy az említett online lapok „nagyrészt külföldről finanszírozottak”, de azt nem árulta el, mik ezek és honnan származnak.
A 444.hu munkatársai arról a videóról kérdezték Lánczi Tamást, amiben a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője azt állítja: a lap „átverte” a neki adományozókat, mert a 444.hu szerinte túlnyomó részben külföldi pénzekből működik. Lánczi Tamás kitartott állítása mellett, azt mondta, a „brüsszeli és amerikai intézményi támogatásokat átmossák magánalapítványokon, és így érkezik meg” a 444-hez, amit a lap munkatársa kétségbe vont, mivel a támogatások nagy része közvetlen magánadomány.
A 444.hu újságírója szerint Lánczi Tamás semmivel nem tudja alátámasztani állításait, mire a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke azt mondta, amit állít, az tény, és a 444.hu azért nem perelte be eddig, mert akkor a bíróságon be tudná bizonyítani, amit mondott. Lánczi Tamás szerint „a USAID botrány pontosan arról szól, hogy most kezdjük látni, honnan érkeztek valójában a pénzek: egy több lépcsős mechanizmus volt, aminek önök az utolsó lépcsője: sok millió dollár amerikai állami pénzt előbb magánpénzzé tettek, onnan pedig áthozták ide Európába, és önök onnan kapták meg sokadik lépcsőben”.
Mindenki „zömében külföldről finanszírozott”?
A 444.hu újságírója kitartott állítása mellett, miszerint a céges beszámolójukból is látszik, hogy a legnagyobb részét a bevételeiknek az olvasói támogatások teszik ki. Ezután a Telex helyszínen lévő munkatársa is kétségbe vonta Lánczi Tamás állításait, aki azt mondta, a Telex szintén „zömében külföldről finanszírozott” médiatermék. Lánczi Tamás azt ugyanakkor nem árulta el, honnan tudják, hogy az adományok nagy része valójában külföldről származik, csak annyit mondott, hogy „tudjuk”.
Ehhez kapcsolódóan: gyorsan a civilek és a média működését nehezítő jogszabályokat hozna a Fidesz a füredi frakcióülés után.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke ehhez még azt tette hozzá, hogy „azt pedig majd a jogalkotó eldönti, hogy ez a jövőben megengedhető-e”, majd hozzátette a jelenlévő újságírókra utalva, hogy „önök, ha az Egyesült Államokban csinálnák ezt a tevékenységet, mint külföldi ügynöknek kellene magukat regisztráltatni”.
Megafon, Alapjogokért Központ: nincs itt semmi látnivaló
A Megafon és az Alapjogokért Központ finanszírozásával kapcsolatban azt mondta, nem merült fel a gyanú, hogy külföldről fogadnak el pénzeket. Arra a kérdésre, hogy milyen tevékenységet végzett Habony Árpád londoni cégében, Lánczi Tamás azt válaszolta, hogy „semmi közük hozzá”. Végül az utolsó fajsúlyos állítása az volt, hogy megvannak a bizonyítékai állításai alátámasztására, és aki ezekre kíváncsi, nyugodtan perelje be.
A 24.hu azért kereste a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, mert Lánczi Tamás vagyonnyilatkozatából kiderült: az utóbbi három évben tíz különböző munkahelyről vett fel fizetést. Az egyik ezek közül a Magyar Sörszövetség volt, ahol kommunikációs tanácsadóként foglalkoztatták. A sörszövetséget négy külföldi sörgyártó alapította, Lánczi Tamás a 24.hu kérdésére tagadta, hogy bármely jogszabály előkészítésében segédkezett volna.
Dolgozott az Országgyűlés Hivatalának is 1-5 millió forintos fizetési sávban, erről semmilyen további adatot nem közölt az Országgyűlés, Lánczi Tamás sem volt hajlandó most részletekbe menni, de egyben azt is elmondta, hogy a 24.hu is „külföldi forrásokból gazdálkodik”, de a lapot emiatt „majd később keressük meg”. Eközben dolgozott az MTVA-nak is, vagyis párhuzamosan az Országgyűlésben végzett munkájával. Lánczi Tamás szerint ebben nincs semmi összeférhetetlen.
