Többmilliárdos EU-s támogatást kaptak a magyar szakszervezetek

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kedden közös sajtótájékoztatón számolt be arról a kormányzati közreműködéssel indított uniós pályázatról, melynek a kiírás szerinti célja a „szociális partnerek kapacitásépítésének támogatása”.

Mindez összefoglalva annyit jelent, hogy jelentős anyagi támogatást kapott számos szakszervezet és munkáltatói érdekképviselet is annak érdekében, hogy megerősödjenek, hogy hatékonyabban, eredményesebben működjenek, lássák el az érdekképviseletet – írja a 24.hu.

Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár elmondta, hogy nagy reményeket fűznek a pályázat megvalósításához, és ez az első olyan uniós pályázat, amelynek kifejezett célja a szociális partnerek megerősítése. A tavaly nyáron meghirdetett, 7,9 milliárd forintos keretösszegű pályázat 85 százalékát az Európai Unió, 15 százalékban pedig a magyar állam finanszírozza. A 118 pályázóból 91 teljesítette a pályázat minimális feltételeit, 74 pályázóval pedig már szerződést is kötöttek, a kiírásnál magasabb, 9,24 milliárd forintos összegben. További 14 pályázóval is szerződést szeretnének kötni, melynek következtében közel 30 százalékkal növekedne az eredetileg tervezett támogatási összeg.

Három kategóriában lehetett pályázni. Lehetőség nyílt

• a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) résztvevőinek – mind a hat érdekvédelmi szervezet pályázott és nyert is, 500 millió forintot közelítő összeget, köztük a MASZSZ is.
• Az ágazati tagszervezetek pályázhattak fejenként maximum 150 millió forintra,
• valamint az egyéb munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek maximum 80 millió forintra.

Mindhárom komponensből vannak már támogatott pályázatok.

A lap megjegyzi, hogy a pályázat előzménye a Portói nyilatkozat elfogadása volt, melyben 2021 májusában az EU tagállamai többek között kijelentették, hogy egy szociális Európa megteremtésén szeretnének dolgozni, melyhez szükség van erős szociális partnerekre. Szintén EU-s vállalás az európai minimálbér-irányelv teljesítése, aminek egyik kiemelt célja az, hogy az európai munkahelyek 80 százaléka legyen lefedve kollektív szerződéssel. 

Magyarországon ez a lefedettség 20 százalékos lehet, azonban a lapnak nyilatkozó Zlati Róbert MASZSZ-elnök ezt egy optimista becslésnek tartja. A minisztérium pedig abban reménykedik, hogy a pályázatok révén a szakszervezetek minél közelebb kerülhetnek a 80 százalékos lefedettséghez, még akkor is, ha a pályázatnak nem ez a közvetlen célja.

A MASZSZ-elnök szerint nemcsak a szakszervezeteken múlik a kollektív szerződéses lefedettség erősítése, hanem a munkáltatókon és a kormányon is, hiszen el kell készíteni egy cselekvési tervet a minimálbér-irányelv megvalósításához. A cselekvési tervet a pályázattól függetlenül kell elkészíteni, és ahhoz, hogy a kitűzött célokhoz közelebb kerüljenek, a szakszervezeteken felül a munkáltatói érdekképviseleteket is meg kell erősíteni. Az ágazati kollektív szerződések létrehozásához pedig jogszabályi támogatásra is szükség lenne. Zöld-Nagy Viktória ezzel kapcsolatban elmondta, hogy kötelezni nem lehet a munkáltatókat arra, hogy ágazati kollektív szerződéseket kössenek. Szerinte érdemes áttekinteni a jelenlegi jogszabályi kereteket, azt, hogy kell-e változtatni, megvizsgálni a külföldi jó gyakorlatokat, és rengeteget egyeztetni, ami már folyamatban is van.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!