A parlament kedden fogadta el a gyülekezési törvény módosítását. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa felszólította Sulyok Tamást, hogy vétózza meg a Pride betiltására is lehetőséget biztosító jogszabályt, az államfő azonban aláírta, és már meg is jelent a Magyar Közlönyben.
A Momentum, amelynek képviselői a keddi szavazás előtt tiltakozásul piros-fehér-zöld füsttel borították be a parlamenti üléstermet, tüntetést szervezett kedd délutánra a Kossuth térre. A Telex tudósítása szerint a demonstráción felszólalt Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője, aki fasiszta rendszerről beszélt, valamint Hadházy Ákos, aki szerint a gyülekezési törvény módosítása hatalmas lépés a demokrácia maradékából a diktatúrába.
A tiltakozók később a Jászai Mari térre vonultak, a Margit hídra azonban nem engedték fel őket. Volt némi dulakodás, a rendőrök 3-4 fős csoportokban bementek az emberek közé, és igazoltatni kezdték őket. Késő este oszlott fel a tömeg.
Mint arról beszámoltunk, a Fidesz–KDNP hat képviselője hétfő reggel nyújtotta be a parlamentnek a törvénymódosítási javaslatot, amelyet kivételes eljárásban tárgyalt a Ház.
A jogszabály értelmében tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti, „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
Nemcsak azt büntetik, aki ilyen gyűlést szervez, hanem azt is, aki azon részt vesz.
A rendelkezés megszegői szabálysértést követnek el, akár kétszázezer forint pénzbírsággal is sújthatók. A pénzbüntetést, amelyet nem lehet közérdekű munkával vagy szabálysértési elzárással kiváltani, adók módjára behajtandó köztartozásként kell végrehajtani. Az így befolyt összeget a jogalkotó szerint a gyermekvédelem céljaira kell fordítani.
A tiltott gyűlés résztvevőit arcképelemző rendszer segítségével azonosíthatják be.
