Nincs megállás, a tudósok nem hagyják annyiban, folytatják a lázadást

Nagy port kavart a tudományos életben, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2024. decemberi rendkívüli közgyűlésének határozatát Radnóti Sándor akadémikus jogszabálysértésre hivatkozva a bíróságon megtámadta, mert álláspontja szerint a rendkívüli közgyűlés határozata több ponton jogsértő. Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke később az Indexnek elmondta, hogy az MTA ellen indított per egy jogi köntösbe bújtatott időhúzás, és úgy véli, hogy a HUN-REN a hazai kutatási ökoszisztéma zászlóshajójává válhat, ám az olyan megfontolások, amelyeket az Akadémia Dolgozók Fóruma (ADF) állít, igaztalanok, következetlenek és ártalmasak.

Megterhelné, elidegeníthetné

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma most közleményben válaszolt Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökének Indexen megjelent kijelentéseire. Azt írják, hogy a Magyar Tudományos Akadémia vagyona a tervezett eladás során nem a 2024. évi XCI. törvény alapján létrehozandó, magánjogi keretek közötti működésre kötelezett új HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, hanem a magyar állam tulajdonába kerülne, amely ezután a vagyon eddig meg nem határozott részét adná át a kutatóhálózat fenntartójának.

A vagyonelemekkel az új tulajdonos – akár a magyar állam, akár a magánjogi szervezetté alakított új HUN-REN – szabadon gazdálkodhatna: megterhelhetné vagy el is idegeníthetné azokat.

Az ADF ismét hangsúlyozta, hogy az MTA legutóbbi közgyűlése az álláspontjuk szerint számos ponton szabálytalanul zajlott. Úgy véli, hogy az MTA elnöke a közgyűlési határozatban például úgy kért és kapott felhatalmazást a néhány éve 130 milliárd forintra becsült vagyon elidegenítésére 80 milliárd forintért, hogy ismeretlenek az adásvételi szerződés lényegi elemei, valódi vételi ajánlat az MTA-hoz a magyar állam részéről nem érkezett.

Az MTA közgyűlése nem egy, hanem két határozatot fogadott el. A közgyűlés megbízta az MTA vezetését, hogy az új kutatóhálózati (HUN-REN) törvény hatálybalépésének elhalasztására és a törvény társadalmi vitájára irányuló javaslattal forduljon az Országgyűléshez. Ennek a határozatnak az MTA tudomásunk szerint mindeddig nem tett eleget.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint még ha az MTA eladásra szánt vagyonelemei valóban mind az új HUN-REN tulajdonába kerülnének, akkor sincs semmi garancia arra, hogy nem árusítják ki az egész kutatóhálózatot és az ingatlanokat, hiszen a 2024. évi XCI. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) törvényhez hasonlóan közvagyonból magánvagyont képez a törvény erejénél fogva. „Az irányító testület maga nevezné ki későbbi tagjait, tehát saját utódait. Ezek után sem a mindenkori magyar kormánynak, sem a mindenkori magyar tudományos élet testületeinek, sem a kutatóhelyek mindenkori vezetőinek vagy dolgozóinak nem lenne többé szerepe abban, hogy ki az a hét személy, aki az ország jelenleg legnagyobb kutatóhálózatát vezeti, és mi történik a kutatóhálózat vagyonával.”

Következményekkel jár

A szervezet ismételten hangsúlyozta, hogy a felelős bérpolitika teljesen független attól, hogy ki a kutatóhálózat épületeinek tulajdonosa, vagy ki viseli az irodák és berendezések üzemeltetési és karbantartási költségeit. „Az MTA-tól elszakított kutatóhálózat jelenlegi fenntartója, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetőitől korábban is többször olvashattuk, hogy egyik deklarált céljuk a kutatói bérek versenyképessé tétele és kiszámítható kutatói életpályamodell kialakítása.” Az Akadémiai Dolgozók Fórumának álláspontja szerint elnöki nyilatkozatok helyett ezen a téren inkább gyors és határozott cselekvésre van szükség a kutatóhálózat érdekében.

A jelenlegi bérszínvonal a kutatói társadalom jelentős része számára elemi megélhetési problémákat okoz, nemcsak az MTA-tól elszakított kutatóhálózatban, hanem az egyetemeken is. Az egyre fokozódó pályaelhagyás és emigráció, valamint a kutatói utánpótlás drámai mértékű elapadása alapjaiban fenyegeti a magyar tudományos életet, ami hosszú távon súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel jár.

Ezzel összefüggésben az ADF felhívja a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Nemzeti Kutatási Kiválóság Program (NKKP) 2025. március 4-én megjelent pályázati kiírásában a jelenlegi, fenntarthatatlan állapothoz képest jóval magasabb bérminimumokat irányoz elő.

Határozott álláspontunk, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat bérpolitikájának alkalmazkodnia kell az NKKP küszöbértékeihez, a javadalmazási politikát tehát úgy kell kialakítani, hogy a PhD megszerzése előtt álló tudományos segédmunkatársak bruttó alapbére – az NKKP által előírtaknak megfelelően – ne legyen kevesebb havi 581 600 forintnál, a posztdoktori kutatók bruttó alapbére pedig ne legyen kevesebb havi 872 400 forintnál, és az egyéb pozíciókban dolgozó munkatársak bére is ezekhez az értékekhez igazodjon.

Az ADF úgy véli, csak ehhez hasonló mértékű, legalább a megélhetéshez többé-kevésbé elegendő bérek biztosítanák valamelyest a magyar tudományos kutatómunka elismerését és a magyar tudomány fennmaradását, és így volna elkerülhető az a visszás helyzet, hogy vezető kutatóknak az NKKP által finanszírozott beosztottjaiknál alacsonyabb legyen az alapbére.

A kutatóhálózati dolgozók tudományos tevékenységét régóta teljesítményértékelési rendszerekkel ellenőrzik, évente készített munkatervek, részletes beszámolók és azok minősítése alapján. A kutatóközpontok és -intézetek éves stratégiákat dolgoznak ki, előrehaladási jelentéseket készítenek, amelyeket a mindenkori fenntartó értékel és hagy jóvá. A kutatóhálózat dolgozói erőn felül, a megélhetési minimum alatti bérekért végeznek általában világszínvonalú tudományos és tudománytámogató munkát. Elfogadhatatlan, hogy a döntéshozók az évek óta változatlanul alacsonyan tartott alapbérek emelését valamiféle teljesítménynöveléshez akarják kötni, ráadásul mindezt a kutatóhálózat által használt ingatlanok tulajdonjogi viszonyaitól tennék függővé.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma továbbra is követeli: 

• az alulfinanszírozottság azonnali felszámolását, a kutatóhálózati dolgozók alapbérének jelentős és tartósan értékálló emelését;
• a kutatóhálózat bizonytalanságban tartásának, folyamatos átalakításának és zsarolásának megszüntetését;
• garanciák biztosítását a tudomány intézményei és általában a magyar tudományos kutatás autonómiájára;
• az alapkutatásra létrehozott intézethálózat üzleti típusú átszervezésének leállítását;
• a kutatóhálózat átalakításáról hozott végrehajthatatlan törvény visszavonását.

Ez történt eddig

Jelenleg a HUN-REN használja a Magyar Tudományos Akadémia ingatlanjait és ingóságainak jelentős részét, amelyet a kormány megvásárolna. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter korábban az Indexnek adott nagyinterjújában elmondta, hogy az MTA Közgyűlése arról döntött 53,5 százalékos támogatással, hogy elfogadja a magyar kormány vételi ajánlatát, amit az MTA olyan ingatlanvagyonára tett, amelyet most is a HUN-REN kutatóhálózat használ. Mint fogalmazott, egy 80 milliárdos tételről beszélünk. 

A kultúráért és innovációért felelős miniszter szerint az Akadémia Dolgozók Fóruma ezzel akarja blokkolni az uniós forrásokat, szánt szándékkal kárt okozni a magyar tudományos közösségnek. „Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy idén 20 milliárd forint körüli infrastruktúrafejlesztési pályázat jusson el a Magyar Kutatási Hálózathoz. Ha az Akadémiai Dolgozók Fóruma nem blokkoltatja az uniós forrásokat, akkor mi készek vagyunk 20 milliárd forintot infrastruktúrára és fejlesztésre fordítani.”

Hankó Balázs kijelentéseire az Akadémiai Dolgozók Fóruma már reagált. „Az ADF természetesen nem blokkolja az uniós forrásokat. A KEKVA-egyetemek esetén ez a kormány központosító politikája és az egyetemi kuratóriumok átláthatatlan működése miatt történt meg, amely az Európai Bizottság szerint ellentétes az akadémiai szabadság európai elveivel.”

(Borítókép: Magyar Tudományos Akadémia. Fotó: Shutterstock)