
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Kórházak százaiban használnak egyre kifinomultabb számítógépes programokat szerte a világon, hogy fokozzák a betegek ellátásának minőségét. Ezek az alkalmazások sok hasznos funkcióval rendelkezhetnek, van olyan is, amelyik jelzi, ha vészhelyzet áll fenn, vagy megfigyeli a páciens életjelzéseit, sőt képes arra is, hogy megtervezze az ellátás folyamatát, lépésről lépésre.
Összességében tehát olyan feladatok ellátására vannak beprogramozva, amelyeket korábban egészségügyi szakemberek és ápolók végeztek. Ennek fényében nem csoda, hogy a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése az egészségügyi szektort is meghódította.
A Hippocratic AI létrehozott egy mesterségesintelligencia-programot, ami az időigényes feladatok automatizálására kínál lehetőséget, könnyítve ezzel a kórházi alkalmazottak munkavégzését. A cég alkalmazása által generált AI-ápolók telefonon keresztül is fel tudják venni a kapcsolatot a betegekkel, hogy értesítsék őket a legközelebbi vizsgálatról. Emellett segítenek a felkészülésben, és válaszolnak a felmerülő, esetenként sürgős kérdésekre.
Ana, a mesterségesen létrehozott ápoló nyugodt és szívélyes viselkedésre lett kiképezve. Funkcióit tekintve – az emberekkel ellentétben – ő a hét minden napján 0–24 órában elérhető, valamint több nyelvet is ismer, hinditől kezdve egészen a haiti kreolig. Kezdetben a vállalat 9 dolláros órabérért hirdette az AI-ápolókat, ami szinte kevesebb, mint negyede egy amerikai ápoló bérének.
A kórházak szerint a mesterséges intelligencia segíti az ápolókat, hogy hatékonyabban tudják végezni munkájukat, így kevésbé fenyegeti őket a kiégés veszélye, ezenfelül a létszámhiány pótlásakor is hasznosnak bizonyult.
Egy becslés szerint Amerikában a Covid–19-világjárvány idején több mint 100 ezer ápoló mondott fel. Ezáltal olyan mértékűre nőtt a munkaerőhiány, hogy az amerikai kormány szerint – figyelembe véve a jelenleg aktívan dolgozók öregedésével járó nyugdíjba vonulások számát is – 2032-ig évente több mint 190 ezer új pozíciót kell majd betölteni.
Szembesülve a tendenciával a kórházi vezetők úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia létfontosságú szerepet tölt be, de nem veszi el másoktól a munkalehetőséget. Véleményük szerint segíti az orvosokat és az ápolókat a betegekkel való kommunikációban és a velük kapcsolatos információk gyűjtésében.
Néha még a legkifinomultabb program is képes elszalasztani azokat a jeleket, amelyeket az ápolók rutinszerűen észlelnek – mint például egyes arckifejezések és szagok –, de az emberek sem tökéletesek
– jegyzi meg Michelle Mahon, a Loyola Egyetem Ápolási Főiskolájának dékánja, majd hozzáteszi: „Ostobaság lenne ennek teljesen hátat fordítani. Meg kell néznünk, hogy mit tehetünk az ellátásunk fejlesztése érdekében, de arra is ügyelnünk kell, hogy ez ne helyettesítse az emberi tényezőt.”
AI, like Hippocratic AI’s Ana, is revolutionizing healthcare by assisting nurses 24/7 in multiple languages. While some hospitals claim efficiency and reduced burnout, nursing unions caution against potential harms to patient care quality and expertise. pic.twitter.com/s3m1zAQNc5
— Nyra Kraal (@NyraKraal) March 16, 2025
Ápolói szakszervezetek azonban úgy vélik, ez a jelenleg még nem igazán ismert technológia azzal, hogy felülírhatja az ápolók szakvéleményét, rontja a betegek ellátásának minőségét. Mahon az Ápolónők Országos Szakszervezetétől egyenesen úgy gondolja, az egész program arra lett kitalálva, hogy a dolgozói rendszert automatizálják, az ápolókat pedig inkompetenssé tegyék, hogy végül helyettesíteni tudják majd őket.
Mahon és egyesülete segített több mint 20 demonstráció megszervezésében, szerte az Egyesült Államokban. Az eseményeken követelték, legyen beleszólásuk abba, hogyan használják az AI-programot, és ha az olyan automatizált tanácsod ad, amivel ők nem szeretnének élni, akkor legyen meg erre is a lehetőségük – anélkül, hogy megrónák őket. A szervezet számára további nyugtalanságra adott okot, hogy januárban ifjabb Robert F. Kennedy,
az újonnan hivatalba lépett egészségügyi miniszter azt javasolta, hogy a vidéki kórházakban is vezessék be az AI-alapú ápolókat, mert úgy véli, azok ugyanolyan jók, mint bármelyik orvos.
A kórházak évek óta próbálkoznak az ellátás minőségén javítani, észszerű és hatékony technológiákkal – érzékelők, mikrofonok, mozgásérzékelő kamerák – csökkenteni a költségeket. Most ezeket az eszközöket összekapcsolják az elektronikus orvosi nyilvántartásokkal, és elemzik azokat, hogy előre jelezhessék az orvosi problémákat, és irányítsák az ápolók gondozási folyamatát – gyakran még azelőtt, hogy ők maguk kiértékelték volna a betegeket.
Adam Hart egy nevadai kórház sürgősségi osztályán dolgozott, amikor egy újonnan érkező betegnél a számítógépes rendszer szepszist diagnosztizált. Ez azt jelenti, hogy az érintett személy szervezetében fertőzés miatt kialakult egy kontrollálatlan gyulladásos válaszreakció, ami az egész testre kihat és életveszélyes állapotig is súlyosbodhat.
A kórházi eljárás szerint egy azonnali, nagy dózisú, intravénás folyadékot kellett volna kapnia a betegnek, azonban Hart a további vizsgálatok eredményeként megállapította, hogy a páciens veseelégtelenségben szenved, így a hirtelen nagy mennyiségű folyadék kifejezetten veszélyes lenne számára. Hart kifejezte aggodalmát a felügyelő nővérnek, aki azt mondta neki, kövesse a protokollt. Szerencsére egy közelben lévő orvos közbelépett, így a beteg lassú infúzióban kezdte el kapni a folyadékot.
Hart úgy véli, hogy a körültekintő gondolkodás elengedhetetlen a szakmájában, és hogy ennek folyamatait átadni egy gépnek nem csak hogy életveszélyes, de vakmerő is.
Elmondása szerint ő és ápolótársai is értik, hogy a mesterséges intelligencia célja az, hogy megkönnyítse az ápolók számára egyszerre több beteg felügyeletének lehetséges komplikációit, valamint hogy a problémákra a lehető leggyorsabban érkezzen reakció, azonban a valóságban ez nem így van. Gyakori, hogy téves riasztásokat kapnak, melyek hátráltatják az ápolókat abban, hogy megfelelően tudjanak koncentrálni a munkájukra. Olyan eset is előfordult már, hogy egy olyan alapvető testi funkciót, mint a székletürítés, a program vészhelyzetként jelzett.
Nehéz megmondani, hogy mikor pontos, és mikor nem, mert annyi téves riasztás van
– mondta Melissa Beebe, egy sacramentói központ rákos betegekkel foglalkozó ápolója.
Az arkansasi Orvostudományok Egyetemén a személyzetnek hetente több száz hívást kell lebonyolítania, hogy szakszerűen felkészítsék a pácienseiket műtéteikre, miközben fel kell venniük minden információt az érintettekről, hogy ne legyen gond az altatás során. Elmondásuk szerint a legnagyobb probléma az, hogy a legtöbb ember csak este veszi fel a telefonját, munkaidőben nem. Joseph Sanford, aki a központ egészségügyi informatikai részlegét felügyeli, azt mondta:
Meg kell találnunk a módját annak, hogy 120 perc alatt több száz embert hívjunk fel – de nem igazán akarok túlórát fizetni a személyzetemnek ezért.
Január óta a kórház a Qventus mesterséges intelligencia asszisztensét használja a betegekkel és az egészségügyi szolgáltatókkal való kapcsolatfelvételre, az orvosi feljegyzések küldésére és fogadására, valamint azok tartalmának összegzésére a humán személyzet számára. Minden hívás elején a program bemutatkozik, így a fogadó fél számára egyértelművé válik, hogy mesterséges intelligenciával beszél.
A pácienseink számára mindig teljesen átláthatóvá akarjuk tenni, hogy néha emberrel beszélnek, néha pedig nem
– mondta Sanford.
A Qventus szerint 115 kórház használja már az általuk készített technológiát, melynek célja, hogy az adminisztratív folyamatok támogatásával a kórházak bevételeit növelje. Más AI-fejlesztők azonban nagyobb szerepet szánnak technológiájuknak.
Az izraeli Xoltar startup olyan, emberhez hasonló avatárokra specializálódott, amelyek videóhívásokat folytatnak a betegekkel. A vállalat a Mayo Klinikával együttműködve olyan AI-asszisztensen dolgozik, amelyik kognitív technikákat tanít a betegeknek a krónikus fájdalom kezelésére. A cég egy olyan avatárt is fejleszt, ami segít a dohányosoknak a leszokásban. A Xoltar szerint a korai tesztelés során a program 14 perces beszélgetés után képes volt érzékelni az emberek arckifejezését, testbeszédét és egyéb jelzésekeiket.
A mesterséges intelligenciát tanulmányozó ápolók szerint az ilyen programok azoknál működnek igazán, akik viszonylag egészségesek, és gondolkodásmódjukat illetően proaktívak. Azonban a legtöbb betegre ez nem jellemző az Egyesült Államokban, ugyanis java részük csak akkor veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, amikor már nagyon betegek.
(Borítókép: Index)
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM