Nagy Márton helyesnek véli az Index számítását, erre készülhetünk

A bankszámladíjak elszálltak, sokkal gyorsabban emelkedtek, mint akár a lakossági tranzakciós díj áthárításából ez következik, ami nem elfogadható – ismételte meg hétfőn Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az általa már korábban elmondott álláspontját. Ezúttal azonban továbbment: miután

Ha ez nem így történik – jelezte a miniszter – akkor szabályozás következik, ami Nagy Márton szerint akár ársapka bevezetését is jelentheti a szolgáltatási díjak esetében is. A kormányt egyetlen cél vezérli: minden eszközzel el akarja érni, hogy az infláció ne térjen vissza Magyarországon.

Célkeresztben az Alapszámla

Ahogy azt az Index már korábban megírta: a hazai pénzintézetek számára törvényi keretek szabják meg, hogy mennyivel emelhetik a szolgáltatásaikért felszámított díjakat és jutalékokat. Ez a lakossági számlák esetében maximum az előző évi fogyasztói árindex (infláció) mértéke lehet.

Ezt – mivel a jogszabály 60 napos előzetes díjhirdetést tesz kötelezővé abban az esetben, ha az ügyfélre nézve hátrányos díjváltozás történik – jellemzően áprilistól, májustól érvényesítik díjaikban a bankok.

Van azonban egy termékkör, amelyre más szabályozás vonatkozik. Magyarország is alkalmazza az Európai Unió fizetési számlákról szóló 2014/92/EU irányelvét, és ennek alapján Magyarországon is kötelezően minden lakossági számlavezetést végző banknak biztosítania kell ügyfelei számára az alapszintű fizetési számla (Alapszámla) vezetésének lehetőségét. Az Alapszámla úgynevezett csomagdíjas termék, ahol az ügyfélnek egyetlen (havi)díjat lehet felszámítani, amely után jogosulttá válik a csomagban szereplő szolgáltatásokra. Ezek: 

• havi számlavezetés;
• bankkártya (éves díja);
• havi 2 darab, összesen legfeljebb 150 ezer forint készpénzfelvétel forintban bármely magyarországi ATM-ből (2025. január 1-től a hazai postákon is), vagy havonta 1 darab, legfeljebb 50 ezer forint értékű készpénzfelvétel a bankfióki pénztárból;
• havi 4 darab eseti vagy rendszeres átutalási megbízás összesen legfeljebb 100 ezer forint értékben;
• korlátlan számú és összegű bankkártyás vásárlás;
• korlátlan számú és összegű készpénzbefizetés;
• korlátlan számú és összegű csoportos beszedés.

Az irányelv szerint ezeket külön költség felszámítása nélkül vehetik igénybe a banki ügyfelek.

A problémát az okozza, hogy az EU-irányelv az Alapszámla díjának megállapítása keretében alternatívát határozott meg arra, mihez is kapcsolódjon a díj, azaz mi legyen az alapja annak, amihez időről időre hozzáigazítják. Eszerint az Alapszámla díja: 

1. az adott tagállam jövedelmi szintjéhez
2. vagy az érintett tagállamban működő hitelintézetek által a fizetési számlákhoz kapcsolódóan nyújtott szolgáltatásokért felszámított átlagos díjakhoz kötődhet.
   

   Fotó: Shutterstock

Bérkonvergenciát, nem számladíjugrást akartak

A magyar szabályozás mindeddig az első megoldást alkalmazta, azaz a bruttó minimálbérhez kötötte az Alapszámla maximális havidíját. A díjak a szabályozás szerint egy évvel követik a mindenkori minimálbér emelkedésének mértékét, azaz 2025. januárjában a 2024-es minimálbér-emelés 15 százalékos mértéke épült bele az Alapszámla díjába, amely így a decemberi 1160 forintról 1334 forintra emelkedett. Miután itt már januárban megtörténhetett a változás, ez a díjemelés is megjelent abban a 30 százalékos számladíj-emelkedésben, amelyről a nemzetgazdasági miniszter kedden, az árrésstop kapcsán tartott tájékoztatóján beszélt.

Ráadásul – miként arra rámutattunk – az Alapszámla a következő években lényegesen komolyabb mértékben drágulna tovább, annak köszönhetően, hogy a kormány hároméves, egyre gyorsuló bérkonvergenciában állapodott meg a vállalkozói és munkaadói érdekképviseletekkel – így a minimálbér emelésnek köszönhetően jövőre 9, 2027-ben 13, 2028-ban pedig 14 százalékkal nőhetne az Alapszámla díja 1873 forintra. Amikor a bérfelzárkóztatást tervezték az illetékesek, aligha a banki számladíjak messze infláció feletti emelésére gondoltak.

Az Index-javaslat a terítéken

Nagy Márton szavaiból ugyanakkor az derült ki, hogy a gazdasági kormányzat ahhoz hasonló megoldást képzel el az Alapszámla-díjak megregulázására, mint amit az Index is javasolt. Azaz

A miniszter érveléséből úgy tűnik, hogy az Alapszámla esetén a visszamenőleges hatálytól sem zárkóznak el, épp azért, hogy az egyéb számlatermékek 3,7 százalékos drágulását több, négyszer felülmúló 15 százalékos számlaköltség-emelés ne tegye idén versenyképtelenné az Alapszámlát. Ha így lenne, a fentiek alapján saját számításaink szerint:

• Az idén a tavalyi 1160 forint után a korábbi árképzés alapján kiszámított 1337 forintos díj a 15 százalék helyett a 3,7 százalékos emelésnek köszönhetően 1203 forintra korrigálna vissza. (Az év első hónapjaiban befizetett különbözetet a számladíjba történő beszámítással visszaadható a számlatulajdonosoknak.)
• A 2025-ös hivatalos 3,3–4,1 százalékos inflációs sáv helyett mi most 5 százalékos éves átlagos pénzromlással számolunk – a számladíj ekkor is csak 1263 forintra emelkedne 2026-ban.
• A 2026-os évre várt 2,5–3,5 százalékos pénzromlás mellett az Alapszámla maximális díja 1307 forintra emelkedhet 2027-re.
• Miután pedig a 2027-ben inflációs várakozások a 2026-os évhez hasonlóak, 2028-ra maximum 1353 forintos Alapszámla-díjjal lehetne számolni.

Vagyis a megváltozó árazás miatt az ügyfelek nagyjából csak 4 év múlva lennének kötelesek annyit fizetni az Alapszámláért, mint amennyit ma kérhetnek el érte a bankok. Mindez azt jelentené, hogy 4 év alatt több mint 14 ezer forinttal kevesebb díjat kellene az Alapszámla fenntartásáért fizetni az ügyfeleknek, azaz

Egy dolgot ugyanakkor fontos jelezni: jelenleg az Alapszámla esetén – ugyanúgy, mint a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel után – a bankok kötelesek a készpénzfelvétel utáni tranzakciós illetéket kifizetni, és ezt nem háríthatják át az ügyfélre – ez a tavaly augusztusban megemelt illetékkulcs után az ATM-es készpénzfelvételi keretet maximálisan kihasználó ügyfelek után havi 1350 forintot jelent.  

Nem várható számlaváltási roham

Nagy kérdés persze, hogy az ügyfelek mekkora része mozdulna meg és választaná még ilyen kedvező díj esetében is az új Alapszámlát – amely a felmérések szerint a lakosság több mint kétharmadának a banki szokásainak megfelelő szolgáltatást nyújt. Előző cikkünkben angol és ír példákat mutattunk be arra, hogy érdemes lehet a számlaváltást ösztönözni akár kampányokkal is, bár – jeleztük azt is – ezen a téren nem érdemes olyan szintű váltási hajlandóságról beszélni, mint amilyet a tavaly debütált (és napjainkban, a második meghirdetése kapcsán épp finiséhez érkező) lakásbiztosítási kampányban elértek. Akkor a kampányban a biztosítások 20 százaléka mozdult meg, éves szinten minden 4 lakásbiztosítást átdolgoztak az ügyfelek. Ráadásul információink szerint a Magyar Nemzeti Bankban is komoly előkészületek folynak arra, hogy valamilyen új eszközzel segítsék a számlaváltási hajlandóság növekedését.

Bár uniós előírás alapján minden januárban az ügyfelek forintra pontos kimutatást kapnak bankjuktól, mennyit is költöttek az adott évben banki szolgáltatásokra, s így a díjak összehasonlíthatóak, alig van váltó. Pedig a jogalkotó már megkönnyítette a bankváltást: elég az új bankunknál szerződést kötni, neki feladatra a régi banknál lévő számla lezárása és az összes, rendszeres ismétlődő átutalási megbízás, valamint a beszedési felhatalmazások áthozatala – nekünk csak azokat a partnereket kell értesíteni, akiktől pénzutalást (például bér) várunk. 

A számlacsomagzárásokra is ránézhetnek

Nagy Márton szavaiból még egy dolog hallható ki. A miniszter a jelek szerint, ha nem is bezárná, de összébb csukná azt a kiskaput, amivel előszeretettel élnek a hitelintézetek a többi számlakonstrukció esetében. Ez pedig az, hogy

Tegyük hozzá: a legtöbb esetben az ilyen bank által „kikényszerített” számlaváltásnál kerülnek be olyan szolgáltatási elemek, amelyek indokolhatnak díjemelést, és a bankok egy része épp az ügyfél bankolási tapasztalatai alapján ajánl új, akár olcsóbb számlakonstrukciót, de ettől még ez a terület kifejezetten szürke zónának számít a banki gyakorlatban.

A miniszter néhány napot még adott a bankoknak, hogy saját javaslatokat fogalmazzanak meg, de azután lépni akar. Már csak azért is, mert szavai szerint már célkeresztben van az újabb szolgáltatási kör, a telekommunikációs díjképzés, ahol szintén felmerülhet a túlzott díjemelések kérdésköre.

(Borítókép: Nagy Márton 2025. január 20-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)