Nagy Márton: több mint 50 százalékkal csökkent egyes tejek, joghurtok, tejfölök, túrók és zsiradékok ára

Nagy Márton: több mint 50 százalékkal csökkent egyes tejek, joghurtok, tejfölök, túrók és zsiradékok ára
2025. 03. 18., 16:35

Az árrésstop 30 termékkategória mintegy 1000 termékét érinti, a hétfő esti adatok alapján ezeknek az élelmiszereknek az ára átlagosan 16 százalékkal csökkent – számolt be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Szeptember 18-i sajtótájékoztatóján a miniszter elmondta: a 16 százalékos átlagos csökkenés meghaladja a kormány várakozását, és mivel még vannak átárazások, az árcsökkenés még nagyobb is lehet. Az árakat a március 13-i adatokhoz hasonlítják. Legnagyobb mértékben, több mint 50 százalékkal egyes tejek, joghurtok, tejfölök, túrók és zsiradékok árai csökkentek.

Kedden este tárgyal a Nemzetgazdasági Minisztérium a beszállítókkal, akiket szintén arra kérnek, hogy önkéntesen vállalják áraik fixálását. Ha ezt nem teszik meg, akkor náluk is szabályozási eszközzel élnek – közölte Nagy Márton.

A miniszter ismertette: 1000 termékből mintegy 760-nál csökkentek az árak, míg 160-nál nem volt árcsökkenés, ami lehetséges, ha 10 százalék alatt volt az árrés. Körülbelül 70 esetben tapasztaltak kis áremelkedést. Ezt vizsgálva két okot találtak, egyrészt adathibát, másrészt, hogy március 13-án egyes termékeknél éppen akció volt, és ennek befejezése után emelkedett az ár.

A miniszter emlékeztetett, a kormány május végén dönt majd arról, hogy az árrésstop befejeződik, folytatódik, vagy tovább kell lépni, mert nagyobb árcsökkenést kell elérni.

Az üzletek esetleges mennyiségi korlátozásai kapcsán Nagy Márton hangsúlyozta: ellátási zavar nem lehet, minden fogyasztó számára elérhetőek lesznek a termékek, nem kell megrohanni a boltokat, szükségtelen készleteket felhalmozni. A mennyiségi korlátozások a kereskedők egymás közötti vásárlási lehetőségeinek korlátozására irányulnak, nem a fogyasztók vásárlásaira - emelte ki.

Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta azt is: az árrésstop az élelmiszerek mintegy harmadát érinti. Ha az ellenőrzések során azt tapasztalják, hogy elindul a többi termék árának emelkedése, akkor azt vissza fogják szorítani – jelentette ki Nagy Márton. (MTI)

Fotó: MTI/Lakatos Péter

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS